Zalamegyei Ujság, 1936. április-június (19. évfolyam, 76-147. szám)

1936-04-01 / 76. szám

X 1 ■ XIX, évfolyam 76. szám. Ara 8 fillér 8936« április I. Szerda. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, POLITIKAI napilap Előfizetési árak: egy hónapra 1-50 pengő, negyed­Széchenyi-tér 4. -----------­Te lefonszám 128. Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Anglia és az alkotmányosság. Angliát úgy szeretik emlegetni nálunk is, mint az alkotmányos­ság megtestesítőjét. Ennek tükör­képét láthatjuk Angliának a né­met francia viszályban, amelyben az angol kormány magatartását a brit közvélemény döntően befo­lyásolta — a béke javára. Az angol közvélemény nem akar háborút csak azért, mert Németország a Rajnavidék meg­szállásával csak azt foglalta el, ami a magáé. Boldog ország, amelynek ilyen politikailag müveit közvéleménye van s olyan parlamentje és kor« Hiánya, amely oiyan tiszteletben tartja a maga polgárságát. Ki hallott valaha is Angliában pl. választási visszaélésekről ? Ami pedig a villamosított s motorizált nyilvánosság korában nem marad­hatott volna véka alatt, ha leg • csekélyebb törvénysértés vagy erőszak történt volna. Hol vagyunk mi ettől ?! Hol van nálunk a közvélemény, amely a választásokon szabadon nyilat- kozhatik meg s döntően befolyá­solja a parlament működését ? A régi jó, de sokszor lesajnált táblabírói világ korában, amikor a megyék kii döítek követeket az országgyűlésbe, a követ urak kö­telesek voltak küldőik utasításait követni. Ma, a szabadság korá­ban, ennek majdnem az ellenke­zője érvényesül. Nem is szólva a választások szabadságáról. Ma a jelöllek maguk jönnek s maguk adnak programot, amit a t. köz­véleménynek be kell venni, ha megfelel ízlésének, ha nem. Ha megfelel világnézete a t. közvéle­ménynek, ha nem. Csak úgy es» hetik meg, hogy sokszor a leg­radikálisabb jelöltek olyan világ­nézetet jelentenek be a parlament­ben, amely teljesen ellentétes a választók óriási többségének vi­lágnézetével. Ez a visszás állapot érvénye­sült az egyházpolitikai harcok idejében, amikor az ország óriási többségének akarata ellen az or szággyüiés megszavazta az egy­házpolitikai törvényeket, köztük a polgári házasságot. * Hasonló jelenséget tapasztalha­tunk ma is. Az ország katolikus közvéleménye félreérthetetlenül nyilvánult meg a két év előtt tar­tott az Országos Katolikus Nagy­gyűlésen, amely a családi életet veszélyeztető polgári házasság revízióját követelte. Ezt a követe­lést a bíboros hercegprímás meg­felelő javaslatban kodifikálva — a kormány elé is terjesztette s az eredmény? — Azóta nyoma ve­szett a javaslatnak 8 vele szem­ben csak az ellenvélemények ér­vényesülhettek. Semmi más. A teljes vasárnapi munkaszüne­fet az egész ország közvéleménye követeli. Erre csak egy kézlegyin­tés lelt a válasz azzal, hogy ez nálunk leheleden. Ennyit ér hát nálunk a közvé­lemény szaval így csak gyenge, akaratnélküli közvéleménnyel le­het bánni. Amit csak nagy erő­feszítéssel s kedvezőbb anyagi viszonyok között lehelne aktívabbá tenni. Budapest, március 31. A fő- | kapitányság detektivjei megállapí­tották, hogy néhány fővárosi kö­zépiskola diákjai között kommu­nista szervezkedés folyik, amely­nek vezetője Szigeti Péter, a ke reskedelmi akadémia hallgatója. A detektívek 34 embert állítottak a rendőrségre, köztük 30 fiatal­korú diákot. Később egy részüket elbocsátották, de az eljárás folyik Mexico Ciíy, március 31. A hosszú évek óta tarló egyházül­dözés súlyos eseményekre veze­tett San Felipeban, íorresben és még két másik városban. Mikor az ottani katolikus templomokból a hívek kifelé jöttek, arra halad­tak a szociáldemokrata iskolák tanítói és tanulói. Gúnyos meg­Páris, március 31. A francia sajtó találgatásokba bocsátkozik a német javaslatok várható tartal­máról. Úgy vélik, hogy a ma át­nyújtandó javaslat az érdemleges kérdésekben alig fog eltérni az eddigi német javaslatoktól. Ber­linben hire jár, hogy Hitler en­gedményekre hajlandó a rajnai erődépités kérdésében. A lapok nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a küszöbön álló ve- vérkari tanácskozásoknak. Az Echo de Paris azt Írja, hogy eb­ben a tekintetben London a ha­logatás hive. Azt kívánja, hogy időt engedjenek neki a német javaslatok tanulmányozására és nem hajlandó az április 7-i brüsz- szeli értekezlet tervét elfogadni. London, március 31. Az angol sajtó is élénken foglalkozik Hit­ler várható válaszával. A Daily Express szerint a válasz vissza­utasítja a hágai bíróság gondola­tát. Közölni fogja Hitler, hogy nak a szükséges feltételek és igy a közvéleménynek még sokáig nem lehet kilátása arra, hogy kí­vánságait olyan mértékben hono­rálják, mint azt az angol példa mutatja. így, h3 akarják, a totalis álla­mok is máról-holnapra megcsinál­hatják, — ha akarják. Hogy ezen a síkon haladnak is, azt a jelek elég beszédesen mutatják is. ellenük. Megállapították, hogy a vezetők a diákokat kommunista szemináriumi előadásokon igye­keztek kioktatni a bolsevista ta­nokra. A kommunista diákok a nyáron üdülés ürügye alatt vi­dékre akartak menni, hogy ott a falusi földmüvesgyermekeket is megnyerjék a kommunista tanok­nak. jegyzések hangzottak el a kato­likus hívekre, amiből szóváltás, majd összetűzés támadt. A vere­kedésbe, amely hamarosan nagy arányokat öltött, szociáldemokrata és kommunisla felnőttek is be­avatkoztak. A harcnak 16 halottja és 25 súlyos sebesültje van, köz­tük néhány gyermek is. hajlandó a rajnai erődépitést egy időre elhalasztani és a 25 éves meg nem támadási szerződés ter­vét kiterjeszti Ausztriára, Cseh­országra és Litvániára is. A Times jelentése szerint az angol miniszterek tegnapi érte­kezletén aggályok merültek fel amiatt, hogy a locarnoi hataimak vezérkari megbeszélései túlságo­san tágkörüek lesznek, azért igye­keznek korlátokat szabni a meg­beszéléseknek. A kormány három szabadelvű tagja élesen bírálta a vezérkari megbeszélések tervét. A miniszterek egy része követelte, hogy halasszák el a megbeszélé­seket májusra, hogy igy lehetővé váljék a megegyezés Németor­szággal. Eden az azonnali tanács kozás hive. Franciaország Olaszországra is ki akarja terjeszteni a közös eljá­rás tervét, Olaszország azonban nem hajlandó az együttműkö­désre, amig a megtorlásokat vissza nem vonják. Anglia viszont han­goztatja, hogy a megtörlások visszavonásával nem hagyhatja jóvá az Abesszínia elleni olasz támadást. Rövid táviratok. A szeghalmi petíció ügyében, melyei Tildv Zoltán hívei indítot­tak Temesváry Imre mandátuma ellen, a Közigazgatási Bíróság elrendelte a panaszok 2.300 és a választást védők 300 tanújának meghallgatását. — Az olaszok már csak 50 kilóméternyire van­nak a Tana tótól. Gondar eleste minden órában várható. A négus valószínűen visszavonul. — Pénz­hamisítókat tartoztattak le Deb­recenben. 2 és 5 pengősöket ha­misítottak. — A feJsőház ma kezdte az ipari javaslat tárgyalá­sát. A feisőház 21 es bizottsága két módosítást kíván a íe/epitési javaslaton. Kívánja, hogy a föld- birtokosok feje felett lebegő bi­zonytalanságot szüntessék rneg, s pontosabban intézkedjenek a kártalanításról — Kun Béla 28 ezer fontnak megfelelő össze­get osztott ki Barcelónában a spanyol kommunista forradalom ‘ céljaira, majd Madridba utazott. — Hauptmanní ma este kivég - zik, meri kegyelmi kérvényét el- utasították. — A közigazgatási továbbképző tanfolyamot ma dél­előtt zárta be Kozma belügymi­niszter. Világegyház. Az új egyházi törvénykönyv hi­teles magyarázatára létesített pá­pai bizottság elnökéül a Szent­atya nemrég Serafíni bíborost, a nagynevű jogászt nevezte ki. — A nemzetközi devizakorlátozá­sok súlyos anyagi veszteségeket jelentenek a Szentszéknek is. A nagyvilág minden részéről érkező ajándékok az Egyház céljaira, sőt az u. n. „Péter-filiérek“ is erősen megcsappantak az utóbbi időben. — Varsóban a pápa koronázási évfordulóján nyitották meg az Acíio Caihoüca hatalmas új pa- 1 Diáját. Az ünnepségen résztvett az államfő, a miniszterek és ter­mészetesen az egyházfejedelmek is. — A lengyel görög katolikus püspökök lembergi konferenciája elhatározta a rulhén Actio Catho- lica erőteljes kiépítését. — Az angol lapok leírják, hogy V. György sírjánál miképen búcsúz­tak Európa államfői a nagy ural­kodótól. A román király és vele mások is katonai módon tiszte­legtek. Lebrun francia elnök mé­lyen meghajolt. Egyedül III. Li= pót belga király vetett keresztet a sírnál. — Roosevelt elnök rádió­szózatot jntézett az összes vallás­felekezetek követőihez és felszó­lította őket a hitetlenség és po« gányság elleni küzdelemre, — Az Sajnos azonban, erre hiányoz­Németh János. Kommunista szervezkedés a fővárosi diákok között. Katolikusok és szociál­demokraták harca Mexikóban É® halottas« Németország engedményeket tesz a locarnoi hatalmaknak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom