Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-05-02 / 101. szám

Ara 8 fillér 1936. május 2. Szombat, XIX. évfolyam 101. szám. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. -------: Telefonszám 128, PO LITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1*50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Szombaton délelőtt nyílik meg az egyházközségi szeretetház. Egy új intézmény bölcsője mellé állunk nem sokára : a za­laegerszegi rk. egyházközség a Szoc. Misszió helyi szervezete munkájával szeretetházat nyit. Fájdalmas, de vigasztaló jelenség is egyben. Fájdalmas, mert a nemzet és a nemzeti életbe be­ágyazott város trianoni szeren­csétlensége ácsolja össze. Trianon óta fogyott, apadt a magyar ha­tár, a magyar nyelvterület, fogyott a testvéri lánc, a lélekszám, a pénz és vagyon, a tekintély, a törvények ereje, az eskü szentsége, a megelégedés; csak egy emel­kedett : a testi és lelki nyomor folyama. Ez a folyam sodor múl­tat, reményt, életet és üdvösséget. Elsodort falu, elsodort élet, süp­pedő életértékek. Istennél van a folyam mérő ónja. Ezt a nyomort és ennek duzzadását érzik min­denütt a magyar főidőn határon túl és innen ; érezzük itt Zalában, Zalaegerszegen. Mezítlábas, ru­hátlan iskolások, kilakoltatás ré­mével éhségben viaskodó elag­gottak hej de sokan is vannak ! Ezelőtt 130 esztendővel Pintér Máté püspöki intéző adta itt va­gyonát szegényházra ; ebből fej­lődött ki a város értékes szeretet- háza; 27 szegényt gondoz és el­látja a népkonyha hatalmas ap­parátusát. De nem elég 1 Trianon óta itt semmi nem elég a nyomor ellenében. A zalaegerszegi rk. egyházköz­ség bérbevette az ólai Regős-ház egy részét és a város szereiethá- zába férőhely hiányában fel nem vehető elaggott, gondozatlan sze­gényeket ott gondozzák és ápol­ják. Ugyanitt működik majd nya­ranta a Napközi Otthon is. A Szent József otthon egyelőre 23 szegénnyel kezdi meg műkö­dését. A felvettek között a legfia­talabb 67 éves. A lakbért az Asmara, május 1. Az olasz csapatok csütörtökön éjjel Desz- jélől számítva, fele utón voltak Addis Abeba felé és előnyomulá­sukat állandóan folytatják, habár a terepnehézségek igen nagyok. Emiatt kitérőket is kell csinálni. A Qondar körüli csapatok elfog­lalták Debra Tábort, amely a Tana ló délnyugati csücskénél fekszik. Az olasz sajlóminiszlérium köz­lése szerint Addis Abeba elfog­lalása valószínűen május 7-én vagy 8-án következik be, A fő­városba Badoglio tábornagy vo­nul be az egyik hadosztály élén. Az angol sajtó viszont lehetsé­gesnek tartja, hogy az olaszok egyházközség fedezi. A Szociális Missziótársulat vezeti az intéz­ményt és a közel 1.500 pengő évi lakbérsegályből juttat az in­tézmény íentartására. A város adja azt a segélyt, amit az illető felvetteknek eddig is juttatott. A bérleményhez jelentős kert is tar­tozik, ennek már a folyó évi ho­zama a szeretetház szükségleteit szolgálja. Az új intézmény a kertre és az ételmaradékokra te­kintettel bevezeti az állattartást. A többi szükséglet (gabona, fa, tej) terén kéri az intézmény a megértő társadalmi segítséget. már vasárnap elérik a fővárost. Egyes hírek szerint a négus a fővárosban tartózkodik és kormá­nyával tanácskozik, hogy védel­mezzék-e a fővárost. Valószínűbb, hogy a négus a nyugatra fekvő Goreába teszi át székhelyét. Ott bevárja a nagy esőzéseket, azután guerilla harcokat kezd az olaszok ellen. A déli fronton elesett Sasabane és ezzel az olaszok útja megnyílt Harrar felé. Római jelentés szerint az an­gol-olasz feszültség enyhül. Ad­dis Abeba elfoglalása után Mar­coni szenátor Londonba utazik, hogy tovább enyhítse a feszült­séget. Május 7-én vagy 8-án vonulnak be az olaszok Addis Abebába. Megkezdődtek az idei pedagógiai szemináriumok. Nagysikerű előadások Pacsásir De mert oázis, üdif, vigasztal, felemel; azért van örömünk az új intézményben. Mutatja a tár­sadalom szivét, hogy nem tér napirendre a magyar szenvedők gyötrelme felett. Vannak érző, dolgozó agyak, szivek, kezek, amelyek megmozdulnak a szen­vedők érdekében — a Jézus ne­vében. Az irgalmat az evangéli­umból veszik és boldogan mond­ják el: 25 elaggott, elhagyott szegényt felemelhetünk emberi sorsra, amire alkottatott. Gond, nyomor, panasz záróköve lesz a hajlék a bekerülők számára. Az új szeretetház tér és idő távolából, de egyazon evangéliumi síkon állva köszönti az idősb in­tézményt. Múltat, melegséget tőle vesz. Gond és öröm tömi ki a böl­csőt ; értsék meg a lakói és értse meg a tehetős társadalom, hiva­talosok és magánosok és adják segítő kezüket — a Jézus nevében ! * Az egyházközségi szeretetház, amely Szent József otthon nevet visel, ma, május 1-én kezdte meg működését és holnap, szom­baton délelőtt 11 órakor lesz a megnyitója. Erre a város közön- gégét, főleg az Actio Catolica szociális szakosztályát és a Szo­ciális Missziótársulatot meghívják, A Klebelsberg Kunó gróf által megszervezett tanítói szemináriu­mok idei sorozata megkezdődött Zala megyében. Az első szemi­náriumi napot Pacsán tartották meg a tanítóság igen nagy rész­vétele mellett. Nemcsak a pacsai, de a kanizsai járásból is sokan voltak ott. Majdnem teljes szám­ban jelent meg a járás papsága. Ott volt Horváth Vilmos dr. fő­szolgabíró a járás képviseletében. A tanfelügyelőség részéről Bé- kefi József dr. tanügyi s. titkár nyitotta meg a szemináriumot. Megemlékezett Klebelsberg kul­tuszminiszterről, a szemináriumi napok megteremíéjéről és vissza­pillantást vetett a szemináriumok 7 éves múltjára. Rámutatott, mi­lyen nagyjelentőségüek ezek kul­turális tekintetben és a tanítói munka szélesebbkörü értékelése szempontjából. Pungor Aladár zalaszentrnár- ioni tanító sikeres mintatanitást mutatott be saját iskolájával, majd Landi Ferenc körzeti isko­lafelügyelő adott hasznos gya­korlati útmutatásokat a tanítóság­nak a tananyag beosztásával kapcsolatban. Kovács József pa­csai rk. tanító a homokládának, mint szemléltető eszköznek, nagy értékét mutatta be. Martincsevils Jenő zalaapáti tanító számtanból mutatott be értékes mintatanitást. Macher Ernánuel dr, bencés tanár, nrgyradai plébános nagy tetszést keltett előadásában rámutatott azokra a tévedésekre, amelyek a rossz elemiiskolai történelemtan­könyvek miatt az iskolai tanításba becsúsznak. Oroszi Farkas Győző dr. értekezésében a magyar nyelv­tan helyes tanítását ismertette. Végül Lillik Béla népművelési titkár tartott nagy figyelemmel fogadott előadást a népkönyvtárak szerepéről a népművelésben. Meg­világította, hogyan kell a könyv­tárakat úgy hasznosítani, hogy a könyv ne csak holt betű, de élő kultúra legyen a falu számára. A nagysikerű szemináriumi na­pot Békefi József dr. s. titkár zárta be. Egy nyilatkozathoz, A Nemzeti Egység Pártjának zalaegerszegi szervezete nevé­ben Telman Sándor dr. elnök és Jancsó Benedek dr, a viharos vá­rosi közgyűléssel kapcsolatban nyilatkozatot tettek közzé. Ebben kijelentik, hogy a NEP-hez tar­tozó képviselőtestületi tagokat a közgyűlésen nem vezette párt­szempont vagy pártérdek, már csak azért sem, mivel a polgár- mester a NEP-et támogatja. Ki­jelentik még, hogy a NÉP köte­lékébe tartozó felszólalók részéről semmiféle személyeskedés vagy személyi hajsza nem folyik. A polgármesternek érdemeit elisme­rik, de szükségesnek tartották, hogy a felügyeleti hatóság figyel­mét felhívják ama kérdésekre, amelyek folytán a város súlyos gazdasági állapota előállott. Mivel a NÉP egyes tagjai szó­belileg már észrevételt tettek a Zalamegyei Újságnak a közgyű­lésről hozott tudósítására, illetőleg a tudósítás kommentárjára, igy valószínű, hogy a nyilatkozat a városban elterjedt híreken kívül lapunkra is vonatkozik. Ennél­fogva a humoros nyilatkozatra egészen röviden csak a követke­zőket jegyezzük meg : Nem mi mondottuk, hogy párt­érdek vezette-e a felszólalókat vagy sem, csak egyszerűen meg­állapítottuk, hogy a NEP-élharco- sok összekülönböztek a pártjukhoz tartozó polgármesierret, azonkívül összetűztek — eléggé élesen — saját pártelnökükkel is. A párt­szempontra pedig épen egyik NÉP-felszólaló utalt, amikor saját elnökét megfenyegette, hogy szó­vá teszi a párlban, ha állásfogla­lásuk ellen tiltakozik. Személyi hajszáról a nyilvánosság előtt más nem beszélt, mint épen az egyik nyilatkozó, a NÉP városi elnöke. Ha tehát nem volt sze­mélyi hajsza, akkor erről nem a nyilvánosságot kell meggyőzni, hanem az elnöknek önmagát, a NÉP nek pedig a saját párt­jához tartozó polgármestert. Eset­leg egy olyan nyilatkozatban, melyet a városi és járási elnökön kívül az összes NÉP-felszólalók is aláírnak. A városházi esetből és a nyilatkozat kevésszámú alá­íróiból azt látjuk, hogy a városi politikán kívül itt belső NÉP viszálykodásról van szó. Tehát nemcsak a város szénáját keli rendbehozni, hanem a nemzeti egységet is sürgősen helyre kell állítani a Nemzeti Egységben. Hiszen egyes harcias fiatal élhar­cosok az idősebb párívezetőket — horribile dicíu — egyszerűen csak „öreg csákiyásokriak“ nevezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom