Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-05 / 103. szám

XIX, évfolyam (03. szám. J4i*a 8 filílér 1936. május 5. Kedd« Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, zéchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1‘50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Tízezer kerereszténypárti választó ünnepelte a keszt­helyi kerület törvényes képviselőjét. Megbékülést hirdetett és szociális lelkületű munkát ígért Meizler Károly első képviselői beszédében. — Reibel Mihály a kereszténypárt hivatásáréi szólt. — Páratlanul meleg ünnepség Keszthelyen. Keszthely, május 4. (Kiküldött tudósítónktól). Vasárnap hajnali 5 órától kezdve a szakadó esőben a keszthelyi választókerület 42 községéből nagy csapatokban indultak meg az emberek Keszthely felé. A menetelés szakadatlanul tartott ' délelőtt i 1 óráig: gyalog, bicik­lin, vonaton, autóbuszon. Husz- harminc kilométerről mentek el a kereszténypárti választók, hogy üdvözöljék képviselőjüket, Meizler Károlyt, akit törvénytelen hasza után a bíróság igazságos ítélete juttatott jogos mandátumához. Tíz óra előtt már ezrek gyülekez­tek a városba vezető útvonalon, ahol hatalmas diakalkapu várta a népszerű képviselőt, Ott voltak a gazdák, iparosok tömegei, csak a hivatalos személyek hiányoztak. Akik olyan hajlongva köszöntöt­ték a törvénytelen „képviselőt“, azok most nem tartották szüksé­gesnek, hogy jelen legyenek és köszöntsék a törvényes képviselőt. A fogadtatás. Ez a körülmény azonban nem zavarta meg azt az általános örö­met és ünneplést, amely már a kerület határán megkezdődött. Meizler Károly dr. a fővárosból autón érkezett Keszthelyre. Út­közben a kerület községeiben mindenütt diadalkapu és ünneplő ruhás tömeg várta, meleg szavak fogadták. Tíz óra előtt érkezett a képviselő a keszthelyi diadalkapu­hoz, ahol a magyar ruhás lányok, bandérium és óriási tömeg élén a keresztánypárti vezetőség várta. Itt Kreutz József káplán köszön­tötte a képviselőt meleg szavak­kal, majd az ipartestület képvi­selője és virágcsokorral egy kis­leány. Meizler Károly dr. vála­szában utalt arra, hogy a győze­lem és a bírói Ítélet nemcsak neki szólt, de annak a pártnak is, amelynek fegyvere az örök igazság. Egetverő éljenzés fogadta a képviselő szavait, majd a me­net megindult a karmelita temp­lomhoz, amely előtt Barsy Jenő dr., a kerületi kereszténypárt el­nöke mondott üdvözlő beszédet. Azután a lelkes tömeg a temp­lomba vonult szentmisére, de bizony a hatalmas templom csak egy részét tudta befogadni a hí­veknek. A sportpályán. Szentmise után az örömünne­pet ülő választók képviselőjükkel együtt a Helicon sportpályára, a népgyülés színhelyére vonultak. Keszthely nem látott még ilyen imponáló megmozdulást. A belát­hatatlan hosszúságú menet élén nemzeti zászlót vittek, majd a cigányzenekar következett, amely lendületes indulókat játszott. Azu­tán következtek a választók köz­ségenként csoportosulva. Minde­gyik község választói előtt táb­lákat vittek. A menetben mind a 42 község választói résztvettek. A hatalmas menet végigvonult a város főbb utcáin és igy érke­zett el háromnegyed 12 órára a sportpályára, amelyen akkor már ugyancsak nagy tömeg gyüleke­zett keszthelyiekből és vidékiek­ből. Amint a menet megérkezett, egyszeribe zsúfolásig megtelt a tribün és megtelt a pálya. Mint­egy tizezer választó vett részt a népgyülésen, amely páratlanul áll Keszthely történetében és amely megmutatta, hogy a keresztény- pártnak milyen hatalmas tömegei vannak. Ha az eső egész reggel nem szakad, akkor bizonyára mégegyszer annyi lett volna a gyűlés közönsége. A gyűlés megnyitása előtt a Keszthelyi Dalárda a Magyar Hiszekegyet énekelte, majd fel­szólalt Barsy Jenő dr., a kereszténypárt kerületi elnöke, akinek felszólítására a tömeg először levett kalappal az ország csonkaságára és az elszakított magyar testvérekre emlékezett. Majd utalt a szónok arra, hogy másutt a képviselők már beszá­molókat mondanak, a keszthelyiek azonban csak most üdvözölhetik először képviselőjüket, Meizler . Károlyt (nagy éljenzés). Megem- j lékezeít arról, hogy a peticiós j eljárás során a kerület népe mi- | lyen páratlan hűséggel állott oda í igazi képviselője melléd Zalaszán- | tón például egy szegény ember j Két tyúkjának egyikét adta el, hogy a költségekhez hozzájárul­hasson. Igazi példája volt ez a párthűségnek. Mandátumátadás helyett az elnök felolvasta a Közigazgatási Bíróság ítéletének rendelkező részét nagy tetszés mellett. Meggyőződése, hogy Meizler Károly dr. amint eddig is minden igazságos törekvést támogatott, ép úgy a jövőben is a kerület egész népének rendel­kezésére bocsátja munkabírását. Reméli, hogy most már megszűnik az a gyűlölkö­dés, amely lábra kapott, de amelyre a kereszténypárt nem szolgáltatott okot, hiszen csak elveihez, pro­gramijához ragaszkodott. Mint jó keresztények, követik Krisztus szavait és megbocsátanak az el­lenük vétetteknek, igyekezve el­felejteni a sérelmeket. A képviselő és a párt csak a haza javát akarják szolgálni, mert ez az igazi nemzeti egység, nem az, amelyet gomblyukban hordanak. A győ­zelmi ünnep tanulsága, hogy az igazság előbb-utóbb napfényre kerül. Bár csak a haza felett is mielőbb felvirradna az igazság napja. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után. Reibel Mihály kereszténypárti országgyűlési kép­viselő szólalt fel az országos párt nevében. — Ez az óriási tömeg — mon­dotta — mutatja, hogy ennek a népnek nagy öröme van, nagy vágya ment teljesedésbe. A kép­viselője iránti hűségnek legszebb jelét adta ez a lelkes katolikus nép. Ez nem is csoda, mert a katolikus nép hű egyházához és eszméihez és ha eszméit ki akarja vinni az életbe, akkor nem ismer akadályt. — Kérdik sokan, miért csiná­lunk mi külön keresztény politi­kát ? Azért, mert a krisztusi igaz­ságból alig van valami a nyilvá­nos életben. Ha ebben az ország­ban nyomor van, az nemcsak Trianon miatt van, de azért is, mert nem valósultak meg az evangéliumi igazságok. Nincs ön­zetlenség, csak végtelen önzés. A kereszténypárt a krisz­tusi igazságot akarja meg­valósítani. igaz, kevés létszámmal, de csak azért vannak kevesen, mert a kor­mánynak érdeke volt, hogy ezt a pártot a porba tiporja. Nem az elveken bukott meg a párt, ha­nem az emberek hiszékenységén. Hitiek egy ál nemzed egységnek, de azóta felébredtek. Azelőtt a nemzet egy volt, ma a nemzetet szándékosan két táborra osztják. Vannak, akik előnyöket élveznek és vannak, akiknek meggyőződé­sükért a keresztet kell viselniük. Az igazságot itt is meg akarták fojtani és kriptába zárni, de az igazság feltámadt. Meggyőződése, hogy Nagymagyarországhoz csak az itt is győzedelmeskedő keresz­tény politikán keresztül lehet el­jutni. Sőt a hercegprímás szerint nem is elég keresztény politikáról beszélni, hanem katolikus politi­kát kell hirdetni. Mi, katolikusok, annyit szenvedtünk már, pedig ezer éven át fentartottuk az or­szágot. De nem akarunk másod- rangú állampolgárok lenni. — A nemzeti egységet meg kell teremteni, de az semmit sem ér keresztény egység, keresztény szellem és keresztény erkölcs nélkül. De hol van ma a tiszta erkölcs, amikor a bíróság mondotta ki, hogy meg­döbbentő Ielkiismeretlen- séggel szegték meg a tör­vényt azok, akik a tör­vény megtartására esküt tettek. Ez a kormány ne hirdesse a nem­zeti egységet komoly eredmények nélkül, mert a nemzeti egységhez a megelégedettség, a mindennapi kenyér vezet. Szeretik keresztény gondolkozásukat hangoztatni, de a gyakorlat nem ezt mutatja, pél­dául a gyakorlat terén. Két év előtt az ország katolikusai köve­telték a családvédelmet. A kor­mány aztán elébük vágott, hogy „ne ti, majd mi, mert mi már megbeszéltük a Bakonyban“. Az a baj, hogy a Bakony­ban beszélték meg és nem a parlamentben, mert igy a családvédelemből nem lett semmi. Rámutatott a szónok az állások betöltése körüli visszásságokra, majd hangoztatta, hogy szükség

Next

/
Oldalképek
Tartalom