Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 148-223. szám)
1936-07-01 / 148. szám
XIX. évfolyam 148. szám Apa 8 fillér 1936. julius I. Szerda« Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ---- . . Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő: Herboüy Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. niBsaran Előfizetési árak! egy hónapra 1"50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Megkezdődtek az idei Göcseji Hét ünnepségei. Az idei Göcseji Hét, amelyet a gyermekvédelem jegyében rendeztek, vasárnap nyílt meg ünnepélyes keretek között. A város már szombaton este zászlódiszt öltött, vasárnap reggel pedig a leventezenekar járta be a várost. A megnyitó ünnepség a Rózsaligetben levő Országzászlónál folyt le. Az apró gyermekek tömege, valamint a nagyobb diákok és diáklányok már negyed 11 órakor gyülekeztek a Kazinczy- téren és a leventezenekar kíséretével, a Göcseji Induló hangjai mellett innét vonultak fél 11 órakor az Országszázlóhoz. A látvány szép és szimbolikus volt. A magyar címeres zászló alatt a zászlórúd talpazatánál állott a tábori oltár és a nyíló rózsáktól övezett téren sorakozott fel a sokszáz gyerek, körülöttük a szülők. A szines kép mintegy jelezte, hogy az ország jövője a vallásosságon és a nemzeti érzésen, valamint a gyermekben rejlő értékek megértésén fordul meg. Délelőtt 11 órakor Kósa József kaposvári hitoktató mondott tábori szentmisét. Evangéliumkor Pehm József apátplébánoslépett a közönség elé és mélyhatásu szentbeszédet mondott, amelyet hangszórók közvetitek a Rózsaliget legtávolibb pontjaira is. Beszédében a gyermeki lélekről és a gyermeki lélek felkarolásának fontosságáról szólt meggyőző erővel. A szentbeszéd után folytatódott a mise s közben a gyermekek felajánló imát mondottak Jézus Szent Szivéhez. Mise alatt a gyermekek énekeltek Ketskés Dezső vezényletével. A tábori mise végeztével Pehm József apátplébános megáldotta a gyermekeket és a szülőket. A Göcseji Hét megnyitása. Ezután a leventezenekar a Magyar Hiszekegyet játszotta, majd Czobor Mátyás polgármester az Országzászló talapzatáról rövid beszédet mondott. Reményét fejezte ki, hogy a most kiosztott áldás valóban áldásos lesz a gyermekekre, a szülőkre, a nemzetre, majd megnyitódnak jelentette ki a Göcseji Hetet. Utána Markos Jenő tanár vezényletével a szavalókórus nagy hatás mellett szavalta Lintner Sándorné hazafias szerzeményét, az óvódás gyermekek pedig ünnepi himnuszt énekeltek. A gyermekek ezután a leventezenekar kíséretével elénekelték a Himnuszt, végül a gyermeksereg a Göcseji Induló hangjai mellett tisztelegve vonult el az Országzászló előtt. A kiállítás megnyitása. Vasárnap délelőtt 10 órakor több polgári és katonai előkelőség jelenlétében nyitotta rneg Benkő Sándor, első osztályú főtanácsos, az iparügyi miniszter képviselője, a Noire Dame zárdában a kiállítást, A miniszteri kiküldöttet Czobor Mátyás polgármester üdvözölte. Benkő főtanácsos tolmácsolta az iparügyi miniszter üdvözletét s azt a reményét fejezte ki, hogy az idén minden bizonnyal nagyobb teljesítményt mutat föl a város, mint a múlt évben. Hasonló erőkifejtések országszerte jelentkeznek, mert a városok igyekeznek megmenteni régi magyar kincseiket, amelyre bizonyos szellem ráfogta, hogy maradi, értéktelen. Ezután a kiállítást megnyitódnak nyilvánította s a polgármester és a többi előkelőség társaságában, akikhez közben Bődy Zoitán alispán és Brand Sándor dr. vármegyei főjegyrő is csatlakoztak, — megtekintette a ki- áltitást. Bár szép az anyaga a kiállításnak, de azért sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy nem olyan gazdag, mint a tavalyi, mert a helybeli iparosok bizony elenyészően csekély számban járultak a kiállítás sikeréhez. Ez a körülmény nem fényt vet, de talán homályt boríthat városunkra. Akik azonban kiállítottak, azokról csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatunk, mert valóban remek munkákkal szerepelnek. Különösen kertészeinknek a tornateremben rendezett kiállítása lepi meg a szemlélőt, mert dísznövényeikkel valóságos tündérligetté varázsolták a hatalmas termet. Délután kedves gyermekelőadások szórakoztatták a közönséget. A Kulturház színpadján megjelent a csatári róm. kath. iskola énekkara, hogy a nagy nyilvánosság előd tegyen tanúságot arról, mennyire igazak azok a hirek, amelyek csodálatra mélfó teljesítményeiről már széles körökben elterjedtek. Bevezetőül Czobor Lacika mondod kedves kis verset, amellyel mintegy előkészítette a hallgatóságot a következő szép műsorra. Azután ] szétnyíltak a színpad függönyei s ott állott szólamonként — három csoportban — a kicsinyek dalárdája. Tanítójuk, Paál Gergely, hegedűjén megpendítette a hangot s a kis dalárda abszolút tisztán, precízen, teljes fegyelmezettséggel előadta Harmat—Sík Sándor: Isten Hazánkért kezdetű énekét, amit Bárdos—Calligarisz „Ailelujá“-ja követett. Már ennek a két számnak- eléneklése is világosan bizonyította azt, hogy a csatári iskolában az énektanítás terén is olyan munka folyik, amely például szolgálhat mindenütt. Majd Káuzii Gyula csatári esperesplébános lépett a színpadra és a történelemből vett példákkal élénkített, vonzó előadásban fejtegette, hogy legszebb ima a gyermeki ének, mert abban a gyermeki lélek tisztasága ás ártatlansága száll éz Ég felé. Azért jöttek Göcsej sarkából, — mondotta, — hogy kellemes szórakozást szerezzenek a város közönségének és bemutassák, hogy mit tudnak a kisgyermekek. Az írás szerint azt kérdezték, mi jó jöhet Galíleából ? — most azt kérdezhetik, mi jó jöhet Göcsejből ? Erre a kérdésre azt válaszolhatja, hogy hoztak magukkal »gaz élő hitet, hazaszeretetei, a jobb jövőbe vetett bizodalmát s az énekkel kétszeres imát Hazánk sorsának jobbrafor- dulásáért. A nagyhatású beszédet íelkeá tapssal honorálta a közönség s utána megint megszólaltak a gyermekajkak, hogy a legszebb magyar nótákat zengedezzék el. Hat énekszámnak előadása után megpihentek a kis énekesek s a terem erkélyéről nézték végig a Karácsonyfa Egyesület csillogó mesejátékát, ami pünkösdkor olyan szép előadásban került bemutaíóra. A játék most is pompás volt és nagy élvezetet szerzett a felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt. Utána folytatódott a csatáriak hangversenye s bár minden énekszám nagyon nagyon tetszett, mégis különösen a „Nagypénteken mossa holló a fiát“, „Kis szekeres, nagy szekeres“, „A juhásznak jól megy dolga“, „Azt üzenték a kassai legények“ és Békefi József dr. „Göcseji indulója“ értek el legnagyobb hatást. Záradékul a Hunyadi indulót énekelték el, ami újabb meglepetés volt a közönség számára. Széloszláskor a közönség lelkesen ünnepelte Paál Gergelyt és kis énekkarának tagjait, valamint a mesejáték rendezőit és szereplőit. Vasárnap estefelé a város fontosabb pontjain kigyúiiak a reflektorok és különösen S2ép látvány volt a kivilágított plébániatemplom. Este 9 órakor a Move pályán a zalaegerszegi és tapolcai cserkészek rendeztek sikeres tábortüzet nagyszámú közönség jelenlétében. A cserkészek sok tréfás és komoly számot mutattak be sikerrel. Kár, hogy a hangszóró felszerelése elmaradt, mert igy több számot nem lehetett megérteni. M 371-e© sserkésssssapat zászlószentelése. Ä hétfői ünnepségek az áll, polgári fiúiskola 371. sz. Deák Ferenc cserkészcsapatának zászlószentelésével kezdődtek. A csapat reggel 9 órakor a gimnázium udvarán gyülekezett s onnan vonult díszes menetben a Szentháromság szobor előtt felállított oltárhoz. A menet élén három cserkész vitte az új nemzeti szinü zászlót, amely után haladt közvetlenül 25 koszorús- leány és a cserkészcsapat, továbbá Zsuppán Józsefné zászlóanya, Zsuppán József igazgató, Holpert István hitoktató, csapatparancs* nők, a tanári kar több tagja és sokan a cserkészek hozzátartozói közül. Az oltár előtt helyezkedett el a csapat többi a helybeli cserkészcsapattal és a tapolcaiak kerékpáros küldöttségével együtt. De megjelentek a hivatalok, hatóságok, vitézek képviselői is és nagyszámú közönség. Az oltárnál a távollevő Pehm József, apátplébános helyett Lutter Imre káplán mondott tábori szentmisét, a leventezenekar pedig egyházi énekeket játszott. Mise után Lutter Imre káplán szentelte meg az új zászlót. Hatásos beszédben szólott a nemzeti színek és a zászló csúcsán levő liliom je-
