Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-31 / 174. szám
Ara 8 filiér 1936. julius 31. Péntek, XIX. évfolyam 174. számi Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. HBHBESSLIiyiJAMHWMlWIIIIIIIIIWPIIll HIHIHI I iIM 11 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. mmsB&K&Bgssses® sasa POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak! egy hónapra 1*50 pengő, negyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Griger Miklós könyve a legitimizmusról. Griger Miklós dr. bicskei apát - plébános, volt országgyűlési képviselő, a legitimizmus országos- nevű harcosa könyvet adóit ki a királykérdésről és az azzal összefüggő ügyekről. A könyv cime : „A legitimizmus és a magyar feltámadás“. „Aktuálisé a királykérdés ?“ A legutóbbi képviselő- választások alkalmával több helyen lépett föl Griger Miklós dr. s mindenütt olyan erőket vonultattak föl ellene, hogy nem sikerült mandátumhoz jutnia. Ha azután az ország egyes pontjain gyűléseket rendezett, ott egyszerre mintha a földből teremtek volna elő, jelentkeztek azok a bizonyos „felelőtlen elemek“ és megzavarni igyekeztek a gyűlést. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Griger- nek nincs igaza, sőt 1 Olvassuk csak el könyvéi, amely belső és külső politikai vonatkozásokban tárgyalja a kérdést és akkor elfogulatlanul ki kell mondanunk, hogy Grigernek minden állítása fedi a valóságot és fejtegetései olyan pompásak, hogy teljesen megvilágítják a kérdést, amelyet bizony csak nagyon is erőltetett „mesterfogásokkal“ lehet az időszerűtlenség köpenyébe takarni. Mert, ha királyság vagyunk, akkor a királykérdés megoldása mindig aktuális. A Hirálykérdés „állandó feladat, amelyen dolgozni kell szakadatlanul, egyetlen percnyi szünet, egyetlen alkalom, lehetőség elmulasztása nélkül“. „Azok a törekvések, hogy alkotmányunk épületének és nemzeti életünknek zárókövét és nélkülözhetetlen tényezőjét visszaszerezzük, nem lehet „időszerűtlen“ törekvés és hibás célkitűzés. A megoldás ütközhetik ma és holnap legyőzhetetlen akadályokba, tehát mondható pillanatnyilag lehetetlennek, de nem — időszerűtlennek. Nem fogadható el tehát az egyetlen érv, amellyel hadakoznak a legitimizmus ellen“, írja Griger. Akadály és lehetetlenség nem egy és ugyanaz. Legfölebb a felületesen szemlélő, vagy az előtt tűnik föl egynek, aki örül annak, hogy akadály van. Hárítsuk el az akadályt, — ami nem könnyű, de nem is lehetetlen dolog — és akkor meglátjuk, hogy a lehetetlennek látszó dologból lehetőség vált. Ez a lényege annak válasznak, amit Griger az „időszerűtlenség“ hangoztatására ad. Rátér azután Griger a belső politikai kérdések boncolására a következő menetben: Nemzeti erőgyűjtés történelmi feladatra. Valódi demokrácia. Szociális radikalizmus. Állampolgári jogegyenlőség. Nagykorú nemzet. Nemzeti Egység páríalapon. A nemzet karakterének megrontása. A diktatúra útja. Győzelmek ellenfelek nélkül. A parancsuraiom vizein. Van-e nemzeti egység ? Még többség sincs. A továbbiakban arról szól, hogy a határon fúl sínylődő testvéreinknek szabadságot, jogot és az emberi méltóság megbecsülését bei! itt látniok, mert mellőzést, elnyomási, jogiprást látnak maguk körül eleget. Csorbítatlanul kell bennök élnie annak a meggyőződésnek, hogy a magyar lélek államalkotó jogi énéke, nagylelkűsége, sza’oadságszeretése és ember- megbecsüléíe nem változott és nem fog megváltozni soha. „Amit ma a csonkaországban csinálunk, az üvegházban történik. Kilátszik és kihallatszik belőle minden.“ A nemzeti egységet — mondja Griger, — amelyre szükségünk van, hogy a régi méreíekben és a hajdani nemzetközi jelentőséggel folytathatunk történelmi életünket, csak a Szent Korona és annak törvényes viselője tudja megteremteni. „Az ősi Magyarország egyetlen epen maradt szimbóluma Szerű István koronája. Ez foglalja jogi egységbe a határon belül és kívül éíő testvéreinket, akiket megkérdezésük nélkül kényszeritetiek idegen impérium alá.“ A külső politikai viszonyokról szólva nagyszerűen fejtegeti, hogy ahoz, hogy egy dunamenti nagyLisszabon, julius 30. Mola tábornok jelentette rádión, hogy Madridot már teljesen bekerítették és elfoglalása csak napok kérdése. A sevillai rádió közlése szerint a korraánycsapatokat mindenütt visszaszorították a felkelőket és egész Galicia tartomány is kezükbe került. Meglepetést keltett, hogy a madridi kormány az összes bankok, még a külföldi bankok pénzkészletét is lefoglalta. Ebből valószínűen diplomáciai bonyodalom lesz, mert az érdekelt pénzintézetek között angol, amerikai és kanadai bankok is vannak. A külföldi követek már jelentést is tettek kormányaiknak. Madridban az élelmiszerkészletek és a viz fogytán vannak. Az élelmiszereket és a vizet is adagokban osztják ki, 8 az emberek sorba állanak. hatalom jegecedési pontjává váljunk, leghatékonyabb lépés a királyság restaurálása, a Szent Korona jogainak felállítása. „Az integer Magyarország felé a legitimizmuson át vezet az út, de ép igy ezen vezet keresztül az út a dunavölgyi népek egyensúlyához és Európa békéjéhez“. Griger Miklós könyve — amint ezekből is láthatjuk — a legfontosabb kérdést tárgyalja, ami hazánk és nemzetünk életében valóban döntő jelentőségű. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a magyarság a határokon innen és túl, mert ennek a kérdésnek a megoldásától reméli sorsának jobbrafordu- lását. Foglalkoznak még pedig azok is, akik azt „időszerüílen“- nek nevezik. Sajátságos azonban, minél hangosabban kiáltják a nép fülébe, hogy a kérdés időszerüt- I ien, annál többen sürgetik a megoldást, ami azt jelenti, hogy az eszme nem veszített szentségéből és hogy a magyar nép „amint azt Dunántúlon találóan mondják, királyi nép, vagyis felfogásában a legfőbb tekintélynek, az állami rend legbiztosabb őrének mindenkor a királyt tekintette és ezeréves hagyományainál fogva tekinti ma is.“ Vannak azonban alkalmak, amikor legitimista érzelmeinek kifejezést nem adhat. .. A könyvnek második kiadása is már-már elfogyott. Úgy látszik, Griger nem csak sokat irt a 62 oldalon, de amit irt, azt minden magyarnak irta g azt minden magyar szívesen olvassa is. A kormány felszólította az arató munkásokat, hogy az aratást sürgősen fejezzék be és siessenek a kormány segítségére. Mindezek a jelek azt mutatják, hogy a vöröskormány helyzete igen nehéz és a főváros elfoglalása rövid idő kérdése. Az idegen állampolgárok angol, francia, amerikai és német hadihajókon százával hagyják el Spanyolországot, különösen pedig Madridot és Barcelonát. A francia területre érkezett német utasok elmondották, hogy Madridban és Barcelonában a hangulat nyomasztó. Barcelonában az ösz- szes templomokat elpusztították a kommunisták, csak a székesegyház maradt meg. Tegnap a gibraltári öbölbe három tengeralattjárót küldött a madridi kormány, hogy akadáA felkelők csapatai teljesen körülzárták a spanyol fővárost. Nlás* adagolják az élelmiszert és a vizet Madridban. lyozzák meg a- marokkói felkelő csapatok partraszállását. A felkelők repülői az egyik tengeralattjárót elsüiyesztették, egy másikat harcképtelenné tettek. Szárazföldön a küzdelem némileg állóharccá alakult át, de azért a felkelők előnyomulása folyik. Madridnak most már minden közlekedési útját elvágták, igy a főváros nem kaphat utánpótlásokat. London, julius 30. A lapok jelentése szerint a spanyolországi helyzet egyre súlyosabb. A madridi angol követ figyelmeztette a Spanyolország területén élő angolokat, hogy biztonságuk érdekében sürgősen utazzanak el az országból. A követ a spanyol katolikus papokat is felszólította Spanyolország elhagyására, mivel a kommunista csőcselék misít életük nem biztos. Már eddig is sok katolikus pap hagyta el az országot. Az amerikai követ értesítette kormányát, hogy az amerikai állampolgárok különvonata nem indulhat el Madridból, mert a kormány nem tudja útjukat a tengerpartig biztositani. A portugál külügyminiszter váratlanul Londonba utazott. Úgy tudják, hogy utazása a spanyol eseményekkel függ össze. A portugál kormány meg akarja akadályozni a kommunizmus átterjedését Portugáliára és ehez az angol kormány támogatását kéri, Horogkereszftes tüntetés Bécsben. Bécs, julius 30. Az olimpiai staféta ma reggel érkezett meg Bécsbe, s ez alkalommal nagyobb horogkeresztes csoportok németbarát tüntetéseket rendeztek. A tüntetők megzavarták a stafétaünnepséget. A kormány utasítására a rendőrség teljes szigorral járt el a tüntetők ellen és sok eljárást indított meg ellenük, többeket pedig letartózlatott. A tüntetők között olyanok is voltak, akiket egy alkalommal már megbüntettek, de a végrehajtást felfüggesztették. Ezeknek most ki kell tölteniök régebbi büntetésüket, A kommunizmus felé halad Franciaország. Páris, julius 30. A sztrájkmozgalom Franciaország területén még mindig nem ült el teljesen, sőt helyenként újabb bérmozgalmak törtek ki. Ezzel kapcsolatban a római Tribuna rámutat arra, hogy a szovjet működése Spanyolország után Franciaország felé irányul. Az állami gépezet egyes szerveit, különösen a katonaságot kommunista sejtek bomlasztják. Francia- országban nyíltan beszélnek az őszi forradalmi felkelés előkészítéséről.
