Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-08-02 / 176. szám
ffn* m XIX évfolyam 176. szám. ZfiYEI OJS Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4.' -- -----Telefonszám 128. Sä SSBSGBSEISSSiOläSSSS POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. MBirtnwiBmiuwwiim Olimpiász. A szabad görög törzsek már Krisztus előtt 776-ban megrendezték az első olimpiai játékokat, amelyek hamarosan olyan népszerűek lettek, hogy azok után számították az időt is. Abban az időben állandóan csattogott a fegyver, a harc, — azt lehet mondani — sohasem ült el, tehát a férfi megmutathatta erejét, bátorságát és ügyességét. Az akkori törvények szerint csak szabad ember és csak görög polgár állhatott be a küzdők közé. akik futásban, ökölvívásban, ugrásban, korongvetésben, kocsiversenyben, lovaglásban és birkózásban vetélkedhettek a nép kegyéért. Egész könyvtárakat írtak össze már az olimpiai játékok indító okairól. A négyesztendőn- kint megismételt versenyek a legszebb emberi eszme: a „Kaloka- gathia“ vagyis a testi és lelki tökéletesedés szolgálatában állottak. A győztesnek, mint nemzet hősnek, szobrot állítottak, szülőfaluja diadallal fogadta, adót nem fizetett többé, sőt még dolgoznia sem kellett, mert közpénzen tartották el. A társadalmi, politikai, és szellemi életben is hasonlóan fontos szerepök volt, mert a versenyeknek volt köszönhető, hogy a görögség olyan csodálatra méltó művészi magasságra emelkedett, hogy az a mi műveltségünknek is alapja. Az olimpiai eszme tartotta össze a törzsekre szakadt és egymással többször hadakozó országrészeket, amelyek azonban mindig egymásra találtak, amikor közös hazájok forgott veszedelemben. — A görög példán felbuzdulva a 19. század végén Coubertin francia báró évekig tartó szívós munkával végre felébresztette a modern ember lelkületé- nek megfelelően átalakult olimpiai versenyeket és 1896-ban Athénben megtartották az első nemzetközi mérkőzéseket, amelyekben természetesen nemzetre való különbség nélkül résztvehetett minden ország atlétája, amely belépett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba. A mai olimpiai versenyek tehát ugyanazt a célt szolgálják, mint az ókoriak, csak az egyénre nézve teljesen önzetlen alapon, mert a győztesek ma nem fogadhatnak el semmiféle címen sem anyagi ellenszolgáltatást. A szellemi és testi műveltség ma is egyenlő mértékben szerepel a játékokban. Ezekből is láthatjuk, hogy milyen rendkívüli fontosságuk van ezeknek a nemzetek között folyó vérteien csatáknak, amelyeknek színhelye ezen a nyáron Berlin lesz, ahová a világnak minden valamire való nemzete elküldi a legjobbjait. Most is nemzeti hős a győztes és kezd elterjedni az a meghatározás, hogy az olimpiai játékokon elért sikerek az egyes nemzetek műveltségének, erejének és életrevalóságának legbiztosabb jelei. Ezért nem maradhatott el Berlinből az élni- akaró és ezeréves műveltséggel dicsekedhető magyarság sem. Remélhetjük természetesen azt is, hogy atlétáink a berlini olimpiai versenyeken is derekasan megállják a helyüket és dicsőséget szereznek a magyar névnek. Hadd lássa az egész világ, hogy olyan nép vagyunk ma is, eíesettségünk- ben és kizsákmányoltságunkban is, amely a szellemi és testi nevelés terén első helyen áll és megérdemli mindenkinek a becsülését. Gi>ősz püspök látogatása Zalaegerszegen és Keszthelyen. Grősz József püspök, a szombathelyi egyházmegye apostoli adminisztrátora, ma délelőtt 10 óra tájban Zalaegerszegre érkezeit Galambos Miklós dr. püspöki liikár, továbbá Reiner Gyula és Winkler Mihály győri plébánosok társaságában. A főpásztor megtekintette a plébánia építkezését, rr.sjd autón felmentek az alsó* erdei Bődy* kilátóhoz. A kilátóról sokáig gyönyörködött a szép vidékben. Zalaegerszegről a főpásztor társaságával együtt Keszthelyre foly* taíta útját, majd visszatért székhelyére. Tekintettel látogatásának magánjellegére, hivatalos fogadtatás sem Zalaegerszegen, sem Keszthelyen nem volt. Németország végleges megöl» dást vár az ethatalmi értekezlettől. A kűtpgEsIika hi*a@i. Berlin, augusztus 1. A német kormány közöite a hatalmakkal, hogy résztvesz az őihatalmi értekezleten, s hasonló választ adott Olaszország is. A hir Londonban és Párisban nagy megelégedést kelteit. A berlini sajtó behatóan foglalkozik az üggyei. Megállapítják, hogy Németország nem átmeneti megoldást vár az öíhatalmi értekezlettől, hanem az európai kérdések végleges rendezését. Épen ezért a német kormány pozitív javaslatokat tesz. Párisi jelentés szerint Deibos külügyminiszter örömét fejezte ki Németország és Olaszország elhatározása felett. Kijelentette, hogy Franciaországnak nem érdeke, hogy Németország kívül maradjon az európai együttműködésen, de nem érdeke ez Németországnak sem. Páris, augusztus 1. A parlament külügyi vitájában egyik képviselő felvilágosítást kért, hogy a kormány folytat-e fegyverszállítást a spanyol vörös kormány részére. A képviselő nem kapott választ. A külügyi vita végén a Ház bizalmat szavazott a kormánynak. kot és Joachim őrnagyot. A spanyol miniszterelnök a Havas iroda tudósítója előtt bizakodó nyilatkozatot tett. A kormány reménykedve tekint Valencia felé, ahonnét a főváros megerősítését és élelmiszerekkel való ellátását várja. Rendeletet adtak ki, amely szerint a munkás milícia tagjai hétfőn kötelesek munkába álíani. Honti Béla kanonok meghalt. A szombathelyi egyházmegyét egymásután érik a súlyos veszteségek. Az éjszaka hosszas szenvedés után 70 éves korában Szombathelyen meghalt Honti Béla kanonok, az egyházmegye egyik legérdemesebb papja. Honti Béla 1866. január 24-én született Szentesen. 1890-ben szentelték pappá. Felszentelése után Máriafalván és Pinkafőn káplánkodott, majd 1890-ben a Szombathelyi Újság szerkesztője lett. Öt évve! később a szeminárium lelkiigazgatója, 1902-ben teológiai tanár, 1907-ben rohonci plébános, 1921-ben tiszteletbeli kanonok, 1922-ben kemenes-hő- gvészi plébános. 1926-ban nevezték ki székesegyházi kanonokká, s ettől kezdve állandóan Szombathelyen fejtett ki kiváló munkát. Nemes, aszkétikus papi lélek volt, aki mintaszerű papi életet élt és ezt a szellemet vitte át az egyházmegye papjaiba, mint azoknak szeretett lelkiatyja. Mint lelkű gyakorlatos szónok, a hívek körében is igen értékes munkásságot fejtett ki. Halála mély részvétet keltett nemcsak a papság, de a hívek körében is. Szociáldemokrata aknamunka Ausztriában. Rövidesen várható a spanyol felkelők teljes győzelme. Lisszabon, augusztus 1. Minden jel arra mutat, hogy a spanyol felkelők lassan felülkerekednek. Erre vall, hogy a külföldi spanyol követek egymásután jelentik be a madridi vörös kormánynak, hogy ezentúl a burgosi felkelő kormányt ismerik el kormányuknak. Legújabban a budapesti követség is bejelentette ezt. A spanyol felkelők tervszerűen nyomulnak előre és közelednek Madridhoz. Egyik hadoszlopuk már 18 kilométerre, két hadoszlopuk pedig 30 kilométerre áll a fővárostól. A portugál halár mentén sorra foglalták el a városokat és megteremtették az összeköttetést a déli és északi felkelő csapatok között. Mola tábornok a Madrídot Övező Guadarama hegységben újabb marxista miiiciát szórt szét. A kormány repülői délen bombázták Granadát, de a felkelők gépei elűzték őket és egy gépet le is lőttek. A madridi vörös kormánynak már csak az ország északnyugati és nyugati része van a kezében, de ezekkel sem tud állandó ösz- szeköttetést fentartani. Barcelonában külön katalán kormány alakult Casanovas parlamenti elnök vezetésével. Ez a kormány azonban aligha lesz hosszuéletü. Páris, augusztus 1. Lapjelentések szerint Franciaország és Anglia a spanyol események miatt érintkezést keresnek Olaszországgal, hogy megvitassák a semlegesség kérdését. Madridi jelentés szerint ott sorozatos letartóztatások történtek. Többek között letartóztatták Ramiro Marcia volt argentínai spanyol követet, Fernandez tábornoBécs, augusztus 1. A Reichspost jelentése szerint szociáldemokrata körök fekete mankóske- resztlei ellátott sárga röpcédulákat terjesztenek, s ebben azt hangoztatják, hogy az osztrák-német megegyezés súlyos sérelme Ausztria keresztény népének. A megegyezés Dolfuss eszméjének elárulása. A Reichspost megállapítja, hogy a röpcédula, amely a katolikus harci bizottság aláírását viseli, nem egyéb szocialista hamisítványnál. Rövid táviratok. Mussolini miniszterelnök Biuno nevű fiát háborús érdemeiért hadnaggyá nevezték ki. — Az olasz- országi Garda tó vidékén kisebb földrengés volt. — A jégeső Nagykőrös vidékén 4 ezer hold termését elpusztította. — Ikervárnál ötvenkilós harcsát fogtak a Rábában. — A berlini olimpiászt ma nyitották meg nagy ünnepséggel
