Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-10 / 84. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. április IQ. hogy a déli határszélen a felnőt­tek és gyermekek között nagyon sok a maláriamegbetegedés, mert a Mura folyó, a tavak és mocsa­ras területek mind telepei a ma­láriát terjesztő szúnyogoknak. A betegek gyakran nem tudják ma­gukat győgyittatni, mert nincs pénzük kininre. Kívánatos, hogy a szegényebb betegeknek mérsé­kelt áru kinint adjanak. Thassy Gábor dr. kijelentette, hogy a ravatalozók építése ügyében a községi ható­ságok intézkedhetnek. A maláriás betegeket nyilván tartják és a körorvosok utasítást kaptak már régebben, hogy különösen a gyermekeket gondozzák. A teljesen szegény betegek ingyen kapnak gyógyszert. A vagyonnal rendel­kező, de fizetőképtelen betegek pe­dig utalványt kaphatnak a közsé­gi elöljáróságoknál. Az igazolvány alapján a körorvos gondoskodik arról, hogy a beteg fizetés nélkül kapja meg a gyógyszert. Később azután a beteg kedvező feltételek mellett köteles megfizetni a gyógyszert. Rossz a vízellátás. Farkas Tibor dr. arról szói, hogy az uj rendszer egy évvel ezelőtt a választások idején kortes­eszköznek felhasználta a vízellátás negoidásának kérdését Zala me­gyében. Persze a választás után az Ígéretek nem valósultak meg, pedig a vízellátást Zala megyében meg kell oldani, mert az ivóvíz legtöbb helyütt rossz. Az idegen- forgalmat nem segíti elő a ked vezőtlen vizeílátás. Például Zala­egerszegen sem jó az ivóvíz. Majd az élelmiszerüzletek és vendéglők fokozott közegészség­ügyi ellenőrzését sürgette, mert az idegennek, különösen a kül­földinek igen rossz tapasztalata van némely zalai vendéglőről és élelmiszerüzletről. Szigorú razziát kíván a közérdek megvédésére. Gyömörey Sándor megállapí­totta, hogy a vármegye 400 köz­sége közül háromszázban rossz az ivóvíz. Felhívta a figyelmet, hogy van egy uj rendszerű an­gol furóberendezés, amely gyor­san szállítható és gyorsan fúrja a kutakat. Célszerű volna, ha a vármegye beszerezne egy ilyen berendezést és maga gondoskod­nék a falvak jó vízellátásáról. De ha anyagiak miatt ezt nem is lehet beszerezni, akkor is foglal­kozni kell a vizkérdéssei. A főorvos válasza. Thassy Gábor dr. válaszában megemlítette, hogy egyik kisgyü- lésen Pehm József apáipíébános már szóvá lette a vizkérdést. Ak­kor utasítást is kaptak a közsé­gek, hogy jelentsék be, miiyen a vízellátásuk és milyen megoldásra volna szükség. Az adatok nagy része beérkezett, most van fel­dolgozás alatt, s u'ána foglalkoz­nak a megoldás módjával. Az említett angol berendezés jó volna, mert többszáz kút fúrására volna szükség, de az a baj, hogy a ké­szülék 60-70 ezer pengőbe kerül. A vendéglők és élelmiszerüzle­tek ellenőrzése állandóan folyik, s erre a Balaton mentére a be lügyminiszter külön utasítást is adott. A baj az, hogy a fürdőhe­lyeken néha nem megbízható személyek is kapnak iparengedélyt, akiknek nincs érzékük a tisztaság iránt. A fokozott ellenőrzéssel azért elérték, hogy a Balaton mentén számottevő hibák már nincsenek. Az ellenőrzést egyéb­ként szigorítani fogják. Brand Sándor dr. főjegyző be­jelentette. hogy az alispán az adatgyűjtés eredményei alapján megfelelő előterjesztést tesz a bel­ügyminiszternek a vízellátás kér­désében. Heiyes volna, ha a bi­zottság felirattal támogatná az alispánt és felkérné a Közegész­ségügyi Intézetet, hogy behatóan foglalkozzék Zala megye vízellá­tásával. Különösen Zalaegerszegen és Sümegen volna szükség a jobb vízellátásra, már csak a járványok megakadályozása érdekében is. A bizottság el is határozta a szükséges feliratokat. Várkony Rezső pénzügyigazgató tette meg ezután jelentését, majd Csécsi Nagy László az államépi- tészeti hivaíal jelentését ismer­tette. A jelentés kapcsán Gyömörey Sándor azt kívánta, hogy a köz­ségek is részesedjenek az utvá- mokból, továbbá az utmenti fák tulajdonjogának rendezését kívánta. Szalay Gyula dr. tisztifőügyész, majd Bődy Zoltán alispán adlak megnyugtató választ az utmenti fák kérdésében. Az alis­pán azután közölte, hogy Zala területén a megyének és Nagyka­nizsa városnak van utvámszedési joga. A vármegyének ebből mint­egy évi 100 ezer pengő a bevétele, s majdnem ugyanennyi Nagyka­nizsa jövedelme. Miniszteri utasí­tásra különben meg fogja vizs­gálni, hogy fentartható e Nagyka nizsa vámszedési joga. Az uívá- mokból a községeknek nem ad­hatnak részesedést. Farkas Tibor a NÉP reputációját „védi.“ Farkas Tibor dr. arról beszélt, hogy az egy év előtti választások alkalmával nemcsak kutakat „fúr­tak“, de szívesen építettek politi­kai utakat is. Néhol csak mértek, másutt meg is kezdték a munkát, de abban egyezik minden eset, hogy a választás után nem foly­tatták a munkát. Felemlítette, hogy például Csődén rosszul épi tették meg a hidat, s a hozzáve- vető utat, s most a hídon nem is lehet közlekedni. Kívánta az épi lés befejezését, ép úgy a nagyra­Jó szemüveg, jó fényképezőgép, BAK FAI BÉLA optika és fotó szaküzletébeiii. Pécs, Zalaegerszeg. dai, zalaszabar—kerecsenyi „vá­lasztási“ útépítések folytatását. A NÉP reputációja érdekében is kívánatos volna az Ígéretek telje­sítése — jegyezte meg nagy de­rültség közepette. Csécsi Nagy László, az áilam- épitészeti hivatal h. főnöke rész­letes válaszában megállapította, hogy nem politikai okok miatt nem fejezték még be az említett utakat, hanem fedezet hiányában, részben pedig azért, mert a földmunka elkészülte után nem lehet azonnal a kőpályát elhelyezni. Mindegyik utat és a hidat is befejezik. Farkas Tibor dr.: Tehát kilátás van arra, hogy a jövő választásig meglesz. Csécsi Nagy László : Nagyrészt még az idén. Túri Béla emléke. Az ülés végén vitéz Tabódy Tibor főispán megemlékezett arról, hogy a magyar politikai életet nagy gyász érte. Egyik törzsökös alakja, tölgyfája dőlt ki az élők sorából Túri Béla személyében. Nemcsak a politikai életnek, a keresztény világnézetnek volt ki­váló egyénisége, de az újságírás­nak és a jognak is tündöklő kép­viselője. Mély fájdalommal emlé­kezik meg azért róla, mint kiváló államférfiról és Zala megye ba­rátjáról. A bizottsági tagok állva hall­gatták a főispán beszédét és egy perces csenddel áldoztak az elhunyt emlékének, majd a főispán indít­ványára elhatározták, hogy emlé­két jegyzőkönyvben örökítik meg, az esztergomi káptalannak és a keresztény pártnak pedig a bi­zottság részvétéi tolmácsolják. Kiéiesődött az angol-francia ellentét az olasz és német viszály kérdésében. Franciaország 25 évre meg akarja rögzíteni a jelenlegi területi helyzetet. Páris, április 9. A német ja­vaslatokra adott francia választ közzétették. A válasz egyáltalán nem kielégítő, mert az európai kérdések rendezése heyeít a je­lenlegi határok és állapotok meg­rögzítését kívánja. A válasz két­ségbe vonja Németország leg­utóbbi lépéseinek jogosságát és aggályát fejezi ki, hogy Német­ország legközelebb a danzigi, memeli, ausztriai rendezést is kétségbevonja, s követelni fogja az európai határok revízióját, va­lamint a gyarmatok visszaadását. Felveti a kérdést, elismeri-e Né­metország feníartás nélkül érvé­nyesnek Európa jelenlegi területi és politikai berendezkedését. A francia kormány azután azt java­solja, hogy minden nemzetnek biztosítják az egyenjogúságot, ugyanakkor azonban minden nemzet kötelezze magát a nép- szövetségi tagállamok területi ha­tárainak tiszteletbentartására és a határokat csak valamennyi tag beleegyezésével lehessen módosí­tani, de 25 éven belül semmiféle ilyen módosításra irányuló kérel­met ne lehessen előterjeszteni. A jelenlegi állapotok megsértői el­len megtorlást kíván a francia válasz. A francia választ általában ked­vezőtlenül fogadták az európai fővárosokban, leszámítva Francia- ország szövetségeseit. A német sajtó szerint a francia válasz is­kolapéldája annak a hamis er­kölcsi álláspontnak, amely Fran­ciaországot a háború óta áthatja. Nem taialt kedvező fogadtatásra a francia terv Genfben és Lon­donban 6em. A Daily Telegraph szerint a francia terv meg akarja rögzíteni Franciaország és sző vetségeseinek egyeduralmát Eu­rópában. Franciaország és Anglia között a francia válasszal kapcsolatban elmérgesedett a helyzet. Anglia a Németországgal való megegye­zés hive, 8 mivel a francia vá­lasz erre nem nyújt sok lehető­séget, azért az angol kormány azzal akarja Franciaországot be­látásra birni, hogy Anglia az olasz kérdésben tanusit merev álláspontot. Mivel Franciaország az Olaszország elleni szankciók megszüntetésének hive, nyilván­való, hogy az angol kormány aho'. a feltételhez köti engedé­kenységét Olaszországgal szem­ben, hogy Francia- ország hasonló engedékenysé­get tanusit a német kérdésben. Párisban elégedetlenséget keltett Edennek az a genfi kijelentése, hogy az angol kormány szükség esetén a megtorlások melleit más intézkedéseket is alkalmaz Olasz­országgal szemben. Fiandin és Eden megbeszélései eredmény nélkül végződtek. Flandin azt hangoztatta, hogy a rajnai ügyben a békités zátonyra jutót*, azért követelte, hogy Anglia váltsa be azt az ígéretét, hogy gondoskodik Franciaország és Belgium bizton­ságáról. Ezzel szemben Edennek az volt az álláspontja, hogy a német kérdésben a békítő tárgya­lások még csak most kezdődnek. Franciaország hzngoztalja, hogy a megegyezés meghiusu'ása ese­tén Németország ellen pénzügyi és gazdasági megtorlást aikaimaz. bekötjük £311111901 husvétra imakönyvét olcsón és ízléses kivitelben. Elvállalunk mindenemű könyvkötést a legkénye­sebb ízlést is kielégítően Dobozok, irómappák és mindennemű diszmun- kák szakszerű készítését „ZRÍNYI" R.-T. KÖNYVKÖTÉSZETE Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon; 128 szám. — Tekintse meg a „Trunkhahn“ Posztó és Ruha­gyár RT. Bpest szövetmintáit Szabó György cserkészbolt­jában! Kazinczy-tér 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom