Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-10 / 84. szám

XIX. évfolyam 84. széni. Ara 8 fillér 1936. április 10. Péntek. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI napilap Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyed­évre 43 pengő. —“^Hirdetések díjszabás szerint. Nagypéntek. Munkácsy Mihály Krisztus tri­lógiája : Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Keresztrefeszités az ecset mesteri vonásaival örö­kíti meg a Megváltó szenvedésé­nek és kereszthaiálának örökre fájdalmas miszíériumáf. Még emlékezünk arra a meg­rendítő hatásra, amit ez a három kép a világ fővárosainak fényben, pompában, érzelemben és élve­zetek mámorában elmerült közön­ségére tett, abban a korban, ami­kor a századvégi racionalista vi­lágszemlélet s a vallástalanság a hitte! az erkölcsi törvényeket is száműzte a családokból, a társa­ságból és közéletből. Amikor a paloták fényes termeit sa közép- osztály szalonjait ökörcsordákat ábrázoló, érzékiséget lehelő képek és festmények „díszítették“, de a vallás szent snnbóíuma, a kereszt, csak úgy ki volt közösítve onnan, mint az egyetemek és iskolák termeiből. Ez a három kép abban a hi­tetlenséggel kérkedő korban való­ságos világmissziőt teljesített, az elfonnyadt hitélet felüditésére. — Nem valami szentimentális elér- zékenyüiés, igaz benső megren­dülés rázta meg azok lelkét, akik Krisztus szenvedésének misztériu­mában elmélyedve tekintettek a képekre. Amint a szépmüvészetek nagy költője, Munkácsy, a festészet ecsetvonásaival Krisztus szenve­désének történetét vetítette vá­szonra, azt fejezi ki Ottokár püs­pök, a hasonlatok és parabolák utolérhetetlen művésze, a költői elragadtatás extázisának nagyheti elmélkedéseiben, amiket olvasni dérzékenyülés és a magábaszál- lás megdöbbenése nélkül nem lehet. Álljanak itt örök emléke­zetül a nagy püspök ecsetre s márványba kívánkozó elmélkedései a Nagypéntek isteni nagy halott­jának keresztje alatt... „Itt állok magamban az Isten végtelen szereteiében. Lehajtanám fejemet, de a kereszt vonz, kész­tet, hogy ránézzek: Mit adtunk neked Uram, neked akit szeret­nünk s imádnunk kellett volna. Eljöttél s barlangba szorultál; körülnéztél s Egyiptomba futottál; álruhában járó faragó ács voltál. Egyszer indultunk eléd pálma­ágakkal, s te sírtál ; egyszer bíztad ránk magadat s Barabást választottuk; egyszer akartunk koszorút kötni neked, s tövisből kötöttük; egy arcképedet vettük s az Ece Homo arca maradt ránk; egyszer tűnt fel, hogy anyád is van s ime fájdalmasanya lett be­lőle ; egyszer kértél inni s ecetet nyújtottunk. Ó, ki hitte volna, hogy ez leszen sorsod közöttünk, hogy ilyen legyen utadl S most itt függsz, mint megfagyott imád­ság, mint megkövült kiáltó szó. Kitárt karokkal s nyílt ajkakkal kiáltasz irgalomért. Sok hegyen imádkoztál; de ezen a hegyen (Kálvárián) végzett imád az örök „interpelláció“ kiáltása. A végte­len nagy Isten bús haragjának éjjelében megfagyott ajkunkon a fohász. Nagy, szent az Ur, aki önfiának sem kegyelmezett. Mily rémséges fölségben hirdeti ezt a kereszt. Emberek ! Féljétek az Istent g szeressétek Krisztust, aki úgy szeretett titeket. És ha vala­mikor, hát ma, Nagypénteken hailjátok meg szavát, kiméljétek s becsüljétek meg a leiketeket!“ íme ez a Nagypéntek isteni nagyhalottjának, a Názáreti Jézus­nak utolsó üzetete. A szent hagyomány szerint a haldoklő Isten Európa felé fordulva függött a kereszten. Ezzel is szim­bolikusan akarta jelezni, hogy megváltó kereszthalálának minden érdemében és áldásaiban elsősor­ban is ennek a világrésznek né­peit akarta részesíteni. Minden kultúra, civilizáció az Isten- és felebaráti szeretet minden intéz­ménye a golgotás Keresztről su­gárzott e földrész felé s mégis, mintha e világrész lakói volnának a iegboldogtalanabb emberteremt­mények a föld összes népei között: egymást emésztik, egymás között gyűlölködve, örökös rettegésben élik napjaikat, mint átka következ­ményét a tagadás szellemének, amely annyi hálátlansággal viszo­nozta Isten végtelen jóságát. Méltán tehet ezért szemrehá­nyást a halállal vívódó Ur Jézus: Én népem, te ellened mit vétettem, vagy mivel szomoritottalak meg' téged ? Felelj nekem ! Ezen a fe­leleten dől el a te sorsod. Amit Ottokár püspök e dermesztő sza­vakkal rögzített le : Európa népe vagy megtér, vagy elpusztul. Ez még inkább áll ránk, akik olyan sokat vétettünk Isten és hazánk ellen. Mi is csak e kettő között választhatunk. Vagy meg­térünk, vagy Ó Urunk a kereszten, irgalmazz nekünk, aki megfeszitői- dért is bocsánatot könyörögtél mennyei Atyánknál. Németh János. Háromszáz zalai községnek nines jő lvávizea Kulturális» szociális» egészségügyi és útügyi kérdések a közegészségügyi bizottság előtt. — Túri Béla emlékezete. Vitéz Tabódy Tibor főispán Zala vármegye közigazgatási bizottsága vitéz Tabódy Tibor fő­ispán elnökleiével ülést tartott, amelyen főleg közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott. Brand Sándor dr. főjegyző is­mertette az alispáni jelentést, amely szerint a múlt hónapban a vármegye közbiztonsági viszonyai kielégitőek voltak. Tüzeset két ízben fordult elő, mindkét esetben gyújtogatás következtében. Csóthi Géza pápai prelátus szólt az alispáni jelentéshez. Megemlítette, hogy a bizottság évekkel ezelőtt az ő indítványa alapján ovoda vagy napközi otthon feláliitását kérte a kormánytól Murakereszíuron és Tótszerdahelyen. Akkor a minisz­térium ki is küldte a kérdőíveket, de aztán az egész ügy elaludt, pedig a két községben, ahol sok a gyermek, nemzeti, egészségügyi és szociális szempontból egyaránt fontos volna a napközi otthon vagy ovoda. Mialatt a többnyire szegény anyák munkában vannak, addig a rongyos, elhagyatott gyermekekkel senki sem törődik. Kérte, újabb felterjesztéssel fordul­janak a miniszterhez. A szükséges telket ő szivesen felajánlja. Felszólalásának második részé­ben azt kívánta, hogy Murakeresz- túron szüntessék meg a váltakozó tanítást és ennek lehetővé tétele érdekében kérjék fel a minisztert, hogy adjon államsegélyt egy uj tanterem és a tanítói lakás meg­építésére. válaszában közölte, hogy a kor­mány az ovodaintézményt áí akarja szervezni, mert rájöttek, hogy az ovoda elsősorban köz­egészségügyi és szociális kérdés. A terv szerint napközi otthono­kat létesítenek a belügyminiszter fenhatósága alatt és ezekben gon­doskodnak a gyermekek egészség- ügyi gondozásáról és jobb táplá­lásáról. Az átszervezésnél felhivja a belügyminiszter figyelmét a két zalai községre. A tanterem ügy­ben a község készítsen kérvényt és ő azt pártolóan fogja a kultusz- miniszterhez eljuttatni. Gyömörey Sándor szóvá tette, hogy több zalai községet károso­dás ér az által, hogy a területü­kön fekvő erdőkitermelési üzemek, bányák és egyéb vállalatok nem a telephelyen, hanem más megyé­ben, vagy Budapesten levő szék­helyükön adóznak, mert igy a zalai községek nem kapnak meg­felelő részesedést az adóból. In­tézkedést kíván. Várkony Rezső pénzügyigazgaíó válaszában kö­zölte, hogy törvény rendelkezik a felvetett kérdésben. A törvény szerint, ha a vállalat, üzem szék­helye nem azonos a telephellyel, az esetben a társulati és az álta­lános kereseti adót úgy kell meg­osztani, hogy 20 százalék a szék­helyen, 80 százalék a telephelyen rovandó le. A forgalmiadó és a váltság megosztását szintén tör­vény szabályozza, de itt a meg­osztási kulcsot a pénzügyminisz­ter állapítja meg. Leghelyesebb tehát, ha a felszólaló a felvetett forgabniadóváltság kérdésében a minisztériumhoz fordul. Brand Sándor dr. főjegyző is­mertette az állatorvosi jelentést, ameiy szerint a zalai állategész­ségügy márciusban némileg rósz- szabbodoti. Szeliánszky Nándor árvaszáki h. elnök a vármegyei, valamint a zalaegerszegi és nagykanizsai vá­rosi árvaszékek negyedéves mű­ködéséről számolt be. Medve Ist­ván dr. kir. tanfelügyelő a tanügyi jelentést ismertette, Still Ernő dr. ügyészségi elnök a fogházak álla­potáról számolt be, Figura György gazdasági felügyelő pedig a mező- gazdaság helyzetéről. A közegészségügyi helyzet. Thassy Gábor dr. tisztifőorvos jelentette, hogy a múlt ^hónapban a felnőttek egészségi állapota jó, a gyermekeké kielégítő volt. Ön­gyilkosság 9 esetben fordult elő, veszett eb marása egy esetben. A vármegye területén 453 lelenc, 328 dajkaságba adott gyermek, 340 elmebeteg és hülye, 725 si­ketnéma, vak és nyomorék, 2.834 közsegéíyre szorult és 1.223 ke­resetképtelen árva van. Maláriásak a Mura-menti gyermekek. Csóthi Géza felszólalásában rámutatott, hogy sokfelé igen gondozatlanok a hullaházak. Kí­vánatos volna helyenként ravata­lozókat épiteni. Majd szóvátette f

Next

/
Oldalképek
Tartalom