Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)
1936-04-28 / 97. szám
XIX- évfolyam 97. asém. Apa 8 fillér 1936. április 28. Kedd. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség Széchenyi-tér és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, 4. ----------- Telefonszám 128. PO LITIKAI Megjelenik hétköznap a NAPILAP kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ölhetett kezekkel nézik Európa népei, milyen tervszerűen hajtja végre programját, a világ forradalmasítását, a szovjet. Szinte úgy tűnik föl a dolog, mintha bűvészmutatványokat szemlélne a keresztény kultúra emlőin fölnevelődött Nyugat, amelyeket csak bámulni, tudomásulvenni és — újráztatni lehet. Hogy a spanyolországi förtelmeket is a szovjet rendezi, mint programjának egyik pontját, azt már nem is tagadja. Sőt fiókintézetet nyitott Párisban, ahonnan már nem csak Spanyolországot látja el anyaggal és megfelelő szereplőkkel, hanem Franciaországnak is juttat bőven tartalékából. Az előnyomulás megtörtént már egyenes vonalban Prágáig, most egy ugrással Spanyolországban termett a vörös ördög, onnan átrándult Párisba és igy közeledik megerősített hídfőjéhez, Prágához. Útját természetesen mindenfelé szélesíti is. És az európai államok épenséggel nem akarják tudomásul venni, mily veszedelemmel fenyegeti kultúrájukat és az egész emberi civilizációt ez a gyilkos, vörös áradat. Hogyan is vehetnének ilyesmit észre, amikor a népszövetségi tárgyalásokon olyan szívélyesen, olyan előzékenyen fogadják a vörös kiküldötteket, mintha tényleg ők képviselnék és vinnék is magukkal a világot megváltó eszméket. A szovjet kiküldöttei az elsők között foglalnak helyet s igen nagy tekintélynek örvendenek népszövetségi körökben. Nem csuda. A szovjetnek első barátja Franciaország, a Nép- szövetség vezére. Ezért is nyithatta meg fiókját Moszkva Párisban. Azon, hogy osztályostársunk, a szegény Ausztria, ki akarja építeni védelmi szervezetét, felháborodott az egész Népszövetség, — igaz, azután egy kicsit elcsendesedett, — de, hogy a szovjet lángba akarja borítani az egész világot és a földnek egyes pontjain minden emberi érzést megszégyenítő gaztetteket követ el, az ellen még csak egy szó sem hangzik el a nemzetek szövetségében. — Olt volt a szovjet keze Ázsia keleti részében is, ahol kitűnő talajra találtak a vörös eszmék, amint azt az utóbbi évek véres eseményei szomorúan igazolják. És most mit hallunk ? Kína és Japán szövetséget kötöttek a szovjet ellen. Közös erővel szállanak síkra, hogy területükön megszüntessék a szovjet garázdálkodásait és népeiket kigyógyit- hassák abból a nyavalyából, amelyet a szovjet zúdított reájok. Tehát a távol Kelet emeli föl szavát a szovjet ellen ugyanakkor, •mikor a művelt Nyugat keblére Öleli és szabad garázdálkodást enged neki az emberi kultúra virágos kertjében 1 Európának Ázsiától kell most tanulnia. Igen, Ázsiától, amelyet annyira lenézünk s amelyet annyira szeretünk — undorral emlegetni. A spanyolok országában egyre- máBra rombolják a keresztény kultúrának remek alkotásait, üldözik, gyilkolják az isteni igazságot és felebaráti sze- retetet hirdető lelkipásztorokat és ugyan mit adnak ajándékul, boldogságra vezető eszközül a népnek ? Rabszolgaságot, baromi sorsot, mint Oroszországban. — A tűz pedig harapózik tovább. Ázsia annak eloltására törekszik; Éurópa pedig olajat önt rá a szovjetbarátkozással. Hiába hangzanak ei az intelmek, hogy Európa vesztébe rohan, ha fön- tartja a barátságot a szovjettel, hiába hangzanak jajkiáltások onBudapest, április 27. Koscial- kowski lengyel miniszterelnök vasárnap reggel kíséretével együtt elutazott Budapestről. Koscíal- kowski még szombaton éjjel kiment a pályaudvarra, ahova Gömbös miniszterelnök ia kíki- sérte és az éjszakát a szalon kocsiban töltötte. A magyar határról Koscialkowski üdvözlő táviratot küldött a magyar miniszter- elnöknek. Páris, április 27. A Temps vasárnapi vezércikke Kosciaikowski budapesti utjával foglalkozik. A cikk természetesnek tartja a magyar-lengyel barátságot, de utal Budapest, április 27. Chamberlain volt angol külügyminiszter, aki szombaton érkezett Budapestre, fontos tanácskozásokat folytatott. Chamberlain ugyan középeurópai utazásának magánjellegét hangoztatta, mégis különös jelentősége van utjának, amire abból is kö vetkeztetni lehet, hogy utazását a középeurópai államokban állomásozó angol követségek készítették elő. A jelek szerint Chamberlain az angol kormány megbízásából tájékozódik a középeurópai helyzetről, tekintettel arra, hogy Anglia ókozotfan be akar kapcsolódni a Duna-völgyi politikába. Chamberlain szombaton este az angol követ vendége volt és itt beható megbeszélést folytatott Bethlen István gróffal, Sigray Antal gróffal, Zichy-Rubidó Iván báróval és Széchenyi László gróffal, a két volt londoni követtel. Vasárnap reggel a volt külnan, ahol a szovjet terjeszti az ő népboldogitó eszméit: Európa vak és süket marad, mert nem látja, nem hallja épen azt, amit látnia és hallania kellene, hogy védekezhessék a fenyegető veszedelemmel szemben. Áz ezeréves szomszédok ezeréves haragja és gyűlölete nem enyhül. Ahelyett, hogy keresnék Európa népei a békés együttmunkálkodás lehetőségeit, elmennek a szovjethez, hogy tőle könyörögjék ki a segítséget egymás ellen. A szovjet pedig szívesen tesz eleget a kérésnek, könyörgésnek, örömmel nyújt segítő kezet a hozzá fordulóknak, de árat is követel érte. És ez az ár ? Arról talán ne is szóljunk ? Ellenben tanuljunk — Ázsiától. arra, hogy ez a barátság nem jelenti azt, mintha a két ország közös diplomáciai irányvonalat választhatna magának. Ennek bizonyítására felemlíti, hogy a miniszterelnököt budapesti uljára nem kisérte e! Beck lengyel külügyminiszter, ami arra mutat, hogy a budapesti tárgyalások anyaga elsősorban szimbolikus jelentőségű és nem diplomáciai. Warsó, április 27. Van Zeeland belga miniszterelnök Warsóba érkezett, hogy viszonozza Beck lengyel külügyminiszter brüsszeli látogatását. ügyminiszter sétát tett Budán, majd felkereste Gömbös miniszterelnököt, akivel ötnegyedórás megbeszélést folytatott. Délben a kormányzó fogadta kihallgatáson Chamberlaint és szükebbkörü ebédet adott tiszteletére. Este vacsora volt az angol követségen, s ezen több magyar kormányférfi is résztvett. Chamberlain ma délelőtt visz- szautazott Londonba. Öngyilkos lett egy kiüidözött erdélyi polgármester. Budapest, április 27. Szakács Zoltán, Székelyudvarhely volt polgármestere és képviselője Budapesten agyonlőtte magát. Hátrahagyott levele szerint elvesztette hazáját, állását, nyugdiját, egészségét és igy nem akart tovább élni. Elutazott a lengyel miniszterelnök. Chamberlain tárgyalásai Budapesten. Ernszt Sándor biztosan győz. Esztergom, április 27. Vasárnap Ernszt Sándor programmbeszédet mondott Túri Béla megürült kerületében. Hangoztatta, hogy a parlamentarizmusra szüksége van a magyar nemzetnek. Czettler Jenő beszélt utána és kijelentette, hogy a népképviseleti rendszer eltiprására nem engedhetünk be a külföldről semmiféle diktatori- rikus berendezkedést. A jövő vasárnapi választáson Ernszt győzelme biztos. 4017 ajánlást adott be, mig egyetlen ellenjelötje, a nyilas Varga Károly csak 807-et. Valószínű, hogy az utóbbit pótlásra utasítják. Világegyház. A közelmúltban nagyjelentőségű döntést hozott XI. Pius pápa. Messzemenően elismerte ugyanis a távolkeleii népek bizonyos ri- tu8beli hagyományait, amelyekhez azok mindig ragaszkodtak, de amelyek elől a római Szertartások Bizottsága mindeddig elzárkózott, így például megengedi ezentúl a japán keresztényeknek a sintoista szertartásokat, amennyiben azok vallási jellegüket elvesztették és pusztán mint nemzeti szokások szerepelnek. Ez a rendelet, amely különböző felhatalmazásokat ad az apostoli delegátusoknak ide- vonatkozőan, régi akadályt hárít el a missziók utjából és a távol kelet szempontjából roppant eredményeket jelent. A vatikáni kertek alapos átalakítások után új szépségekkel Várják a sajtóvilágkiállitásra érkező vendégeket. Uj helyet kapott a munkálatok során Szent Péter óriási bronzszobra is, amelyet tudvalévőén a vatikáni zsinat emlékére állítottak 1870 ben. A német katonák övcsatíján továbbra is a „Velünk az Isten“ fölirás lesz. Az elzászi katolikus pártok vezérei megegyeztek, hogy bár programjuk megvalósításáért külön utakon harcolnak, de a vallás és a haza ellenségeivel szemben a jövőben mindig egységesen lépnek fel. Az amerikai Virginia-államban mint katolikus pap él Richard Blackburn Washington, aki a nagy amerikai szabadsághős egyik fivérének egyenes leszármazottja. Megtérése igen érdekesen indult. Mint protestáns vasúti hivatalnok működött Richmondban, midőn egy alkalommal hivatalába két szerzetes nővér lépett. Egyik kollégája gúnyolódni kezdett rajtuk, mire R. B. Washington védelmébe vette a nővéreket. Aj eset egy katolikus pap tudomására jutott, aki később bizalmas barátja lett Washingtonnak és nemcsak az Egyházhoz vezette
