Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-06-24 / 143. szám
2. Zalamegyei Újság 1936. junius 24. Zalaegerszeg mint megyeszékhely. Még csak néhány évvel ezelőtt is úgy ismerték, — már ahol ismerték — Zalaegerszege* :í«it a poros-sáros nagy göce^y. Mert tulajdonfeépén nem is volt más. Hosszú időkön át nem fejlődött, az egymást kővető nemzedékek úgyszólván teljesen egyformának ládák. igaza volt ínnak a nemrégiben elüangzott megállapításnak, bogy Zalaeger- ázp?í!t nem szerette senki sem : sein az ország sem megye, de még önmaga sem. — Zalaegerszeg ma az ország legszebb megyéjének virágos székvárosa, amely rövid két év alatt most másodízben irányítja maga felé az ország figyelmét a Göcseji Hét rendezése révén. Csakhogy az első Göcseji Hetet nagy elő - készületeknek kellett megelőzniük. A város lakossága anyagi erejét jóval meghaladó áldozatokkal kiemelte a várost a hosszú elmaradottságból, a vármegye iskolán- kivüli népművelési bizottsága pedig gondoskodott arról, hogy Göcsejvidéknek és igy Zalaeger szegnek természeti szépségeiről fényképfelvételek készüljenek s a képsorozat előadás keretében kerüljön bemutatásra az országnak minden részében. A felvételek eszközlésénél hathatósan közreműködött Fára József dr. vármegyénknek nagytudásu és fá-' radhatatlan buzgalmu főlevéltárosa, aki a képsorozathoz pompás magyarázatokat készíteti és ezzel olyan propaganda alakult ki Göcsej és Zalaegerszeg érdekében, amely nem várt arányokban keltette fel az ország érdeklődését az ország addig teljesen elhanyagolt, — elfelejtett vidéke iránt. Most a második Göcseji Hét küszöbén állunk s ugyancsak most jelent meg Fára József dr. főlevéltárosnak munkája „Zalaegerszeg mini megyeszékhely“ címmel, amely 30 oldalas füzetben annyit ad, hogy abból megismerhetjük egyrészt a vármegyék jelentőségét és fejiődé ét, vármegyénknek történetét a 16. század elejétől, azokat a viszontagságokat, szenvedéseket, amik a másfélszázados tőrök hódoltság idején érték a vármegyét. Megtudhatjuk, hol s mikor tartották Zalában a megyegyüiéseket, hogyan lett a megye székhelye Zalaegerszeg. A teljesen megszállott Somogy is együttműködött egy- ideig Zalával és a két megye is kénytelen volt a török terjeszkedés miatt Vasmegyébe Körmendre menekülni. A törökök kitakaro- dása után már nyűgöd an dolgozhatott a vármegye és Zalaegerszeg maradt véglegesen a székhely. A vármegye kr* ínsége nem is gondolt arra, más székhely legyen. A ms ’■ század második felében azonban az a veszedelem fenyegette Zalaegerszeget, hogy a székhelyei Nagykanizsára teszik át. Az ilyen irányú törekvések sürü egymásutánban jelentkeztek, de sikerült azokat végre is szerencséi r elhárítani s ma már ettől a veszedelemtől nem is kell tartanunk. A csinos kiállítású füzet három szép képet is mutat be : Zalaegerszeg a XVII. és a XIX. század * elején és a megyeházat a mai I formájában. Ez a munka, amely egy darab a magyar nemzet történetéből, hü kép a vármegye életéből, — mert hiszen hivaiatos adatokon épül fel, — bőséges ismereteket közöl olyan összeállításban, hogy -±i könnyen áttekinthető s i olyan nyelvezettel, hogy megért- ! héti mindenki. Nem adathalmaz, nan?- > kedves, szórakoztató óivá? Ennek a füzetnek ott kell lennie mindazoknak asztalán, akik szeretik a múltat, a A győri kir, ítélőtábla Schadl- tanácsa marasztaló ítéletet hozott egy monstre-vádlottas emberölési bűntettben, amelynek vádlottjait a szombathelyi törvényszék annak idején felmentette. Tóth Kálmán 35 éves zalamegyei, lentikápolnai napszámos és társai: Bollér József, Merci- gán János, Tóth István, Bollér Lajos és ifj. Kulcsár József napszámosok szándékos emberölés büntette, illetve a bűncselekményben mint bünsegédi bünrészesség címén kerültek a vádlottak padjára. A múlt esztendő februárjában Tóth és társai fakitermelésnél dolgozlak Felsőrönk községben. Egyik napon munkábainduiás előtt betelepedtek a nagyvendéglőbe borozgatásra. — A kocsma nem volt üres, a szomszédos asztalnál egy, németajkú legényekből álló társaság cigányozott. Közöttük volt a környékben hires verekedőnek ismert Dunszt József. A falusi cigányok parancsszóra német nótát húztak a legényeknek és a kedélyes hangulat át szűrődött a magyar napszámosok közé is. Mercigán János átszólt a zenének: — Magyart is húzzatok már, ne csak a németet; Az atlétatermetü Dunszt József fölemelkedett az asztaltól. Tányért szerzett valahol, aztán borosán átbotorkált a napszámosok fertályára. — Ide a pénzt a zenének, aztán lesz magyar nóta is! A békésen mulatozó napszámosok sorra adóztak az előrenyuj- tott tányérnak. Dunszt pedig megfordult és zsebredugla az obulusokat. A napszámosok megmozdultak a helyükön. Mégsem járja — mondogatták —, a pépünkért zenél kérünk. Ne rakja zsebre a cigányok pénzét ! A hires verekedő megfordult. Fütötte a düh, aztán belemarkolt a zsebébe és földre csapta az élőbbén elszedett pénzt. Ebben a pillanatban megindult a kocsma. történelmet, a hazát a vármegyét és a vármegyének székhelyét, Zalaegerszeget. A kis füzet — nagy munka, amit szorgalmas, alapos kutatás, nagy hozzáértés nagy munkaerő és lelkes ügyszeretet teremthetett csak meg. Zalának négy évszázados történetét ismerteti és világítja az meg. A füzet ára 70 fillér. Kapható a Zrínyi könyvkereskedésben. Herboly Ferenc Asztalok dőltek halomra, szódásüvegek sivitotlak fejek fölött, fejek közé, széklábak puffogtak magyarszavuak, némeíajkuak hátán, a két asztaltársaság hatalmas verekedést rendezett. A napszámosok baltaéléről is lekerült a bőrpajzs é3 a súlyos balták szétcsaptak a német legények között. Dunszt József, mint egy megvadult bika úgy küzdött. Amikorra szétválasztották a gyilkos gomolyagot, Dunszt József már alig lélegzett. Sebektől borítva a falnak dőlt, aztán lehuppant a földre. Az orvos nem tudott rajta segíteni, a fejszecsapások szétroncsolták az agyvelejét és meghalt. A törvényszéki tárgyaláson a tanúkihallgatások zavaros kimeríthetetlen képet adlak a haláiial végződő legényháboruságról. Nem lehetett megállapítani, ki mérte Dunsztra a halált okozó baltacsapásokat. A vádlottak tagadtak, csupán Tóth Kálmán ismerte be, hogy egy ütést mért méri Dunszt derekára, hogy megakadályozza a felbőszült embert abban, hogy őt egy szódásüveggel lesújtsa. Ez az ütés azonban nem volt a halált okozó. Ilyen körülmények között a törvényszék fölmentő Ítéletet hozott a felsőrönki kocsma-csata bünperében. Fölebbezés folytán került az úgy a győri kir. Ítélőtábla elé, ahol a bizonyítás során beszerzett tanúvallomásokat ismertették először. — Ezeknek nagyrésze Dunszt József viselkedésében látja a verekedés indítékát. A bíróság ítéletében erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Tóth Kálmánt és ezért egyévi és hathónapi börtönre ítélte. — Bollér Józsefet is bűnösnek mondotta ki a tábla bünsegédi bünrészességben és ezért hathónapi börtönbüntetést szabott ki rá. — A többi vádlottat fölmentették. Az Ítélet nem jogerős. Rövid táviratok. Eden angol külügyminiszter az alsóházban kijelentette, hogy az olaszok Abesszíniának még csak felét foglalták el, a galla törzsek nem hódoltak be. — A Lánchíd tetején mellbelőtte magát nyomora miatt Vizdos Géza dr. ügyvéd és a Dunába ugrott. — A Dardanellák megerősítését a hatalmak nem kifogásolják. — Ciano olasz külügyminiszter rövidesen Berlinbe utazik. Az angol szabászat specialistája cTótR Gyula Finom uridivat és angol szövet választék Megindul az uszóéleí Zalaegerszegen. Városunk uszósporíja nemrég még erős virágzásban volt. Egymást követlék a szebbnél-szebb győzelmek, de tavaly mintha elvágtak volna uszósportunk fejlődését : füstbementek a nagy tervek, nem rendeztek versenyeket Zalaegerszegen. Most azonban — a jelek szerint — erős uszóéiet indul meg nálunk is. A fürdő uiajdonos Böhm testvérek ugyanis messzemenő engedményeket tettek, hogy ezt az elhanyagolt sportágat minél nagyobb tömegek kultivájhassák és ezzel városunk uszósporíja arra a színvonalra emelkedjék, amelyen a szomszédos városok uszósporíja áll. Megengedték, hogy mindenki, aki az alább jelzett standardot megússza, hetenként háromszor délután teljesen ingyen járhat a strandra, ha pedig mindennap akarna járni, kedvezményes idényjegyei (5 P) kaphasson. Aki ezekben a kedvezményekben részesül, köteles az edzéseken és versenyeken részt- venni. Kilátásban van egy szövetségi tréner lejövete'e is. Reméljük, hogy a fürdőtulajdonosok jóindulata kellő visszhangra ta'ál mindazok körében, akik ezt a szép sportot szeretik és minden reményünk meg van arra is, hogy fiatal és tehetséges úszóink sok szép sikert aratnak. A standaid idő, amelyek alapján a fenti kedvezmények igényelhetők, a következők : Gyermekek részére (14 éves korig) 50 m mellúszás 59 mp. 50 m gyorsuszás 54 mp. Fiuk részére (16 éves korig) 50 m mellúszás 52 mp. 50 m gyorsuszás 47 mp. 16 éven felüliek részére 50 m mellúszás 48 mp. 50 m gyorsuszás 42 mp. 50 m hátuszás 45 mp. Lányoknak (16 éven aluliak részére) 50 m (tetszés szerinti úszásnemben) 1 perc. 16 éven felülieknek 52 mp. A próbauszásokat ezen a héten kell végezni a strandon. Jelentkezni Junger Károlynál kell, akitől közelebbi felvilágosítás is kapható. Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jé fénykópkidolgozás BÁNFAI optika és fotó szaküzlotóbenc. Pécs, Zalaegerszeg. BÉLA \ • ' A tábla elítélte a „magyar-német“ háborúság zalai vádlottjait.
