Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-02 / 77. szám

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerket g és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. .„-1:---,—- Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. liver törpéin végezzük. Pedig adott ő is ; csak elfelejtette. Maga örö­kítette meg a tételt tulajdon Ugarjában (1921. nov. 9.): Pá­pán, a kommun alatt az átképzőn — egy előadást az erköicsök tör­ténetéről. Tartozunk az igazságnak azon­ban annak a megállapításával, hogy az egyházzal szemben eny­hébb már a felfogása. * Jó ideje figyeljük a képviselő- ház tanácskozásait. Komolytalan­ságot, üres szalmacséplést koráb­ban is eleget tapasztaltunk; van ma is, sokszor elfelejtik a nemzet jelenének halálos komolyságát. A mező szintáját már megszoktuk, de igen visszásán hat a viccelődő elnöki szék. Az elnök kezdte, az alelnökökre is átragadott a derü- szerző figyelmeztetés. Az igazán szellemes megjegyzéseknek meg­van a helyük és idejük. De a törvényhozás magaslatán ezeknek — főként, ha kissé laposak, vagy épen Ízetlenek — nincs helyük, nincs különösen a trianoni Ma­gyarország jelenében. Tudjuk, hogy Sztranyavszky, Bobory nem Szilágyi, Apponyi és Rakovszky vagy Gaál Gaszton, de, ha vala­hol — itt: noblesse oblige. Vic­ces elnöklés — komolytalan ta­nácskozás. Avagy — a lelépő elnök 15000 pengője vicc-átalány ? Németország hajlandó engedményekre! de csak a viszonosság alapján. Megjegyzések. Drózdy Győző, a kiskomáromi kerület 'Amerikán át „megtéri“ képviselője, jobban haragszik a grófokra, mint a saját múltjára. A múltjára nem haragszik, hisz engedi vissza visszatérni. A gró­fokra haragszik, látszik a leg­utóbbi parlamenti kiruccanásából. A grófi nemzetből pont Sigray Antalnak ugrott neki. Alkalmul vette a vesszőparipához, hogy Sígraynak nem tetszik a földjavas- Jat. Ebbői aztán megállapítja, hogy Sigray önző, Deme Lászlóval egy húron pendül. A politikai vakság csodálatos dolgokat tud kitermelni. Mi az igazság ? Kiskomáromtól messze van Ivánc, de az egész Dunántúl tudja, hogy Sigray és Amerikából származó felesége messze vidék jótevői. Két évtize­den át ahány ház leégett a Hegy­háton, a Rába mentén, abban mind benne van Sigrayék pénze, fája, szénája, szalmája. Drózdy árvalányhajas pörge kalappal, Pápával, újságíró tollal nem tett annyit a magyar népért, mint amit Sigrayék egy hónap alatt tesznek. Egyébként kár agyarazni a gró­fokra. Drózdy azokon a padokon ül, ahol gróf Pálífy Daun és egyéb grófok ülnek. Lehet és van is elég hiba a grófokban, de csak a szinvak egyoldalúság lát csupa rosszat minden grófban. Lám, miiyen nobilis volt gróf Somssich Antal, aki otthagyta a választási küzdőteret, hogy szabad bevonu­lása legyen Drózdynak a fényes parlamentbe. És lám — Rassay mondta, — Drózdy is eltűrt egy feudálist, gróf Károlyi Mihályt. Hogy pedig Kun Béla nem volt gróf, erről sem Drózdy, sem ő nem tehet. Deméhez annyira nincs köze Sigraynak, hogy ő tette az első elutasító nyilatkozatot. De aztán kár fújni annyira ezt a vessző- sípot. Hiba volt az a Deme röp- irat; de hiba és magyartalan volt az a csúnya és magyartalan kebel- dagadás is a Magyar Ugar-ban 1921-ben a koronás király szám­űzése és tróníosztoítsága felett. Pedig ezzel logikusan velejárt a nemzet szerencsétlensége is. — Drózdy boldogan nyomtatta vas­tagon Kovács Jézus akkori parla­menti szavait: „Fázunk, éhezünk, nyomorgunk, de szabadok va­gyunk !“ Pedig megverte az Isten a nyomor szabadságát. Politikai eszelősök fedezik fel és ünnepük a nyomorban a — szabadságot. * Irtózatos robajjal lovagolt neki Drózdy Sigraynak, hogy kiirtsa. Aztán amikor hallja a közbeszó­lóktól, hogy ez a gróf ingyen földet is adogat a népnek; és amikor kérdezgetik tőle, hát ő mit adott a magyar népnek, elé- gikus moll-ban feleli: „Én, saj­nos, házhelyet nem adhatok 1“ Ez az 1 Lóháton kezdjük és Gul­London, április 1. Ribbentropp a német kormánynak a locarnoi hatalmak javaslatára adott vála­szával megérkezett Londonba és átadta a választ az angol kor­mánynak. A választ csak később hozzák nyilvánosságra, de a la­pok máris nagy találgatásokba bocsátkoznak annak tartalmáról. A Daily Telegraph szerint a német kormány új békeértekezle­tet kíván, továbbá-a határon a sía'upquo feníartását, vagyis fran­cia, nemet és belga részrői kö­teleznék magukat, hogy a határ mentén kölcsönösen nem erősitik meg csapataikat. A javaslat sze­rint az ellenőrzést angol-olasz semleges bizottság gyakorolná. Valószínű, hogy a Ribbentropp által hozott választ ma még nem hozzák nyilvánosságra. Ugyanis a 25 gépelt oldalas választ elő­ször lefordítják angolra, majd el­juttatják Eden külügyminiszterhez. Ez tanulmányozza a jegyzéket, A zalaegerszegi ipari munkás­ság kebelében újabb bérmozgalom van indulóban. Most a borbély- segédek követelnek magasabb munkabéreKet, mert, — mint mondják — 3—4 pengős heti fizetésből és borravalókból nem képesek magukat föntaríani. A borbélysegédeknek ugyanis min­dig tisztán, rendesen, úgyszólván ünneplőbe öltözötten kell meg­jelenniük münkahelyükön, mert, ahol piszkos, rendetlen ruházatú alkalmazottak vannak, oda nem igen járnak vendégek. Hát eddig rendben volna min­den. A jogos, igazságos, méltá­nyos bérmozgalmat mi is min­azután közli a locarnoi hatal­makkal. A sajtó Németország tárgya­lási készségére következtet abból a tényből, hogy Ribbentropp szak­értőket hozott magával. A tár­gyalásokba és a megoldásokba azonban csak a teljes viszonosság alapján hajlandó Németország belemenni és a rajnai csapatok ellenőrzését csak akkor engedi meg, ha az ellenőrzést a francia határmenti, csapatokkal szemben is gyakorolják. Az angol sajtó egy része to­vábbra is állítja, hogy a vezér­kari megbeszélések terve miatt az angol kormányban ellentétek merültek fel. Számolnak azzal, kogy Baldwin csak a koronázásig marad miniszterelnök, s utána Neville Chamberlain vezetésével teljesen konzervatív kormány jön. Ezért a szabadelvű miniszterek már most ki akarnak válni a kor­mányból. denkor készséggel támogattuk és támogatjuk; az ellen azonban föl kell emelnünk szavunkat, hogy a vallásos és hazafias nevelésben részesült borbélysegédek, akik nagyobbára leventék és cserké­szek is, mindjárt az indulásnál az istentelenség és nemzetköziség alapján álló szociáldemokráciát hivják segítségül. Mert a dolog igy történt. Mintha bizony a bér- raozgalom csak akkor kecseg­tetne sikerrel, ha egynéhány, szo- ciálista élharcos „veszi kezébe az ügyet“. Hát keresztény munkás­szervezetnek, vagy bármely, itt helyben működő katolikus egyesü­letnek segítségét nem lehetett igénybevenniök ? Föltétlenül szük­ség volt és van a szocialistákra ? Ha azt mondják a borbélyse­gédek, hogy nekik a vendégek miatt úgyszólván mindig ünnep­lőben kell megjelenniük az üz­letben, akkor ne felejtsék el azt sem, hogy Zalaegerszeg város közönségének az a rétege, amely borbélyhoz jár, megköveteli azt is, hogy olt hazafias és vallásos érzelmű munkások legyenek, akiknek imája a Himnusz, zászló­juk a trikolor. A város társadalma nem becsüli le azt az iparosifjut, aki vallási kötelezettségének ele­get tesz, jogos mozgalmát sem ítélheti el, de az nem tetszhetik neki, hogy Istent, Hazát feledye a szociáldemokrácia vörös zász­lajára esküdjék föl. Mielőtt még tovább mennének a borbélysegédek a bérmozgalom terén, jóindulatán figyelmeztetjük őket az itt mondottakra. A szo­ciáldemokrácia nem ad semmit ingyen. Olyan, mint az ördög: százszázalékban kívánja testét" lelkét. Szólunk azonban a borbély­mesterekhez is. Ne engedjék, hogy 31 fiatalembert karmai közé kaparintson a szociáldemokrácia. És gondoljanak arra is, mi lesz akkor, ha segédeiknek vörösre mázolása után vendégeiknek szá­ma apadni kezd. Tárgyaljanak tehát egymással az érdekeit feiek anélkül, hogy az istentelen és nemzetietlen irányzatnak újabb területeket en­gednének át Zalaegerszegen. Kötelező hadiszolgálat Ausztriában. Bács, április 1. A szövetségi gyűlés mai ülésén a kormány ja- vasia.ot terjeszteti elő a kötelező szövetségi szolgálatról, amit az ország lakossága fegyverrel vagy fegyver nélkül köteles teljesiieni 18- tói 42 éves korig. A javasla­tot, amely az általános hadköte­lezettségei pótolja, nagy lelkese­déssel fogadta a szövetségi gyű­lés és még nagyobb volt a lel­kesedés, amikor Schuschnigg kan­cellár szólásra emelkedett, hogy megokolja a javaslatot. Isméi elhalasztották Hauptmann kivégzését. Newyork, április 1. A bíróság a Lindbergh gyermek meggyil­kolása miatt halálra Ítélt Haupt­mann kivégzését pár perccel az Ítélet végrehajtására kitűzött idő előtt ismét elhalasztotta, de ezút­tal csak 48 órával. Ugyanis a kerületi biró előtt Wandel ügy­véd megtört és bevallotta, hogy ő tette el lábalól a gyermeket. Később ugyan vallomását vissza­vonta, de a hatóságok mégis in­dokoltnak találták, hogy Haupt­mann kivégzését elhalasszák, mert hátha nem ő a gyilkos. Bérmozgalmat indítanak a zalaegerszegi borbélysegédek. De miért kérik a szociáldemokraták segítségét ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom