Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-28 / 97. szám

1936. április 28. Zalamegyei Újság 3. Bethlen nem bízik a hatalmak belátásában a revízió kérdésében. Eddig csak a befejezett tények hoztak változást. Bethlen István gróf érdekes cikket irt arról a francia tervről, amely 25 évre akarja megrögzi- teni Európa mai arcát. A cikkben többek között ezeket írja : — Valóban az a békeferv, ame­lyet Franciaország terjesztett a Népszövetség elé, a legyőzött kis államoknak semmi biztonságot sem nyújtana és az ő szempont­jukból ennek folytán semmi ér­tékkel sem birna. Előttük világos, hogy egyedüli és alig leplezett célja ar, hogy a Franciaország szövetségében álló államokon íul- menőleg Európa eddig semleges országait, sőt még magukat a le­győzőiteket is a szankciós poliiika jármába fogja és arra használja fel, hogy a legyőzőitek még job­ban guzsbaköítessenek, moccanni se tudjanak vagy merjenek és a Párizs körüli békék egyenlőt­lenségei, igazságtalanságai, felhá­borító terű éti intézkedésni belát hatatlan időkre biztosíttassanak. Egyenes és logikus folytatása, továbbfejlesztése ez a terv a há- boruutáni könyörtelen hatalmi politikának. — Mi, magyarok legyünk tisz­tában azzal, hogy a revízió egye­lőre csak a lelkekben és egyes országok közvéleményében él. A hivatalos kormányok, sajnos, jó­részt ragaszkodnak még a régi politikához. Hal unk ugyan már előkelő kormányférfiak szájából olyan kijelentéseket, hogy a világ dinamikus és nem siabil, hogy a szerződések nem örökéletüek és nem felbonthatatlanok, de csak azért, hogy ugyanakkor hallatlan erőfeszítések tétessenek a gya­korlatban abból a célból, hogy a világ legrosszabb, legtarthatat­lanabb szerződései örökéletüekké tétessenek és megváltoztatásuk elől kitérjenek. — Tizennyolc év óta mégis sok változáson mentek át a békeszer­ződések, de nem megegyezés ré­vén, nem jóindulatú tárgyalást eredményei alapján, hanem via facti, bevégzett tények, vis majo­rok utján, amelyek ellen vagy sehogy, vagy csak háborúval le­hetett volna a győzőknek véde­keznek. Van tehát precedens. De kizárólag az erőszak, a hatalmi szó, a kötelezettségek önhatalmú és egyoldalú megtagadása tudót sikert elérni. — Mindezekből — nézetem szerint — azt a következtetést lehet levonnunk, hogy Magyaror­szágnak az ideje még nem kö­vetkezeit el, mert o'yan tárgya lásra, amely Magyarország kér­déseit gyökeresen oldaná meg, az európai atmoszférát megérve még nem látom. Nincs még az ajtó kinyitva. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy, ha valahol egy rést észrevennénk, azon le­hetőleg azonnal be ne bújjunk és részletkérdésekben is ne igyekez­zünk sikert elérni. Az igazán nagy és sorsdöntő kérdésekben azonban, egyelőre azt látom, hogy az ajtót az orrunk előtt szeretnék becsapni. E téren még mindig a defenzíva vonalán állunk. Tíz éves fönnállását ünnepelte az Alsólendvajárási Hitel- szövetkezet A tagértekezleten a délzalai közutalcrólj a Kerkaszabályozásról és a nohatermelésről tárgyaltak. Az Alsólendvajárási Hitelszö­vetkezet vasárnap délután Bagla- don nagy látogatottság mellett tartotta meg tízéves ünnepi köz- gyű’ését Buchberger József dr. ny. min. tanácsos, elnök vezetése mellett. A gyű ésen megjelentek : Schandl Károly dr. ny. államtit­kár, az OKH orsz. vezérigazga ója, vitéz Tabódy Tibor főispán, Bődy Zoltán alispán, Búzás Béla dr. főszolgabíró, vitéz Bíró György, Nagy István, Baross Endre or­szággyűlési képviselők, a Zala­egerszegi Hitelszövetkezet képvi­seletében Hollós Ferenc dr. ügy­véd, Figura György és Práff Ist­ván gazdasági felügyelők, továbbá a vidéki földbirtokosok, jegyzők, tanítók és kisgazdák nagy szám­ban. Az egybegyűlteket Buchberger József dr. elnök üdvözölte, majd vitéz Tabódy Tibor főispán kö- szönlöite a gyűlés tagjait s úgy ő, mint Schandl Károly é3 Bődy Zoltán alispán a szövetkezeti eszme fontosságáról, az OKH. eredményes munkájáról szólották. Bődy alispán megemlítette, hogy ott volt az alsólendvai járási hi­telszövetkezet megalakulásánál is s nagyon örül, hogy az intézet tízéves működése olyan szép ered­ményeket mutat föl. Vitéz Biró György képviselő párhuzamot vont a szövetkezetek és kartelek mű­ködése között és arra hívta föl a gazdák figyelmét, hogy a szövet­kezetekbe való tömörülés utján érhetik el céljaikat. A közgyűlés ezzel be is feje­ződött s megkezdődött a tagérte­kezlet, amelyen a falu népének gazdasági bajairól és nehézségei­ről esett szó. A vidéket különö­sen közelről érinti a délzalai köz­utak kiépítésének, a lenti-letenyei közutnak állami kezelésbe való vétele és a Kerkaszabályozás kér­dése, amely ügyekben a főispán és alispán, valamint vitéz Biró György képviselő megnyugtató nyilatkozatokat tettek. Szóba ke­rült még a „noha“ termelésének ügye. Panasz hangzott el az el­len a terv ellen, hogy a kormány a noha termelését be akarja szüntetni. Erre nézve Baross Endre képviselő, mint a Szőlő- termelők Országos Egyesületének ügyvezető elnöke megjegyezte, hogy a noha termesztésének be­szüntetésére vonatkozóan még nem történt miniszteri intézkedés. Javaslatára kimondotta az értekez­let, hogy fölterjesztést intéznek a kormányhoz aziránt, hogy először alkossák meg az általános szesz termelési törvényt és csak azután foglalkozzanak a nohakérdéssel. Az értekezlet végeztével a Bag- ladi Polgári Lövész Egylet szépen sikerült házi lövészversenyt ren­dezett, majd délután 5 órakor Baglad község ifjúsága Móricz Zsigmondnak „Sári biró“ cimü népszínművét mutatta be első­rendű játékban. A gyűlésen több énekszámmal szerepelt és általános elismerést aratott a Zatabaksai Daloskör. Cserkészavatások. A keszthelyi premonlrei gim­názium kebelében fennálló 79. sz. Festetics cserkész csapat ünne­pélyes keretek közölt tartolta meg cserkészavatását a gimnázium tor­natermében a szülők és nagy­számú érdeklődő közönség jelen­létében. Az avatást Klempa Ká­roly dr. prem. kanonok cserkész- parancsnok tartotta. Felvonulás és a cserkészinduló elhangzása után Jekkelfalusy György cserkész szavalta el Radványi Kálmán Sárkányölő Szent György cimü költeményt nagy hatással. Utána Klempa Károly dr. parancsnok beszélt a fogadalom, az adott szó jelentőségéről. Kitért arra, hogy most első Ízben tariják az egész országban Budán a szent György szobor előtt a cserkész­avatásokat azért, mert Szent György a huszárok és cserkészek védőszentje. Ismertette szent György történetét. A szép beszéd után felolvasták a cserkész 10 parancsolatot, majd ima, fogadalom következett kézszorilással. Klempa dr. parancsnok ezután a távozó cserkészeket köszöntötte, buzdí­totta, majd az öregcserkészek meg­újították fogadalmukat. A távo­zók nevében Fáy Sándor VIII. oszt. tan. búcsúzott. Tersztyánszky Géza huszáralezredes mondott a szülők nevében magasan szár­nyaló beszédet. Megemlékezett Szent György nap jelentőségéről s arról, hogy a cserkésznél igen fontos az istenfélelem, bátorság, férfiasság, a sárkány, a trianoni sárkány leküzdése és megfojtása. Éhez erős vért kell, ezt pedig csak a hit adja meg. A beszéd igen mély hatást keltett. Utána a banda Hajós Bandi prímással az élen, szebbnél szebb magyar nótákat adott elő, majd egy be­fejező ének következett. A 379. sz. Feltámadás cser készcsapat Sólyom József káplán cserkésztiszt vezetése alatt ugyan­SZiBŐ tavaszi felöíiö és öltöny ujdnn» »ágai ve*©tassk« csak 6 cserkészt avatott és meg­újította az öregcserkészek foga­dalmát. Az ünnepély a Balaton partján, a kiserdő tisztásán folyt le nagyszámú közönség jelenlété­ben. Horváth József sármeliéki káplán, cserkészíiszt üdvözölte az avaíandökat. Régi krónikásokról, régi ősökről beszélt, akik ma­gyarrá telték a Balaton vidékét, messziről jöttek, mint magyarok, állták a harcot minden oldalról jövő támadással szemben, nekik is ugyanazt kell tenniök. A cser­kész a jelvényt ne csak a ruháján hordja, hanem a szivébe mélyesz- sze és büszkén viselje. Ezután Sólyom József parancs­nok a tízparancsolatot olvasta fel, ami után ima, fogadalomtétel, kézfogás és jelvényfeltüzés követ­kezett. Majd az öregek kebelükbe fogadták az újonnan avatottakat és a Himnusz után diszmenettel fejeződött be az avatás. verseny. A Zalaegerszegi Honvéd Tiszti Sportlövő Egyesület galamblövő szakosztálya szombaton délután és vasárnap délelőtt rendezte ez- évi agyag és éiőgalambiövő ver­senyét a Move ZSE pályáján. A verseny iránt igen nagy érdeklő­dés mu'aikozott, a nevezés száma jóval meghaladta a rendezőség számításait, aminek következtében a verseny 26 án a délutáni órák­ig elhúzódott. A díjkiosztást közvetlenül a ver­seny befejezése után a Atove kert- helyiségében vitéz Hegedűs Zol­tán tartotta meg szép beszéd ke­retében. Az alább felsorolt győz­tesek és helyezettek tiszteletdijat, illetve plakettet kaptak. Azonkívül az élögalamb-számok nyertesei és helyezettjei pénzdijat is nyertek. A versenyzők között találjuk Zala megye és Zalaegerszeg vá­ros legjobb lövőit, vadászait, a HOTIS kiváló galamblövő gárdá­ját, a nézők sorában pedig ott láttuk megyénk és városunk tár­sadalmának elejét. A verseny alkalmából vasárnap amikor falán hangulata sem egészen derűs, akkor érzi csak igazán, hogy egy csésze FRANCK kávépótlékkal Ízesített KNEIPP malátakávé mity sokat ér a legolcsóbb étkezés mel­lett 's Milyen jól esik néíha egy kis felélénkülés és éppen er* nyújtja önnek néhány fillérért

Next

/
Oldalképek
Tartalom