Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-18 / 99. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. április 18. olvasmányai. Az üj Korban Írja Ketskés Elek a következő érdekes sorokat, melyek vidéki viszonylatban is figyelemreméltók és cselekvésre kell, hogy késztessék az egyesületeket: Egy munkásszervezésről szóló megbeszélés alkalmával valaki azt a kijelentést tette, hogy a szervezést könyvtárak felállításával kell kezdeni. Ha nem is ez a legelső rendű feladat, igen nagy igazságot mondott az illető. A munkásság olvasmányai sokkal nagyobb körben hatnak, mintsem gondolni lehetne. Aki egy munkásfiúnak könyvet ad, legalább ötszörakkora számot lát el olvasnivalóval. A munkáscsaládban redszerint a gyerek az, aki szállítja a könyvet. Ő jár könyvtárba, ő cserél könyvet barátaival, végül ő ér rá arra, hogy megszerezzen bizonyos olvasmányokat. A munkásfiú olvasmányai meg- válogatásában teljesen magára van hagyva. így természetesen ferde irányban ‘ halad és ferde nézeteket alkot könyvről, újságról, folyóiratról egyaránt. A munkáscsalád gyermekének első, maga- választoita olvasmánya a ponyva. Ezt olvassa az egész környezete és ezt hirdeti az újság, kültelki bazár, trafik egyaránt. A ponyva az egyedüli a iO —12 éves korban. Ebben az időben kezdik megismerni a poigáristák, gimná- zisták stb. May, Verne könyveit. Általában ők az úttörők az olvasmányoknál. De a különbség ezek és a tanoncoK, kifutók, VII. és VIII. elemisták (csak ezek olvasnak) között csak 1—2 hónap. 16—17 éves korig szívósan és szorosan a középiskolások nyomában vannak az olvasásnál az iskolánkivüliek is. A 10—12 évesek a ieghüsége- sebb olvasói a különféle színes könyvsorozatoknak. Legjobban a Pesti Hírlap, Pesti Napló, Tolnai és Indián füzetek vannak elterjedve. Ezek a füzetek kézről-kézre járnak. Némelyiknek már nincs is fedele. De ez nem is fontos. Rendszerint nem tudják sem az iró nevét, sem a könyv címét. A beszélgetés az olvasottakról nem cim szerint megy, hanem tartalom szerint. A könyvmeghatározás egy-két mondatban összefoglalt tartalom. A fedőlap és cim csak abból a célból szükséges, hogy megállapítsák a könyv jó vagy rossz voltát. Bámulatosan fejlett az érzékük ezen a téren. Az olvasmány és életmód szoros kapcsolatban állnak a munkásfiúnál. Rajongással olvassa az indián harcokat, még inkább a kültelki, kikötői síb. verekedéseket, hiszen ő tapasztalatból tudja, mi az. Sőt ebben a korban nem is olvas mást. A 12 — 14 éveseknél és később is igen erősen tartják magukat a színes könyvek. De ebben a korban már gondolkozás nélkül a „legjobb könyvek“ közé sorolják May K., Verne, Kipling, Cooper könyveit is. Különösen az első kettőből olvasnak sokat. Huszonhárom 13—15 éves fiú közül csak egy nem szereti Vernél. Megokolás: „Lehetetlenségeket ir. Meg nincsenek benne izgalmas harcok“. Kipling : Dzsungel könyvéi különösen azért sze rétik, mert számukra egészen újszerű az állatok szerepeltetése. Hiszen legtöbbjük előtt ismeretlenek a mesekönyvek. Dzsungel könyve első olvasása után mindenki lelkesedik érte. Ezek a könyvek azonban elég ritkák munkáskörökben. Drágák. Megismerésüknek igen érdekes módja van. Ha valamelyik fiú olvasóit ilyen könyvet, négyen-öten körülveszik s ő elmeséli. Persze kellően kiszínezi, illetve kihagyja az egyes részeket, aszerint, amint érdekli öt, vagy nem. Természetesen ritka ember az, aki ilyen elmesélt regényből ráismer az eredetire. 15—16 éves korban már nagyon forgatottak Jókai, Gárdonyi és Mikszáth könyvei. Az uralkodó a színes regény marad, de igen erősen érződik az utóbbiak hatása. A színes regények közül legnagyobb hatása a szerelmi könyveknek van. Teljesen hiányoznak a modern regények. Ha néha valakinek kezébe is jut ilyen, semmi hatásuk nincsen rá. Mindezek az adatok alaposan megmutatják azokat a súlyos kötelezettségeket, amelyekkel a katolikus társadalom a munkásságnak tartozik. Az eddigi megállapítások a könyvtárakba járó munkásfiúkra vonatkoznak. De ki tud beszámolni azokról, akik nincsenek egyesületben, nem járnak könyvtárba ? Milyen könyveket olvasnak ezek és milyen újságot, folyóiratot? Nagyon súlyos és sürgető feladatok várnak ránk, amelyek addig fogják égetni a magyar társadalmat, amíg nem létesít mun- káskönyvtárakat és meg nem teremti a nemzeti munkás-sajtót! A zalai daloskerület körül nincsenek bajok. A zalai dalárdák részfwesznek az országos versenyen. A belügyminiszter az Országos Dalosszövetséggel együtt, mint megírtuk, feloszlatta a szövetség vidéki szervezeteit, igy a zalai daloskerületet is. Kráiky István dr. nagykanizsai polgármester, a zalai daloskerüiet elnöke ezzel kapcsolatban igy nyilatkozott: — A zalai kerület is megcsinálja a belügyminiszter feloszlató rendelete után a maga, ilyenkor szokásos számadásait, jelentését és azt beterjeszti a miniszteri biztoshoz. A kerület nagykanizsai vezetősége mindent elkövetett, hogy a zalai dalosvidék minél eredményesebben működjék. Hogy mennyire sikerült ez a törekvése, afelett a közönség hivatott ítéletet mondani. Egy biztos: a XIV. (zalai) kerület dalárdái sok Ízben es országos versenyeken is szerepeltek és első dijakat nyertek. A kormánybiztos munkája után a szövetség megkapja ismét a maga autonómiáját és utána megtörténnek a választások. A miniszteri inlézkedés nem érinti különösebben a zalai daloskerületet, amelynek ügyei, számadásai teljesen rendben vannak. Thoíway Zsigmond dr. posta- hivatali igazgató, a kerület ügyvezető elnöke kijelentette, hogy a feloszlatás nem érinti a tervezett országos dalosverseny megtartását. A verseny Szombathelyen lesz és azon 121 dalosegyesület vesz részt 5523 taggal, köztük 489 női dalossal. Zalából a kanizsai Zrínyi Irodalmi Kör vegyeskara, a kanizsai iparosdalárda, a tapolcai Csobánc dalkör, a pacsai daloskör és a zalabaksai dalosegyesület neveztek be. Elmondotta az ügyvezető elnök, hogy a kerület számadása és jelentése teljesen készen és rendben vannak, s most várják a további intézkedéseket. Azt a reményét fejezte ki az ügyvezető elnök, hogy a május 10 én megalakuló új országos szövetségnek megalakítandó zalai szervezete ugyancsak Nagykanizsán fog székelni. A földművelésügyi miniszter1 megrövidítette, a Mura határ- szakaszán pedig megszüntette a halászati tilalmat. A földművelésügyi miniszter körrendeletét intézett a vármegyék alispánjaihoz. Ebb2n közli, hogy az 1936. évi halászati tilalmat az ország összes nyilt vizeire megrövidíti és annak tartamát május 3 tói május 30-ig terjedő négy hétben állapítja meg. így egész áprilisban, valamint május 1-én, 2-án és 31 én lehet halászni. Zala megyében a Mura folyó- nak az országhatárt képező szakaszán az általános halászati tilalmat teljes egészében felfüggeszti. A Balatonra vonatkozó üzemíervszerü halászati tilalmat a miniszter április 1-től április 30- ig állapította meg. Franciaország a szovjet oldalán vesztébe rohan — írja egy francia iró. — A Érdekes könyv jelent meg a világ könyvpiacán, amely reflektorfényt vet a háború előzményeire, a trianoni béke gyalázatos megszerkesztésére és mindkettőnek a kulisszatitkairól kíméletlenül lerántja a leplet. A könyv szerzőjét, Pozzi Henrit, a magyar politikai világ jól ismeri. A kiváló és talán egyetlen elfogufranciák rossz szelleme. lattanul iró francia újságírót „A háború visszatér“ cimü munkája tette világszerte ismertté. Ezt a könyvét a kisantant államai kitiltották, mert rájukolvasta hazugságaikat, leleplezte cselszövéseiket és leírta azt a szörnyű erőszakot, amellyel a hatalmuk alá került kisebbségeket gyötrik. Most újabb könyve jelent meg Párisban. Cime: Európa bűnösei. Ebben a könyvben még sehol nyilvánosságra nem került adatokat tár fel. Ecseteli Masaryk és Benes szereplését. Bemutatja a feldarabolt Magyarország térképét és bemutatja a feldarabolt francia birodalom térképét, hogy miként nézne ki Franciaország, ha a trianoni Ítéletet a francia földön hajtották volna végre. Félti hazáját, hogy jóhiszeműségében a szakadék felé rohan, mint 22 évvel ezelőtt. Mert nem Németország kezdte a világháborút, hanem Oroszország és bűntársai sodorták Franciaországot a háborúba. Franciaország közvéleménye félre volt vezetve. Oroszország mozgósítása kényszeritette Németországot a mozgósítás elrendelésére és a titkos mozgósítással Oroszország megszegte a francia- otosz szerződést. Pozzi részletesen tárgyalja, miként ugrasztottá a legmeghitiebb szövetséges a franciákat és milyen becstelenül viselkedett egészen a háború végéig. 1917. január elején az orosz kormány arról értesítette a francia kormányt, hogy Németország különbékeajánlatot terjesztett eléje, amelyben olyan előnyöket biztosított Oroszországnak, hogy a cár és tanácsadói azt kénytelenek elfogadni. De egy esetben azért hajlandó szövetségese mellett továbbharcolni. Franciaország a bé- ketárgyaiásokon biztosítsa Oroszországnak még az angol és olasz szövetségesek akarata ellenére is, a Magyarországhoz tartozó rutén földet, az osztrák Galíciát, Konstantinápolyi, Örményországot, Kis- ázsiát és a Szentföldet. A francia kormány szenvedélyes viták után elfogadta az ajánlatot, bár rájött, hogy csapdába került. Pozzi aggodalommal és elkeseredéssel állapi? ja meg, hogy Franciaország nem okult a múlt hibáin. Most újból Oroszországgal szövetkezik. A szovjetre és a kisantaníra épít és azoknál keres Németország ellen biztonságot. „Mi franciák“, — Írja Pozzi Henri — elfelejtettük a múlt szerencsétlenségét és hallgattunk a rossz szellemünkre, Benes Eduardra, aki a náboru után ugyanazt a szerepet játszotta Pá- lisban, mint a háború előtt Saszanov és Uwoiszky. Rövid táviratok. A januárban leleplezett kommunista összeesküvés vádloitai ma kerültek a törvényszék elé. Weil Emil főorvos, a szervezkedés vezetője a tárgyaláson meg- győződé8es kommunista voltát hangoztatta, bár mellékesen beismerte, hogy havi ezer pengős jövedelme volt. — A négus délnyugati irányban szökik az olaszok elől. — Velencében vihar és szökőár pusztított. Sok gondola e 1 s ü I y e d t. — Mexikóban nyolc ezer pékmunkás sztrájkba lépett és öt millió ember maradi kenyérellátás nélkül. — A lengyel miniszterelnök vasárnap érkezik Budapestre. — Szíriában megerősítették a francia csapatokat a ben- szülöttek lázadása miatt. — Bútort jól és olcsón csak a nagykanizsai Kopstein bútoráruházában vásárolhatunk«
