Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-10 / 108. szám

XIX. évfolfam 108. szám Ara 8 fillér 1936. május 10. Vasárnap« Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. I I ■■«r-CTMII (IMII üli Min.««™— Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint. Az ifjúságról. A fiatalság problémájáról, az elhelyezkedési nehézségekről a mai időkben szüntelenül olvasha­tnunk. Az Írások és beszédek túlnyomó része a kérdésnek a sötétebb oldalát mutálja be, pe­dig egyszer-másszor szemügyre kellene venni a másikat is. Egy igen érdekes előadás hangzott el a minap arról, hogy a mai ifjú­ságnak sok tekintetben előnyösebb a helyzete, mint a háború előtti­nek. Kétségtelen az, hogy a gyer­mekkultusz következtében „Őfen­sége a gyermek“ gyakorlati alkalmazása miatt a mai csecsemő és fiatalkorú helyzete sokkal ked­vezőbb. Az anyák és csecsemők gondozását nagy sikerrel látja el s a gyermekbetegséget hasonlóan szép eredménnyel küzdi le a Ste­fánia. A gyermekek gondozása higiénikusabb, táplálása észsze­rűbb, ruházata is jobb, mint ré­gen. A háború előtt a sokgyere­kes családban a családfő ruháit a legidősebb fiú, ha ő kinőtte, a kővetkező örökölte; ma mintha megszűnt volna ez a szokás. A társadalom, az eléggé lerongyoló­dott társadalom sok-sok gyerme­ket lát el alsó, felső ruhával, láb­belivel. Aránylag sokkal többet, mint régente, amikor bizony sok­kal több rongyos gyermekkel ta­lálkoztunk, mini ma. A háború előtti középiskolás szórakozása nyáron úgyszólván teljesen csak a fürdés, az úszás, télen a korcsolyázás volt. Most már az iskolai testnevelés kereté­ben egész sereg sportágat űz; testét összhangzatosan művelik, edzik. Tenniszeznek, futballoznak, eveznek, [ping-pongoznak. A mai ifjúság számára ott van a lélek- üdítő, az éiet komoly feladatára előkészítő s mégis a lelkiségéhez alkalmazkodó cserkészet, amit apáik hírből sem ismertek. Ki is­merhette a háború előttiek közül a nyári táborozás nagy gyönyö­rűségeit ? A mai ifjúság lelki művelése is tökéletesebb a különféle vallási szervezetekben, ifjúsági egyesüle­tekben. A felsőbb iskolásoknak diákjóléti intézmények állanak rendelkezésre, amelyekről a ré­gebbi időkben csak nagyritkán hallhattunk. Az elhelyezkedés, igaz, megne­hezedett, de a társadalomnak és államnak kötelessége arról gon­doskodni, hogy a testileg-lelkileg jól megnevelt ifjú annak idején kenyérhez juthasson. És, ha az állam vezetői komolyan gondol­kodnak a dologról, találhatnak is megoldást az ifjúság elhelyezke­dése kérdésében. Úgy halljuk, hogy a kérdést állandóan tárgyal­ják is a minisztériumok. Most — nem is tudjuk már hányadszor — megint azon a terven gondolkoz­nak, hogy, akiknek a közszolgá­latban kétszeres jövedelmük van, például azokat a tisztviselőket, akiknek feleségük is mint köz- üsztviselő keresi meg kenyerét, arra kell szorítani, hogy jövedel­műk egy részének föladásával he­lyet adjanak az állástalanoknak. Az elgondolás azonban az erede­tihez képest megváltozott, ameny- nyibfen csak a magasabbrangu Kairó, május 9. A határra erős angol csapatokat küldtek elővi- gyázatból, nehogy az abesszin hordák angol-egyiptomi területen keressenek menedéket. Addis Abeba május 9. Több magasrangu abesszin behódolt az olaszoknak. Az etióp bank veze­tősége kijelentette, hogy a bank pincéiben levő néhány millió lira készpénz a hódítás jogán Olasz­országot illeti meg. Az abesszin ezüstdoíiár beváltási árfolyamot az olaszok 6 lírában állapították meg. Badoglio és a külföldi követ­ségek közölt legjobb a viszony. A követségek olasz őrségeket kér­tek, s ezt a kérelmüket teljesítet­ték. Az olasz csapatok a város környékén is helyreállították a rendet. A hadjárat a déli harctéren is befejezés felé közeledik. Qraziani csapatai elfoglalták Dzsizsigát és Harrart. A nagy tavak környékén tartózkodó olasz serereg ellenál­lás nélkül nyomul eiőre Addis Abeba felé. A fővárosba egy német nő ér­kezett, aki elmondotta, hogy 50 kilóméternyire délre banditák tá­madták meg férjét és fogságba ejtették. Az olaszok csapatot küld­tek ki. Keszthely nagyközség képvi- J selőtestülete közgyűlést tartott, amelyen több javaslatot változat­lanul elfogadtak. A továbbiakban a városvezetőség javasolta, hogy a község vállalja át a pécsi egye­tem űdülőházánál a tavasz folya­mán épített kút költségét, 215 pengőt. A képviselőtestület viha­rosan ellenezte az átvállalást, mire az elnöklő Reischl Imre vá- rosbiró a kérdést levette a napi­rendről. Később ugyan a képvi­selőtestület hajlandó lett volna az előterjesztést megszavazni, de ak­kor az elnök már nem tette fel a kérdést szavazásra. izgalmas jelenetekre került sor később is. Szűcs Károly nyug. uradalmi intéző szóvá tette, hogy tisztviselők állásban levő felesé­geit akarják nyugdíjazni, vagy, ha a nyugdíjkorhatárt nem érte el, végelbánásban részesíteni. Ezzel a rendelkezéssel is tekintélyes szá­mú állástalan diplomást lehetne elhelyezni. Csakhogy egyszer már valóra is kell váltani a tervet, hogy a sók gonddal fölnevelt ifjúság el is helyezkedhessék. Vakmerő támadást kíséreltek meg az abesszin banditák Dsibu- tiba haladó vonat ellen, de pórul járlak. Ezen a vonaton utazott ugyanis a Diredauába visszatérő francia század és ez a banditákat gépfegyvertüzzel visszaverte. Jeruzsálem, május 9. A pálya­udvarról 100 ládát szállítottak a kopt kolostorba. A ládák való­színűen a négus vagyonát tártál- rázzák. London, május 9, a négusnak, mikor Jeruzsálembe érkezett első dolga volt, hogy 158 ládát meg­töltő kincseit biztonságba he­lyezze. Mível a jeruzsálemi bank pincéiben nem fértek el, azért az abesszin kolostorban helyezte el. A négus tulajdonában másfélmil lió font (kb. 30 millió pengő) értékű arany van, azonkívül több millió értékű pénze hever külföldi bankokban, továbbá rengeteg ék­szer és drágakő van a tulajdo­nában. Budapest, május 9. Az abesz- szin főváros elfoglalása alkalmá­ból Gömbös miniszterelnök me­leghangú ődvözlő táviratot inté­zett Mussolinihoz. A Duce most ugyancsak meleg hangon vála­szolt és kifejezést ad Magyaror­szág iránti szívélyes érzelmeinek. a Keszthelyi Hírlap (melyet külön­ben az elöljáróság hivatalos lap­jának nevezeti) azt irta, hogy so­kat kell dolgoznia Meizler Károly képviselőnek, hogy a múltat el­felejtsék. Élesen kifogásolta ezt a hangot, rámutatva, hogy a Köz- igazgatási Biróság Ítélete tisz­tázta az új képviselőt az ellen- petició minden vádja alól. A kép viselőtestület egy része helyeselt, másik része tiltakozott. Ép igy akkor is, amikor Szűcs Kálmán szóvátette, hogy miért nem fo­gadta Meizler Károlyt vasárnapi bemutatkozása alkalmával senki sem a város részéről, jóllehett a választók 70 százaléka résztvett az ünnepélyen A képviselőtestületi közgyűlés hatása alatt az a hir terjedt el a városban, hogy Reischl Imre város biró elkedvetlenedett és lemond. Ézt a hirt azonban nem erősítet­ték még és illetékes helyen nem is tartják valószínűnek. így csak kuriózumképen említjük meg. Az ellenzék kerül kormányra Egyiptomban Kairó, május 9. Egyiptomban az angolellenes ellenzék kerül uralomra. A parlament megtagadta az elhunyt Faud király végakara­tának teljesítését és végrendele­tétől eltérően állította össze a kormányzótanácsot. Az új minisz­terelnök Nahas pasa, az ellenzéki vafd párt vezére lesz. Újrafestették a bucsuszentlászlói kegykápolnát. Vármegyénknek emberemléke­zet óta zarándokhelye Bucsu- szentlászló. Ezrek és ezrek kere­sik fel évenkint, hogy a Magya­rok Nagyasszonyának, a Betegek Gyógyítójának csodákkal kitün­tetett kegyszobra elölt mélységes bizalmuknak, a hivő lelkületűvel, kifejést adjanak. Nemcsak látvá­nyosság, de felemelő és örvendez­tető érzés az, amikor derék ka­tolikus népünk kereszt és zászlók alatt százas tömegekben, őszinte áhítattal köszönteni megy az Is­ten Anyját, kinek tisztelete eleink vérével szivünkbe oltatott. Nagy meglepetés fogja érni az idei zarándokokat. Az ősrégi, Szent László királyunk idejében épült Máriakápolnát átfestetlék. A munkálatok ugyan még folynak, de pár nap múlva már befejeződ­nek. A festést a zalaegerszegi Léránt János végezte. Megkapó technikáját, megválasztott Ízlését, a színek kellemesen összeegyez­tetett érzékét adta bele munká­jába. Bizonyára sok dicséretben részesítik majd a bucsusok is. A kegykápolna oltárát Gyalókay Jó­zsef díszítő festő dolgozik. A kegyhelyet gondozó ferenc- rendiek szeme előtt bizonyára az a tudat lebeg, hogy a zarándo­kok. buzgóságát és vallásos áhí­tatukban való elmélyedését azzal is fokozzák, hogy a kegykápolná­ban ősidők óta gyakorolt és hi­teles csodákkal igazolt Mária kul­tusznak díszesebb helyet, áhíta­tot keltőbb varázst adjanak és ennek folytán nagyobb vigaszta­lást, több örömet, több keresz­tényi áldozatkészséget plántálhas­sanak az oda zarándokló embe­rek leikébe. Amint hitelesen értesülünk, az újra festett kegykápolna ünnepé­lyes felszentelése az idei első na­gyobb búcsú napján, Áldozócsü* törtökön lesz. A négus óriási vagyont mentett ki országéból. Gömbös és Mussolini táviratváltása, Izgalmas képviselőtestületi közgyűlés Keszthelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom