Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-12 / 85. szám
4. Zalamegyei^ Újság 1936. április 12. pélyes arcú urak, jókedvű asszonyok, leányok voltak az egerszegi állomáson. Kipirult arccal, dobogó szívvel foglaltunk helyet egyik virágos kocsiban. Aztán ünnepélyes, hosszú füttyentés : lassan, óvatosan elindult vonatunk. Vidáman néztük az eltünedező fákat, „sürgönyoszlopokat“, házakat. Hangos éljenzéssel, kendő- és karlengetéssel köszöntöttük a várost, amint elővillant a hegyek mögül. — Rengeteg nép várta érkezésünket. Lárma, zsivajgás, nóta, izgatottság fogadta vonatunkat. Itt is, ott is ölelkezések. Rokonok, ismerősök, testvérek köszöntötték egymást. Nekem nem volt még akkor senkim a városban. Egy bogár nem sok, de annyi atyafi- ságorn sem. Nyugodtan szállottam ki tehát kocsimból. Akartam keresztül törni a tömegen, amikor hirtelen átölelt valaki, megcsókolt és durcásan mondotta : — Nézze anyuka, észre sem vesz benünket! — Az ám, ni-ni, el akar menni, — folytatta az édesanya és már ő is ölelő karjait nyújtotta. — De kérem ... — méltatlankodtam — én idegen vagyok a városban ... Nincs nekem senkim .. . — Meglepetésem óriási volt. Köröskörül rajtam mulató kollegák. Előttem iruló-piruló, köny- nyesszemü leány, aki szégyenében és zavarában a világ legszebb és legbájosabb leánya lett rögtön a szememben. Bocsánatkérőn fordult felém az édesanya, de nem engedtem szóhoz. Magam folytattam : — De, ha megengedik, majd lesz valakim, ugy-e édes? — Nem válaszolt. Éreztem szenvedését a „botrány“ miatt, amelynek akaratlanul is előidézője lett. Azután elfordult tőlem.. rr Elindultak. S a vége mi lett ? Ő lett az én aranyos, kicsi feleségem. No, nem ment egész könnyedén a dolog! De az lett. Nyugodtan mondhatom gyerekek, hogy áldom azt az órát, amelyben ennek a vasútnak az építését elhatározták és még jobban azt a szerencsés félreértést, amelyből az én boldogságom megszületett. — Életemnek ez a legszebb emléke. Rajta ! Most ti mondjatok el valami kedveset, de igaz dolgot életetekből! A közvélemény egyhangú Verseny Áruház ▼ férfi ingei szövetei elsőrangú. Bárány épületben. 3 darab divatos színes női zsebkendő I— pengő S c h üt z-á ruház. Az üres Szentsir szélén. Túl a napéjegyenkörön, túl az Adáv idusán, mely történelmi idők óta a szabadság dátuma, itt az Április: a „napsütés hava“ a a Feltámadás ünnepével. A napsütésre téli álmából feltámad az élet a maga változatlanul változó csodájával. A zsoltár szerint Isten ruhája a világ: változatossága a végességéből ered, változatlansága abból az isteni örök elvből való, mely élteti. Minden teremtett valóságnak első eleme az isteni idea. Isten fogalmazta meg s a megtestesült eszme soha nem változhatik. Innen van a teremtmények millió- szőr miliárd különálló egyede. Második lételeme az isteni törvény, mely életet adja. Harmadik eleme a gondviselés, mely misztikus beavatkozásaival védi az esetlegességek ellenében is. Ez az oka, hogy az égbolt világai évmilliók óta „rendre keringenek“ s minden mag és rügy ugyanazon létre támad föl a tavaszi napsütéstől. Az égbolt világai alatt, a tavaszi csirák és rügyek között ünnepli a feltámadás husvétját a Iegfölségesebb teremtett lény, az ember, kit ugyanazon hármas lételem alkot és tart fönn. És ugyan hova lett az ő egyéni családi és társadalmi rendje s az isteni örök elvből kiinduló léiének tökéletessége, mit a legkisebb bogár és fűszál sem nélkülöz. Ah, ne szentségtelenitsük meg a Feltámadás nagy ünnepét azzal, hogy a mai emberi és társadalmi élet hullakamarájának ajtaját tárjuk föl, hiszen annak hullaszaga amúgy is átitatta már az egész világot 8 az a kultúrájában magát nagyratartó uj időben több martyrarcu ember vánszorog, mint bármelyik században együtivéve: Az oka a napnál is világosabb. Az emberi lélek a legremekebb idea divina. Isten az örökélet eszményi szépségében teremtette meg, s a föld urává azért tette, hogy tökéletességét ebben az éleiben munkálja ki. Erkölcsi törvények hordozzák lelkiéletét, melyek nélkül úgy lezuhan, mint a meteor, mely elhagyja útvonalát, vagy a vonat, mely kiugrik sínéiről. Isteni gondviselésre szorul jobban, mint minden más teremtett anyag, A lélek az Isten megszentelő és cselekvő kegyelmeiből szívja lermészetfölötti erőit s ezek nélkül a lelkiéletnek úgy kell elpusztulnia, mint a tőkéről levágott venyigének. íme az emberi lélek hármas lételeme és hármas lezuhanásának oka. Értelmi gőgjében a maga ideáját, az örökélet emberét szállította le s a materiás világ önalkotta urává tette. Anatómiát csinált erkölcsi világából is és maga kívánta megszabni erkölcsi törvényeit. Azok rémületes I MODERN LAKBERENDEZÉS otthonos ízléses és nem drága, kedvező feltételekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban Miliz» I _ árajánlatot I dekadenciába vitték s az egyéni, családi és társadalmi csőd fenekére sodorták. Kitört az isteni gondviselés szárnyai alól s a kegyelemíelenség kataptexísébe : a hiterkölcsi tetszhalálba merevült. Ott aztán nincs is lelki és örökéleti igénye. Ez az általános kor- és kórállapota a mai embernek. Általánosnak mondom, mert gyönyörűség látni a kivételes tömegek és egyedek áprilisi feltörekvését az isteni idea : a megváhott, feltámadott ember megszentelődé- sénék magaslata felé. Milliók estek át a megigazulás lelki fürdőzésen és a megszentelő kegyelem fehér „habitusában“ szerezték vissza a lélekkel együtt teremtett képességet és jogot az istenes életre. Sőt gyönyörűen folyik a megigazulás második utjának járása : a lélek krisztusi karakterének kiképezésének mestermunkája is. Sűrűn tűnnek föl a tökéletes „úri lelkek“ végtelenbe látó tiszta szemmel, az isteni erkölcsrendnek életelvével s a kegyelmi források életadó misztikus vizére való vágyakozással. Önként tör ki lelkűnkből a húsvéti aileluja. Eljön végre az aktuális kegyelmek kora is, mely a tökéletesség világára nyit kaput. A tökély még a mennyben is, az örökkévalóság és szabadság összetételéből születő boldogság. A földi életet, amannak előtor- nácát is ennek a szellemnek kell átlengenie. „Ha a lélek vezet titeket, nem estek törvény a!á-„, mely mindenhögyan iga. Még az isteni törvények is megszűnnek, ha a törvény szelleme élteti a lelket. Isten igaz szép és jó életelvét kihirdette nekünk Krisztus, aki az emberi boldogulás szabadságlevelét szent sebeinek öt piros pecsétjével erősítette meg. Ha követjük, ha hallgatjuk őt, nem csak a test, hanem a társadalom feltámadásának is el kell következnie, mert biztatva mondotta: „Ne féljetek, én meggyőztem a világot.“ Üres a szent sir. Angyal helyett ember üljön kőpárkányára s onnét emelje föl elméjét és szivét a lélek szent szabadságának égig lengő zászlajára és felírására: „Feltámadtam s ezután is veled vagyok.“ (Sz) Zalaegerszeg városnak ezt az ősi szokását az idén is megrendezik, még pedig a tűzoltóság vezetése mellett. A határjárók nagyszombat este 8 órakor indulnak a tűzoltó laktanyából s először az ólai kápolnához, onnan pedig a plébániatemplomba mennek, ahol magukhoz veszik a feszületet és az úgynevezett „török zászlót“ és a Kossuth Lajos utcán át a Kálváriához vonulnak, ahonnan mellékutcákon térnek vissza a laktanyába. Husvétvasárnap reggel 5 órakor ismét a tűzoltó laktanyából indulnak az ólai kápolnához, majd a Rákóczi és a Kossuth Lajos utcán ugyancsak a Kálváriához vonulnak, ott szentmisét hallgatnak és a körmenettel érkeznek a plébániatemplomba. A nagyszombati felíámadási körmenet alkalmával, amikor a templomból kijövet áldást osztanak az Oltáriszentséggel, valamint körmenet után íszentségeltételkor a templomkertből egy-egy mozsár- dörrenés hangzik el. Husvét reggelén 6 órától szokás szerint a régi temetőben rnozsaraznak.
