Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-15 / 63. szám

4. 1936. március 15. télen itt maradhassanak és tejel­jenek a tehenek. Az épület mé­reteit természetesen az állatok számához kell arányosítani. A tehenek tudvalévőén igen sürü tejet adnak s ezt a nyári hóna­pokban a keszthelyi Bivalytej- Ivócsarnokba szállítjuk, ahol li­terjéért bátran kérhetünk 1 pen­gőt, hiszen poharankit fogják azt ott kimérni; a téli hónapokban vajat készítünk belőle s az Író­val neveljük a vörös malacokat a szomszédban. A vitamindus fehér vajat, mint a patikaszert, vagy még drágábban árusíthatjuk Buda­pesten, Bécsben a tüdőbajban szenvedőknek. — Elhelyez­hetünk és hasznosíthatunk itt akárhány bivalytehenet, ame­lyekhez, ha úgy tetszik, egy-két bolgár pásztort szerződtetünk; hiszen ott a bivalytehenészetet másképen űzik, mint nálunk. — A tejszállitást Keszthelyre ugyan­csak eredeti módon intéztetném, hogy az egész ország beszéljen róla: két fiatal elefántra bíznám a könnyű munkát; Keszthely és Hévíz között naponta egyszer-két- szer megtenné az utat, hol az egyik, hol a másik. Ezeken az elefántokon utazni is lehetne, olyan szelíd, kezes, okos állatok; hiszen annak idején a budapesti Állatkert Hévizén gyógyuló kis elefántja, a „Nelly“ szintén sza­badon járt-kelt a fürdőhelyen és ugyancsak a budapesti Állatkert ben is járattam hátas-elefántokat a nagyközönség között; soha bajt nem okoztak; ők maguk a „Bébi“, meg a „Kuba“, vigyáztak a hátukon ülő gyerekekre és trombitáltak, ha valaki utjukba állt. — A meleg bivalyistáló pad­lásának egy részében kis pávate­nyésztő helyiséget, mondjuk 8 — 16 tyúkkal és néhány himpává- val rendeztetnék be. Ez utóbbiak a fürdőbe is elkalandoznának, ahol látványosság gyanánt színe­sen díszes tollazatukkal feszeng­nének. A pávák In­diából ideszármazott szár­nyasok s a fiatalokat könnyen és jól lehet értékesíteni, úgy hogy ez külön is, mint csekély mellék­üzlet beválnék és, hogy teljessé tegyem az indiai gyűjteményt, a pávák gondozásához szintén ho­zatnék egy odavalót, még pedig kigyóbiívölöt, aki a művészetével egyúttal mulattatná a fürdőző közönséget. A legtöbb keszthelyi vendég ezért az eredeti látniva­lóért átrándulna Hévízre. — És ha most kérdezik tőlem, mit csi­nálunk a forróövi állatokkal lé­ién ? megmondom : a krokodilu- sokat novemberben ládákban lan­gyos helyre tesszük; nem mo­zognak, nem esznek, tavasz ele­jén ép egészségesen kiemelhetők a ládákból. Az elefántokat pedig egy-két emberrel együtt kölcsön adjuk, néhány hónapra valame­lyik szerényigényü németországi állatkertnek; ha nem is fizetne érte, de a szállítás és eltartás költségeit bizonyára viselné. — Tekintsük át mégegyszer ezt az egész Indiai telepet: hindu­emberek, egy-két kézműves, ki- gyóbüvölő, bivalycsordás, elefánt- hajtsár; nemzeti viseletekben barnabőrü férfiak, asszonyok, gyerekek, néprajzi apróságokkal; továbbá piros lótuszvirágok a meleg tóban; bambusznád-bokrok a külső telepen ; két fiatal elefánt, bivalyok a legelőn ; díszes pávák többfeié; krokodilusok külön me­dencében ; táncoló kígyó a bű­völő kezében . . . nemde ez egy Zala megyei Újság népes, terjedelmes, változatosan érdekes indiai egyve eg ! . . . ha erről kimerítő jelentést tesz­nek a Budapesten veszteglő ma haradzsának, bizonyára eljön ide, Keszthely-Hévízre, ha csak egy- pár napra; meg is fürdik ... a többi azután az ügyes reklám dolga . . . százan jönnek utána gazdag vendégek és jövőre még sokkal többen messzeföldről . . . ez kell a Balaton kis fővárosának! különösen nyár elején, vagy a végén, amikor egyébként holt idénye van a Balatonpartnak, mert a magyar közönség töme­gei otthon takarékoskodnak. Mindennek sikere természete­sen összefügg mindkét helynek egyéb berendezéseivel, főként a szállodák készségével, látványos­ságok, szórakoztató alkalmak és kirándulások rendezésével; szint­úgy a gyors, kényelmes és olcsó közlekedéssel stb. — Mindezek­ről elég tüzetesen szóltam már az előzőkben s igy most inkább már csak a megvalósítás és az üzletvezetés pénzügyi részével kell tájékoztatás céljából foglal­koznom. Az itt ismertetett „Indiai telep“ építkezéseire talán 25—30.000 pengő befektetést kell számítanunk, ha ezt csinosan akarjuk beren­dezni, egyúttal mindenben a honi eredetiségeket követni. A hindu alkalmazottak elhozatala és kez­detben gondoskodás róluk kerül­het 10.000 pengőbe. Jól nevelt, félnövésü nőstény elefánt Ham­burgban 5—6.000 pengőért kap­ható. A nagy krokodilusok ára testhosszuságuk arányában válto­zik; méterenkint körülbelül 100 márkába kerül egy-egy jól fejlett példányuk. Ceylon szigetéről ren­delhetünk szélesorru fajt (Croco- dilus palustris N.), vagy a Gan- gesz-ből egypár keskenyorru ga- viált (Cavialis gangeticus L.) Há- rom-négyméteres példányok óriá­soknak látszanak. — A biva­lyokat itthon, Zalában, Somogy­bán szerezhetjük be rendes áron s a többi állat, meg növény cse­kélységet tesz ki e hozzávetőle­ges költségvetés főösszegében, amit az előbbiek alapján körül­belül 50—60.000 pengőben álla- pitha'unk meg. Az eddig sehol sem látott ér­dekes telep fentartási költségeit fedezi közvetlen bevétele. A bi­valytej, naponta annyi liter, mint amennyit Keszthelyen, esetleg Hévizén is fogyasztani akarnak; télen sok külföldre menő vau Fiatal pávák egyenkint 30—40 pengővel árusíthatók ; egy tyúktól négyet számíthatunk. Apró kro- kodilus elkel évenkint 20—30 példány. Néprajzi tárgyak talán hoznak annyi», amennyibe az in­diai emberek eltartása" kerül . . . De hiszen, nem is az a célunk, hogy ezzel a hévízi páratlan és utánozhatatlan látványossággal közvetlenül nagy hasznot érjünk el; ez inkább csak a fürdőhelynek messzeterjedő, szokatlanul saját­ságos, átütő reklámul szolgáljon! Ilyen módon a közvetlen haszna — kellő orvost propagandával támogatva — előre kiszámítha­tatlan. Mégis feltehetjük, hogy már az első egy-két évben kifi­zetődik az egész befektetés, mert ennek a forróvidékre emlékeztető berendezésnek vonzóerejénél fog­va igen tetemes közvetett haszna lesz“. — s.—s. MODERN LAKBERENDEZÉS otthonos ízléses és nem drága, ked­vező feltételekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban Képjen érajánlatot I A Katolikus Népszövetség .. márciusi ünnepélye. A Katolikus Népszövetség zala­egerszegi csoportja holnap, már­cius 15-én, délután 5 órakor a Kulturház nagytermében nagysza­bású hazafias ünnepély keretében adózik hazafiui kötelességének és számol be a nagyközönségnek célkitűzéseiről és eredményeiről. A Katolikus Népszövetség vezető­sége ezúton is meghívja 600 helyi tagját és mindenkit, akinek a mai nehéz viszonyok között a haza és a Katolikus Népszövetség sorsa a szivén fekszik. Az ünnepély programja a kö­vetkező: 1. Hiszekegy, énekli az Egyházi Ének- és Zeneegyesület. 2. Ünnepi beszéd, mondja Bo­rián Ferenc (Budapest), 3. „Régi dal“ énekli az Egyházi Ének- és Zeneegyesület. 4. „Talpra magyar“ szavalja Kondorosi Ferenc felső- keresk. IV. o. t. 5. Katolikus ha­zafias feladatok. Előadja Takács K. Miklós ny. főispán (Budapest). 6. „Szegények a temetőben“, „Szegénke ...“ szavalja Háry Emma. 7. Himnusz, énekli a kö­zönség. Katolikusok! A Katolikus Népszövetség hiv és elvár ben­neteket ! i rr irrnD~vtT-»rrii ~<n~rr«a r A TÁVASZ legnagyobb meglepetése INDRA uridivat szabósága Fővárosi szabászat. Angol szövetraktár. ZALAEGERSZEG a Vármegyeházzal szemben. Fontos I Ha férfi inget vásárol min<£sé@$ axabás és az olcsó ár. Megtalálja mindezt a Verseny Áruház férfi ingeiben. Ingeink a legjobb Budapesti szalonban készülnek. Próbálja meg vásásol- jon nálunk. \ A gondunk és bajunk ott lóg már a szegen, i TIKI órás a legjobb s leg­olcsóbb Egerszegen. j Varga Lajos (TIKI) órás és ékszerész

Next

/
Oldalképek
Tartalom