Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-14 / 10. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. január 14. A tengeri értekezlet kudarca miatt új hadihajóépitkezésekbe kezd Anglia. lag napirend előtti felszólalásra kapott engedélyt. Maialinszky Ferenc azzal kezdte beszédét, hogy a vármegye dísz­terme egy új arcképpel, Gyömörey György nyugalmazott főispánnak arcképével gyarapodott. Megemlé­kezett Gyömörey Györgynek 9 éves főispánságáról, amit indítványára jegyzőkönyvben örökítettek meg. Ezután áttértek a napirend tár­gyalására. A főközlekedési utak építése ügyében a kisgyülés javas­latai nyomán elha'ározta a kis- gyüíés, hogy a grác-budapesti és a bécs-balatoni müutnak Zala megyén át leendő vezetését kéri a kormánytól. A javaslathoz Ledniczky Lajos káptalantóti plébános szólott. Kiemelte az épí­tendő utaknak nagy jelentőségét úgy országos, mint megyei vonat­kozásban, különösen pedig abból a szempontból, amit jelentenek az ilyen munkálatok a tapolcai járás szegény népének. Indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy a megye határozatát {ölterjesztik a miniszterelnökhöz, valamint a kereskedelemügyi és pénzügymi­niszterekhez s megküldik a Bala­toni Intéző Bizottságnak, a Bala­toni Szövetségnek és Zala vár­megye valamennyi országgyűlési képviselőjének és felsőházi tagjá­nak, továbbá a Balatoni Társa­ságnak is. Egyéb ügyek. Vizkelety Árpád lenti főszol­gabírót február 1-ével nyugdíjaz­nák s Farkas Tibor dr. javasla­tára az 1918 és 1919 es éveket kétszeresen számítják, be. — Ár- vay Kornélia, néhai Árvay Lajos alispán leánya, budapesti lakás­nak 1935. november 1 — 1936. junius végéig havi 100, P nevel­tetési járulékot, özv. Árvay La- josné temetési költségeire 712 P-t utaltak ki. Megállapították Svastics János járási tisztiorvos személyi pótlékát, vitéz Hertelendy Ferenc dr árvaszéki ülnököt elő léptették a VII. fizetési osztályba, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarának a Gazda Címtár ki­adásáért 500 P segélyt szavaztak meg. Ezek után a főispán a bizott­ság tagjainak boldog újévet kí­vánt s a gyűlést bezárta. Előadás Erdélyről. A MANSz rendezésében vasár­nap Zsidó Sándor dr. ügyvéd tartott a kereskedelmi iskolában másfélórás, érdekes előadást Er­délyről. Először foglalkozott Erdély földrajzi adottságaival és történel­mével, majd áttért a magyar bir­tokbavételre, az erdélyi probléma kialakulására. Érdekfeszítően is­mertette az önálló erdélyi fejede­lemséget, mint a török időkben az önálló magyar gondolat leté­teményesét, vázolta a Habsburgok erdélyi politikáját, Erdély sajátsá­gos demokráciáját és gondolko­zásmódját, az erdélyi román be­vándorlás kialakulását, végül szólt az 1848. évi unióról és a gyula- fehérvári dákóromán unióról. A közönség nagy tetszéssel fo­gadta az előadást. Sajnos, a hall­gatóság egy-két reprezentánson kívül néhány diákból állott, pedig az előadás megérdemelt volna nagyobb közönsége! is. London, december 13. A japán kormány tegnap foglalkozott a londoni tengerészeti értekezlettel és megállapította azokat az utasí­tásokat, amelyeket a londoni ja­pán megbízottaknak kü’d. Az uta­sításokat a császár is jóváhagyta, igy azokat eljuttatták a londoni delegációnak. A Reuter iroda je­lentése szerint a minisztertanács határozatának megfelelően Japán minden erőfeszítést megtesz, ha­bár a helyzet elég kilátástalan, Budapest, január 13. A fővá­rosi sajtó arról ad hirt, hogy Szolnok után most Karcag váro­sában is panamák történtek. A hiradások szerint Karcag városa még 1924-ben 300 kisembert jut­tatott telekhez s a telkek egy ré­szét még most sem Írták át az új telektulajdonosok nevére, holott azok a vételárat megfizették. A vételárak egy részét az a tisztvi­selő, akit az ügyletek lebonyolí­tásával megbíztak, állítólag nem fizette be a városnak, hanem ma­gánál tartotta, sőt állítólag jogta­lanul költségeket is szedett a le lekvásárlóktól. Egy alkalommal már fegyelmit megelőző vizsgálat is indult a tisztviselő ellen, de azután az ügy elsimult. Egy másik hir szerint a karcagi hősök emlékművére a város la­kossága 47 ezer pengőt adott össze s azt betet ék a városi bankba. Az emlékmű mégsem készült el, mert a pénzt a bank állítólag nem tudta kifizetni. Ál­lítják azt is, hogy két tisztviselő Nemrégiben megemlékeztünk arról, hogy Kőszeg város képvi­selőtestülete a kőszeg-felsőőri já­rás visszaállítását kéri Vas megye törvényhatósági bizottsága utján a belügyminisztertől, de úgy, hogy az erősen megcsonkított járást sopronmegyei községekkel egé­szítsék ki. Erre a feltűnő és fur­csa kívánságra Schmied Lajos csepregi plébános a „Soproni Hírlap“-ban nyili levélben hivta föl Ostffy Lajos dr. vas soproni főispán figyelmét. Ostffy főispán Sopron megye szombati kisgvü- lésén válaszolt a nyílt levélre a következőkben: hogy ott maradjon az értekezleten. Megegyezést akar elérni a mennyi­ségi korlátozás terén és legalább egy megfigyelőt akar hagyni az ériekezleten. Anglia nagy összeggel két új csatahajót épit, a következő öt év­ben pedig 9 további csatahajót. Ezenkívül számos cirkáló, törpe- dóromboió és tengeralattjáró épí­tése kerül sorra. Ezt a program- mot a tengerészeti értekezlet ösz- szeomiása teszi szükségessé. a banktól 10 ezer, illetőleg 40 ezer pengő kölcsönt vett fel, ho­lott ez összeférhetetlenséget je­lent, továbbá, hogy a kölcsönök után még a kamatokat sem fize­tik. Az egyiket perel ék is a köl­csön miatt, de eredménytelenül. A hősi emlékmű helyett egyéb- kéni úgy oldo ták meg a kérdést, hogy fákat ültettek és azokra bá­doglemezeket szereltek fel a hősi halottak nevével. Azt a tisztviselőt, aki a fenti ügyekben szerepelt, vádolják azzal is, hogy árvaszéki értéke­ket is magánál tartott. Beszélnek arról, hogy súlyos szabálytalan­ságok történtek az anyakönyvi hivatalban, a villamos üzemnél, egy öntöző autó vételénél, a vá­rosi kinevezéseknél, a közbirto kosságnál, a közegészségügyi szolgálatnál, a városi pénztárak­nál, a költségvetésnél. A vádak ügyében a belügymi­nisztérium megindítja a vizsgála­tot. — A magam részéről már most • kijelenthetem —, hogy semmiféle olyan tervet támogatni nem fo­gok, amely Sopronvármegye to­vábbi megcsonkítását eredmé­nyezné. Megtörténhetnék ugyan, az én ellenzésem dacára, még ha erős konzekvenciákat vonnék is le, de hiszem és tudom, hogy nem történhetik meg márcsak a racionizálási elv miatt sem. Rámutatott a főispán azután arra, hogy a szombathelyi járás a békeszerződések intézkedései következtében terhes adminisztrá­ciót kívánó járás lett. Ha tehát Kőszeg azt kivánja, hogy újra Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. Karcagon is súlyos panamákról A vas—soproni főispán nem engedi megcsonkitani Sopron megyét Kőszeg kedvéért. felállittaassék a járása, — de hangsúlyozta a főispán, hogy ez első sorban financiális okokon múlik s nem is annyira a belügy­minisztertől mint inkább a pénz­ügyminisztertől függ, — tehát, ha kivánja is Kőszeg s ha a kívánság­nak megfelelően megtörténhetik is a járás felállítása, akkor is csak úgy lesz lehetséges az, ha a nehezen adminisztrálható szom­bathelyi járás hatvankét község­ből kerítenek ki egy járást. Akkor is még mindig nagy községszámu járás marad s nem lesz szükség az amúgy is megcsonkított szom­széd vármegye további csonkítá­sára. De egyébként is a vármegye területének a megváltoztatáshoz törvényes intézkedések szüksége­sek — imndotta válasza további során a főispán — s hangsúlyo­zottan kérte a kisgyűlést, továbbá az egész vármegye ryilvánossá- gát, hogy térjen napirendre a do­log fölött. Vegyék figyelembe a kőszegiek tiszteletreméltó lokál­patriotizmusát, amely azonban bár­mennyire is tiszteletre és figye­lemre mé tó, mégsem fog érvé­nyesülni Sopron vármegye rová­sára, de nem is érvényesülhet. Nagy helyesléssel vet'e tudo­másul a kisgyű:és Öslffy Lajos dr. főispán megnyugtató szavait a kőszegi aspirációkról. Széljegyzetek a katolikus akcióhoz. Joga van-e a katolikus egyház­nak belenyúlni korunk válságaiba? A liberalizmus társadalmunkban elpalántálta azt a nézetet, hogy a vallás maradjon a magánéletben és a templomokban és ne nyúl­jon bele a közéletbe, mert más a kultúra, a gazdasági élet, a szociális rend és más a vallás. Isten fia azért lett emberré, mert bele akarta magát oltani az emberi éietbe. Kötelességünk ka­tolikusoknak lenni és harcolni a katolicizmus eszméiért a közélet­ben. A népvándorlás és a pro­testantizmus óta nem vonaglott a világ ilyen válságban, mint a mostani. Beszélnek a szabadságról és azt látjuk, hogy mindenütt dikta­túrára törekednek, vagy kacér­kodnak a diktatúrával, amely számos nemzeti erőnek kikapcso­lását jelenti a nemzeti munkából. Beszélnek öncéluságról, ami pe­dig az emberi szolidaritás meg­tagadását és a civilizáció bukását, az államok elkülönítését jelenti. A politikában pedig az az osztá­lyok egymás ellen való harcát és örök nyugtalanságot eredményez. Mindezek fölött azonban keletről és nyugatról az új pogányság fenyegető felhői gomolyognak. A válságból kivezető utat sem a liberalizmus, sem az ultrana­cionalizmus nem tudja megmu­tatni, csak a katolikus egyház. A baj igen mélyen van a lelkekben és a lelkeket csak Krisztus ment­heti meg. A válság tulajdonképen négy kérdésből áll: az ember, a család, a munka és a magánva­gyon kérdéséből. Ezekre a kér­désekre kielégítő megoldást csak a katolikus egyház tud adni, (Makray Lajos szegedi beszédé­ből).

Next

/
Oldalképek
Tartalom