Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-12 / 85. szám

4. Zalamegyei^ Újság 1936. április 12. pélyes arcú urak, jókedvű asszo­nyok, leányok voltak az egerszegi állomáson. Kipirult arccal, do­bogó szívvel foglaltunk helyet egyik virágos kocsiban. Aztán ünnepélyes, hosszú füttyentés : lassan, óvatosan elindult vona­tunk. Vidáman néztük az eltüne­dező fákat, „sürgönyoszlopokat“, házakat. Hangos éljenzéssel, ken­dő- és karlengetéssel köszön­töttük a várost, amint elővillant a hegyek mögül. — Rengeteg nép várta érkezé­sünket. Lárma, zsivajgás, nóta, izgatottság fogadta vonatunkat. Itt is, ott is ölelkezések. Rokonok, ismerősök, testvérek köszöntötték egymást. Nekem nem volt még akkor senkim a városban. Egy bogár nem sok, de annyi atyafi- ságorn sem. Nyugodtan szállot­tam ki tehát kocsimból. Akartam keresztül törni a tömegen, ami­kor hirtelen átölelt valaki, meg­csókolt és durcásan mondotta : — Nézze anyuka, észre sem vesz benünket! — Az ám, ni-ni, el akar menni, — folytatta az édesanya és már ő is ölelő karjait nyújtotta. — De kérem ... — méltatlan­kodtam — én idegen vagyok a városban ... Nincs nekem sen­kim .. . — Meglepetésem óriási volt. Köröskörül rajtam mulató kolle­gák. Előttem iruló-piruló, köny- nyesszemü leány, aki szégyené­ben és zavarában a világ leg­szebb és legbájosabb leánya lett rögtön a szememben. Bocsánat­kérőn fordult felém az édesanya, de nem engedtem szóhoz. Magam folytattam : — De, ha megengedik, majd lesz valakim, ugy-e édes? — Nem válaszolt. Éreztem szen­vedését a „botrány“ miatt, amely­nek akaratlanul is előidézője lett. Azután elfordult tőlem.. rr Elindul­tak. S a vége mi lett ? Ő lett az én aranyos, kicsi feleségem. No, nem ment egész könnyedén a dolog! De az lett. Nyugodtan mondhatom gyerekek, hogy áldom azt az órát, amelyben ennek a vasútnak az építését elhatározták és még jobban azt a szerencsés félreértést, amelyből az én bol­dogságom megszületett. — Életemnek ez a legszebb emléke. Rajta ! Most ti mondja­tok el valami kedveset, de igaz dolgot életetekből! A közvélemény egyhangú Verseny Áruház ▼ férfi ingei szövetei elsőrangú. Bárány épületben. 3 darab divatos színes női zsebkendő I— pengő S c h üt z-á ruház. Az üres Szentsir szélén. Túl a napéjegyenkörön, túl az Adáv idusán, mely történelmi idők óta a szabadság dátuma, itt az Április: a „napsütés hava“ a a Feltámadás ünnepével. A nap­sütésre téli álmából feltámad az élet a maga változatlanul változó csodájával. A zsoltár szerint Isten ruhája a világ: változatossága a végességéből ered, változatlansá­ga abból az isteni örök elvből való, mely élteti. Minden teremtett valóságnak első eleme az isteni idea. Isten fogalmazta meg s a megtestesült eszme soha nem változhatik. In­nen van a teremtmények millió- szőr miliárd különálló egyede. Második lételeme az isteni tör­vény, mely életet adja. Harmadik eleme a gondviselés, mely misz­tikus beavatkozásaival védi az esetlegességek ellenében is. Ez az oka, hogy az égbolt világai évmilliók óta „rendre keringenek“ s minden mag és rügy ugyana­zon létre támad föl a tavaszi napsütéstől. Az égbolt világai alatt, a tava­szi csirák és rügyek között ün­nepli a feltámadás husvétját a Iegfölségesebb teremtett lény, az ember, kit ugyanazon hármas lételem alkot és tart fönn. És ugyan hova lett az ő egyéni csa­ládi és társadalmi rendje s az isteni örök elvből kiinduló léié­nek tökéletessége, mit a legkisebb bogár és fűszál sem nélkülöz. Ah, ne szentségtelenitsük meg a Feltámadás nagy ünnepét azzal, hogy a mai emberi és társadalmi élet hullakamarájának ajtaját tár­juk föl, hiszen annak hullaszaga amúgy is átitatta már az egész világot 8 az a kultúrájában ma­gát nagyratartó uj időben több martyrarcu ember vánszorog, mint bármelyik században együtivéve: Az oka a napnál is világosabb. Az emberi lélek a legremekebb idea divina. Isten az örökélet eszményi szépségében teremtette meg, s a föld urává azért tette, hogy tökéletességét ebben az éleiben munkálja ki. Erkölcsi tör­vények hordozzák lelkiéletét, melyek nélkül úgy lezuhan, mint a meteor, mely elhagyja útvona­lát, vagy a vonat, mely kiugrik sínéiről. Isteni gondviselésre szo­rul jobban, mint minden más te­remtett anyag, A lélek az Isten megszentelő és cselekvő kegyel­meiből szívja lermészetfölötti erőit s ezek nélkül a lelkiéletnek úgy kell elpusztulnia, mint a tőkéről levágott venyigének. íme az em­beri lélek hármas lételeme és hármas lezuhanásának oka. Ér­telmi gőgjében a maga ideáját, az örökélet emberét szállította le s a materiás világ önalkotta urává tette. Anatómiát csinált erkölcsi világá­ból is és maga kívánta megszabni erkölcsi törvényeit. Azok rémületes I MODERN LAKBERENDEZÉS otthonos ízléses és nem drága, ked­vező feltételekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban Miliz» I _ árajánlatot I dekadenciába vitték s az egyéni, családi és társadalmi csőd fene­kére sodorták. Kitört az isteni gondviselés szárnyai alól s a kegyelemíelenség kataptexísébe : a hiterkölcsi tetszhalálba merevült. Ott aztán nincs is lelki és örök­életi igénye. Ez az általános kor- és kórállapota a mai embernek. Általánosnak mondom, mert gyö­nyörűség látni a kivételes töme­gek és egyedek áprilisi feltörek­vését az isteni idea : a megváhott, feltámadott ember megszentelődé- sénék magaslata felé. Milliók es­tek át a megigazulás lelki fürdő­zésen és a megszentelő kegyelem fehér „habitusában“ szerezték vissza a lélekkel együtt teremtett képességet és jogot az istenes életre. Sőt gyönyörűen folyik a megigazulás második utjának já­rása : a lélek krisztusi karakteré­nek kiképezésének mestermunkája is. Sűrűn tűnnek föl a tökéletes „úri lelkek“ végtelenbe látó tiszta szemmel, az isteni erkölcsrend­nek életelvével s a kegyelmi for­rások életadó misztikus vizére való vágyakozással. Önként tör ki lelkűnkből a húsvéti aileluja. Eljön végre az aktuális kegyelmek kora is, mely a tökéletesség világára nyit ka­put. A tökély még a mennyben is, az örökkévalóság és szabadság összetételéből születő boldogság. A földi életet, amannak előtor- nácát is ennek a szellemnek kell átlengenie. „Ha a lélek vezet ti­teket, nem estek törvény a!á-„, mely mindenhögyan iga. Még az isteni törvények is megszűnnek, ha a törvény szelleme élteti a lelket. Isten igaz szép és jó élet­elvét kihirdette nekünk Krisztus, aki az emberi boldogulás szabad­ságlevelét szent sebeinek öt piros pecsétjével erősítette meg. Ha követjük, ha hallgatjuk őt, nem csak a test, hanem a társadalom feltámadásának is el kell követ­keznie, mert biztatva mondotta: „Ne féljetek, én meggyőztem a világot.“ Üres a szent sir. Angyal helyett ember üljön kőpárkányára s onnét emelje föl elméjét és szivét a lélek szent szabadságának égig lengő zászlajára és felírására: „Feltámadtam s ezután is veled vagyok.“ (Sz) Zalaegerszeg városnak ezt az ősi szokását az idén is megrendezik, még pedig a tűzoltóság vezetése mellett. A határjárók nagyszombat este 8 órakor indulnak a tűzoltó laktanyából s először az ólai ká­polnához, onnan pedig a plébá­niatemplomba mennek, ahol ma­gukhoz veszik a feszületet és az úgynevezett „török zászlót“ és a Kossuth Lajos utcán át a Kálvá­riához vonulnak, ahonnan mellék­utcákon térnek vissza a lakta­nyába. Husvétvasárnap reggel 5 órakor ismét a tűzoltó laktanyá­ból indulnak az ólai kápolnához, majd a Rákóczi és a Kossuth Lajos utcán ugyancsak a Kálvá­riához vonulnak, ott szentmisét hallgatnak és a körmenettel ér­keznek a plébániatemplomba. A nagyszombati felíámadási körmenet alkalmával, amikor a templomból kijövet áldást oszta­nak az Oltáriszentséggel, valamint körmenet után íszentségeltételkor a templomkertből egy-egy mozsár- dörrenés hangzik el. Husvét reg­gelén 6 órától szokás szerint a régi temetőben rnozsaraznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom