Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-06-09 / 131. szám

Apa 8 tfilSér 1936. junius 9. Kedd XIX évfolyam 131. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. : = = = Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Nagy pészvét mellett helyezték 5rök nyugalomba Budapesten vitéz Tabédy Tibort. Vitéz Tabódy Tibocj, Zala vár­megyének hirtelen elhunyt főis­pánját vasárnap délutáu helyezték örök nyugalomra Budapesten a Kerepesi-temetőben. A halottas ház előtti téren állították fel a i ravatalt, amelyet elborítottak a koszorúk és virágok. A koporsót a főispán máltai köpenye borí­totta. Az előkelő gyászoló közön­ség soraiban ott voltak : Darányi Kálmán h. miniszterelnök a kor­mány képviseletében, Albrecht főherceg, Zala megye részéről Bődy Zoltán alispán, Brand Sán­dor dr. főjegyző, Szalay Gyula dr. íisztiföíigyész, Nagy Béla dr. főispáni titkár, Fodor László dr. és Széchenyi György gróf tb. szolgabirák. A zalai küldöttség­hez csatlakoztak : Esterházy Mó­ric gróf, Gyömörey Sándor, vitéz Árvátfalvi Nagy István dr., Hu- szovszky Lajos dr., vitéz Biró György országgyűlési képviselők, Somssich Antal gróf, Hsjós Kál­mán dr., Istvánfi József dr., Beér Gyula dr. miniszteri titkár. Ott VGltak: Wolíf Károly, Huszár Aiadár, Rassay Károly, Bárczy István, Skerlecz Iván volt horvát bán, a szuverén maltai lovagrend képviseletében Szinnyei Merse Jenő. A papság részéről Mészá­ros János érseki helynők, Sírom- mer Viktorin dr. tihanyi apái, Kühár Flóris budapesü házfőnök és még sokan, Küldöttséggel kép­viseltette magát Nőgrád vármegye, a Regnum Marianum egyházköz­vek tekintetében talán voltak is ellenfeleid, de ellenséget magad után nem hagytál. A Te szived­ben rangra, származásra, foglal­kozásra, pártpolitikai különbségre való tekintet nélkül volt egy meghitt kedves, meleg hely min­den jóindulatú férfiú számára“. Mélységes kegyelettel búcsúz­tatta a Zrínyiek, Kisfaludyak és Deákok földjétől a főispánt, aki­nek külön foglalkozott mélységes vallásos érzületével és minden tevékenységében megnyilvánult hazafias meggyőződésével. Utalt további beszédében arra, hogy a főispán halálosan beteg szivével legutóbbi tevékenységében milyen melegséggel foglalkozott a nem­zet jövő reménységével, azzal a céllal, hogy Trianon mielőbb el­múljon a nemzet életéből. Bele­kapcsolódott beszédében a főis­pán egykori székfoglaló beszé­débe, amelyben Ígéretei tett, hogy annak az eszményi hazaszeretet­nek kíván harcosa lenni, amit Deák Ferenc megjelölt. Foglalkozott azzal, hogy ide­gen törvényhatóságból jött ide a főispán a zalai főidre, ahol a nemzed érzésnek lehettek túlzói és rajongói, de árulói a nemzeti érzésnek zalai földön sohasem akadtak. A zalai föld hazafisága és az elhalt főispán izzó haza­szeretete erős kapcsot hozott létre s ez a kapcsolat kiépült a kis zalai falvak polgárai és a főispán szeretetreméltó egyénisége közölt. Zala megyének azzal a hitével búcsúzott a főispántól, hogy a jövő boldogulásának útja csak az áldozatkészség és hazaszeretet, etfől kaphat csak új erőre a ma­gyar nemzet, hogy teljesíthesse évezredes történelmén végigvonuló nemes hivatását. A főjegyző után Jánosffy-Jacz- kovich Iván az ungmegyei Ber­csényi egyesülés nevében, mely­nek a főispán elnöke volt, búcsú­zott Tabódy Tibortól, majd Gödé Jenő nyug. miniszteri tanácsos különböző egyesületek nevében beszélt. Ezután a koporsót a családi címerrel díszített gyászkocsira tették és a menet megindult a főváros által adományozott dísz­sírhelyhez, ahol Shvoy püspök újból beszentelte a koporsót, majd Zala megye elhunyt főis­pánját az Operaház karának éne­ke közben leeresztették a sírba. Vitéz Tabódy Tibor elhunyta alkalmából az özvegyhez részvét­táviratot intéztek: Gömbös Gyu­la miniszterelnök és Darányi Kálmán h. miniszterelnök. A mezőgazdasági kamara elnöke a vármegyei f|!»>«iasági hixottság gyűlésén. Az Operaház énekkarának gyászéneke után Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök vé­gezte a gyászszertartást a Reg- num Mananum plébánia pap­jainak segédletével. A szertartás után Shvoy püspök beszédet mondott. „A hála hozott ehez a koporsóhoz — úgymond —, a hála aziránt a férfiú iránt, aki a forradalmak vérzivaíarában ki mert állani Krisztusért és a ha­záért.“ Bessenyei Zeno, a Közmunka Tanács elnöke a kormánypárt és általában a politikai viiág névé» ben búcsúzott az elhunyttól, Zala megye búcsúja. Zala vármegye közönsége s a tisztikar nevében Brand Sándor dr. főjegyző .búcsúzott Tabódy Tibor főispántól. Megemlékezett arról a megrendülésről és gyász­ról, amit halála a vármegyében kiváltott. „Megpróbáltatásokkal teljes kor­szakban kerültél Deák Ferenc vármegyéje élére — mondotta a főjegyző —, de a Zalában töltött közéleti munkád legszebb emléke marad az, hogy bar az eszmék, gondolatok és politikai irányéi­l&agf beszédben szól©tt a gazdatársadalom« hoz. — A knffn§gi"áík müididésétreS nincs meg- elégedve. — Két öreg munkás jutalmazása* A vármegyei mezőgazdasági bi­zottság vasárnap délelőtt a vár­megyeháza nagytermében Thassy Kristóf dr. elnök vezetése mellett tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a bizottság tagjai szép számban jelentek meg s megjelent Mirbach Antal báró, a?. Alsódu- nántúii Mezőgazdasági Kamara el­nöke is. Az alispánt Tomka János dr. vármegyei tb. főjegyző kép­viselte. Megnyitás. A Hiszekegy elmondása uíári Thassy Kristóf dr. elnök beszá­molt a legutóbbi közgyűlés óta történt eseményekről, Ezeknek so­rán kegyeides szavakkal paren- tálta el Benyovszky Móric grófot, az Alsódunániúli Mezőgazdasági Kamara elnökét, Tyószits Sándor aleinököt, majd vitéz Tabódy Ti­bor főispánt, aki annyi érdeklő­dést és megértést tanúsított a mezőgazdaság és a mezőgazda érdekei iránt. Javaslatára a kői gyűlés jegyzőkönyvben örökíti meg emlékökeh A szomorú kötelesség után ked­ves kötelességét teljesíti — úgy­mond az elnök, — amikor beje­lenti, hogy az Alsódunántúü Me­zőgazdasági Kamara a megürese­dett elnöki tisztséget Mirbach An-’ ta! báróval töltötte be, aki meg­jelenésével a gyűlést is megtisz­telte s akit melegen üdvözöl. Kéri, folytassa tovább azt a munkát, amelyet elődje a köz és az egész gazdatársadalom érdekében kifej­tett és tartson ki elhatározása mellett, hogy a gazdatársadalom- msl való érintkezés céljából föl­keresi a mezőgazdasági érdekkép­viseleteket. , Örömmel emlékezett meg arról is, hogy Maíatin3zky Ferenc fel­sőházi tagot, a Kamara alelnökét az arany gazdaoklevéllel tüntet­ték ki. Ezután áttért a mezőgazdaságot általánosságban érdeklő ügyekre. A múlt közgyűlésen annak a re­ének adott kifejezést, hogy a gazdasága helyzetben javulás áll be s kikerülhetünk a súlyos hely­zetből. Reménységét arra alapí­totta, hogy a mezőgazdasági ter­mények ára az áilatárakka! együtt emelkedő tendenciát mutatott. így állott a helyzet még a folyó év elején is. Sajnos azonban, a re­mények nem váltak valóra a ka­tasztrofális árzuhanások miatt és ma már azt mondhatjuk, hogy rosszabb a helyzet, mint volt egy évvel ezelőtt. Szomorúan állapítja meg tehát, hogy a javulás csak nagyon is átmeneti volt s félő, hogy még rosszabbodás ál! be. Szólott a terméskilátásokat tárgyaló közle­ményekről. Üdvözli az alispán képviselőjét, a vendégeket és tagokat s a szebb jövő reményében nyitja meg a gyűlést. Tomka János dr. az alispán és a vármegye nevében köszönetét mond az üdvözlésért. Üdvözli a kamara új elnökét és kéri, hogy tartsa fönn a kapcsolatot a gaz- daíársadalommal és elődjének szellemében folytassa mun­káját, hogy szálljon áldás a sokat szenvedett vármegye lakosságára, az egész gazdatársadalomra és hazánkra. Tarányi Ferenc dr. felsőházi tag, mini a vármegyei gazdasági egyesület elnöke szólal föl, s üd­vözli Mirbach bárót a kamara új elnökéi. Nem barátja a személyi kultusznak, nem is akarja, hogy erre időt pazaroljanak, azért az üdvözléssel kapcsolatban csak arra kéri a kamara elnökét, hasz­nálja föl minden percét, hogy a gazdasági egyesülettel karöltve végezzenek olyan munkát, amely legalább a — íovábbvergődést biztosíthatja. A kamarai elnök beszéde. Mirbach Antal báró hálás kö­szönetét mendott az üdvözlésért annak hangoztatásával, hogy a hivatalos» apparátus támogatása nélkül a Kamara nem is „ tudna eredményesen működni. Ő min­den igyekezetével ápolni fogja ezt az összmükődést és megtesz mindent, ami emberileg lehetséges. Kijelenti, hogy a kamarák működésével nincs százszáza­lékban megelégedve. A ka­marák ugyanis sem lefelé, sem fölfelé nem fejtenek ki elegendő erőt. A kamarák­nak közelebb kell jutniok a gazdákhoz, de nem aktáik­kal; a kormányzattal szem­ben pedig el kell érniők* annyit, amennyit az érdekkép­viseletektől joggal megvár­hatunk. Ezeknek a hibáknak kiigazítá­sára kel! törekedni, amihez azon­ban szükséges a mezőgazdasági szervezettségnek kiépítése. Ez a cél hozta Őt ide. Résztvesz a me­gyei, a járási, sőt ha kell, a köz­ségi bizottságok ülésén ig. Ez eltöké’t szándéka. A tevékenység­re tág kör nyílik a törvény alap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom