Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)

1936-07-01 / 148. szám

XIX. évfolyam 148. szám Apa 8 fillér 1936. julius I. Szerda« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ---- . . Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő: Herboüy Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. niBsaran Előfizetési árak! egy hónapra 1"50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Megkezdődtek az idei Göcseji Hét ünnepségei. Az idei Göcseji Hét, amelyet a gyermekvédelem jegyében ren­deztek, vasárnap nyílt meg ün­nepélyes keretek között. A város már szombaton este zászlódiszt öltött, vasárnap reggel pedig a leventezenekar járta be a várost. A megnyitó ünnepség a Ró­zsaligetben levő Országzászlónál folyt le. Az apró gyermekek tö­mege, valamint a nagyobb diákok és diáklányok már negyed 11 órakor gyülekeztek a Kazinczy- téren és a leventezenekar kísére­tével, a Göcseji Induló hangjai mellett innét vonultak fél 11 óra­kor az Országszázlóhoz. A lát­vány szép és szimbolikus volt. A magyar címeres zászló alatt a zászlórúd talpazatánál állott a tá­bori oltár és a nyíló rózsáktól övezett téren sorakozott fel a sokszáz gyerek, körülöttük a szü­lők. A szines kép mintegy jelezte, hogy az ország jövője a vallá­sosságon és a nemzeti érzésen, valamint a gyermekben rejlő ér­tékek megértésén fordul meg. Délelőtt 11 órakor Kósa József kaposvári hitoktató mondott tá­bori szentmisét. Evangéliumkor Pehm József apátplébánoslépett a közönség elé és mélyhatásu szent­beszédet mondott, amelyet hang­szórók közvetitek a Rózsaliget legtávolibb pontjaira is. Beszédé­ben a gyermeki lélekről és a gyermeki lélek felkarolásá­nak fontosságáról szólt meggyőző erővel. A szentbeszéd után foly­tatódott a mise s közben a gyer­mekek felajánló imát mondottak Jézus Szent Szivéhez. Mise alatt a gyermekek énekeltek Ketskés Dezső vezényletével. A tábori mise végeztével Pehm József apátplébános megáldotta a gyer­mekeket és a szülőket. A Göcseji Hét megnyitása. Ezután a leventezenekar a Ma­gyar Hiszekegyet játszotta, majd Czobor Mátyás polgármester az Országzászló talapzatáról rövid beszédet mondott. Reményét fe­jezte ki, hogy a most kiosztott áldás valóban áldásos lesz a gyermekekre, a szülőkre, a nem­zetre, majd megnyitódnak jelen­tette ki a Göcseji Hetet. Utána Markos Jenő tanár ve­zényletével a szavalókórus nagy hatás mellett szavalta Lintner Sándorné hazafias szerzeményét, az óvódás gyermekek pedig ün­nepi himnuszt énekeltek. A gyer­mekek ezután a leventezenekar kíséretével elénekelték a Himnuszt, végül a gyermeksereg a Göcseji Induló hangjai mellett tisztelegve vonult el az Országzászló előtt. A kiállítás megnyitása. Vasárnap délelőtt 10 órakor több polgári és katonai előkelő­ség jelenlétében nyitotta rneg Benkő Sándor, első osztályú főta­nácsos, az iparügyi miniszter képviselője, a Noire Dame zárdá­ban a kiállítást, A miniszteri ki­küldöttet Czobor Mátyás polgár­mester üdvözölte. Benkő főtaná­csos tolmácsolta az iparügyi mi­niszter üdvözletét s azt a remé­nyét fejezte ki, hogy az idén minden bizonnyal nagyobb tel­jesítményt mutat föl a város, mint a múlt évben. Hasonló erő­kifejtések országszerte jelentkez­nek, mert a városok igyekeznek megmenteni régi magyar kincsei­ket, amelyre bizonyos szellem rá­fogta, hogy maradi, értéktelen. Ezután a kiállítást megnyitód­nak nyilvánította s a polgármes­ter és a többi előkelőség társa­ságában, akikhez közben Bődy Zoitán alispán és Brand Sándor dr. vármegyei főjegyrő is csat­lakoztak, — megtekintette a ki- áltitást. Bár szép az anyaga a kiállításnak, de azért sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy nem olyan gazdag, mint a tavalyi, mert a helybeli iparosok bizony elenyészően csekély számban já­rultak a kiállítás sikeréhez. Ez a körülmény nem fényt vet, de ta­lán homályt boríthat városunkra. Akik azonban kiállítottak, azokról csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk, mert valóban remek munkákkal szerepelnek. Különösen kertészeinknek a torna­teremben rendezett kiállítása lepi meg a szemlélőt, mert dísznövé­nyeikkel valóságos tündérligetté varázsolták a hatalmas termet. Délután kedves gyer­mekelőadások szórakoztatták a közönséget. A Kulturház színpad­ján megjelent a csatári róm. kath. iskola énekkara, hogy a nagy nyilvánosság előd tegyen tanúságot arról, mennyire igazak azok a hirek, amelyek cso­dálatra mélfó teljesítményeiről már széles körökben elterjedtek. Be­vezetőül Czobor Lacika mondod kedves kis verset, amellyel mint­egy előkészítette a hallgatóságot a következő szép műsorra. Azután ] szétnyíltak a színpad függönyei s ott állott szólamonként — három csoportban — a kicsinyek dalár­dája. Tanítójuk, Paál Gergely, he­gedűjén megpendítette a hangot s a kis dalárda abszolút tisztán, precízen, teljes fegyelmezettséggel előadta Harmat—Sík Sándor: Is­ten Hazánkért kezdetű énekét, amit Bárdos—Calligarisz „Ailelujá“-ja követett. Már ennek a két szám­nak- eléneklése is világosan bizo­nyította azt, hogy a csatári isko­lában az énektanítás terén is olyan munka folyik, amely pél­dául szolgálhat mindenütt. Majd Káuzii Gyula csatári esperesplé­bános lépett a színpadra és a tör­ténelemből vett példákkal élénkí­tett, vonzó előadásban fejtegette, hogy legszebb ima a gyermeki ének, mert abban a gyermeki lé­lek tisztasága ás ártatlansága száll éz Ég felé. Azért jöttek Göcsej sarkából, — mondotta, — hogy kellemes szórakozást szerezzenek a város közönségének és bemu­tassák, hogy mit tudnak a kis­gyermekek. Az írás szerint azt kérdezték, mi jó jöhet Galíleából ? — most azt kérdezhetik, mi jó jöhet Göcsejből ? Erre a kérdésre azt válaszolhatja, hogy hoztak magukkal »gaz élő hitet, hazasze­retetei, a jobb jövőbe vetett bizo­dalmát s az énekkel kétszeres imát Hazánk sorsának jobbrafor- dulásáért. A nagyhatású beszédet íelkeá tapssal honorálta a közönség s utána megint megszólaltak a gyer­mekajkak, hogy a legszebb ma­gyar nótákat zengedezzék el. Hat énekszámnak előadása után meg­pihentek a kis énekesek s a terem erkélyéről nézték végig a Karácsonyfa Egyesület csillogó mesejátékát, ami pün­kösdkor olyan szép előadásban került bemutaíóra. A játék most is pompás volt és nagy élvezetet szerzett a felnőtteknek és gyerme­keknek egyaránt. Utána folytatódott a csatáriak hangversenye s bár minden énekszám nagyon nagyon tetszett, mégis különösen a „Nagypénteken mossa holló a fiát“, „Kis szekeres, nagy szeke­res“, „A juhásznak jól megy dolga“, „Azt üzenték a kassai le­gények“ és Békefi József dr. „Göcseji indulója“ értek el leg­nagyobb hatást. Záradékul a Hu­nyadi indulót énekelték el, ami újabb meglepetés volt a közönség számára. Széloszláskor a közön­ség lelkesen ünnepelte Paál Ger­gelyt és kis énekkarának tagjait, valamint a mesejáték rendezőit és szereplőit. Vasárnap estefelé a város fon­tosabb pontjain kigyúiiak a reflek­torok és különösen S2ép látvány volt a kivilágított plébániatemplom. Este 9 órakor a Move pályán a zalaegerszegi és tapolcai cser­készek rendeztek sikeres tábor­tüzet nagyszámú közönség jelen­létében. A cserkészek sok tréfás és komoly számot mutattak be sikerrel. Kár, hogy a hangszóró felszerelése elmaradt, mert igy több számot nem lehetett meg­érteni. M 371-e© sserkésssssapat zászlószentelése. Ä hétfői ünnepségek az áll, polgári fiúiskola 371. sz. Deák Ferenc cserkészcsapatának zászló­szentelésével kezdődtek. A csapat reggel 9 órakor a gimnázium udvarán gyülekezett s onnan vonult díszes menetben a Szentháromság szobor előtt fel­állított oltárhoz. A menet élén három cserkész vitte az új nem­zeti szinü zászlót, amely után haladt közvetlenül 25 koszorús- leány és a cserkészcsapat, továbbá Zsuppán Józsefné zászlóanya, Zsuppán József igazgató, Holpert István hitoktató, csapatparancs* nők, a tanári kar több tagja és sokan a cserkészek hozzátartozói közül. Az oltár előtt helyezkedett el a csapat többi a helybeli cser­készcsapattal és a tapolcaiak ke­rékpáros küldöttségével együtt. De megjelentek a hivatalok, ható­ságok, vitézek képviselői is és nagyszámú közönség. Az oltár­nál a távollevő Pehm József, apátplébános helyett Lutter Imre káplán mondott tábori szentmi­sét, a leventezenekar pedig egy­házi énekeket játszott. Mise után Lutter Imre káplán szentelte meg az új zászlót. Hatásos beszéd­ben szólott a nemzeti színek és a zászló csúcsán levő liliom je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom