Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-31 / 75. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. március 31. honorálta a szép előadást, amelyért Ferenczy Zoltán prior mon­dott köszönetét az előadónak az- zal az óhajjal, hogy az elmondot­tak legyenek eiindi ói az öntuda­tos családvédelemnek. Egy zenei zseni bemutatkozó zalai körútja A keszthelyi úri közönség előtt igen jól ismert a 8 éves Búzás József, a keszthelyi elemi iskola III o, tanulója, aki már több Íz­ben szerepelt Keszthelyen nyilvá­nosan : a Missio báljain, magyar estjén, a kiscserkészek avató ün­nepén és a múlt évben a Ha­lászcsárdában, a kormányzó ju­bileuma alkalmából, amikor is a Keszthelyen időző külföldiek is bámulattal adóz ak muzsikájának. Most a Hungária cigánybanda élén, mint prímás, zalai körútra indul, hogy gyönyörködtesse a zalai közönségét és a Balaton fürdőző közönségét, ezzel egy­szersmind propagandát csinálva a magyar muzsikának. Búzás Józsi most 8 éves, de olyan mesterien kezeli a vonót, hogy az ember csak elcsodálko­zik. Búzás Bory Imre zenetanár tanítványa, aki naponta órákon át gyakorol, de amellett szorgal­masan tanul is. Huzza a szebb- nél-szebb magyar nótákat, a szo­morút csak úgy, mint a vígat és nagy szakszerűséggel dirigálja, mint prímás, a bandát, ebben az esetben saját apját is dirigálva, aki a banda cimbalmosa. A Keszthelyen aratott nagy sikerek viszik ki az életbe és adják nem a vándorbotot, hanem a vándor vonót kezébe. Bizonyos, hogy ott, ahol szerepelni fog, nagy sikere­ket fog elérni, de gyönyörköd­tetni is fogja a közönséget. Re­méljük, hogy a zalai rögön szü­letett kis elem ista, még sok di­csőséget hoz szükebb hazájá­nak is. Rövid táviratok. A franciá frank árfolyamzuha­nása folytatódik. Az angol bank frankot vásárol, hogy az árfolya­mot megmentse a teljes össze omlástól. —- A mandzsu-mon­gol határon újabb véres harc folyt a japán és szovjet határőrök kö­zött. — A nagytétényi vadász­tölténygyárban robbanás történt. Két nő meghalt, egy életveszé­lyesen megsebesült. — Deme László bünpörét ma kezdte tár­gyalni a győri törvényszék. — Letartóztatták Amerikában Wendel ügyvédet, akit azzal gya­núsítanak, hogy ő követte el a Lindhberg-gyermek elrablását. — A Vezúv erősen háborog és lávaömléstől tartanak. — Lezu­hant Bologna mellett egy repülő­gép, 4 ember meghalt. — Stra- toszféra léggömb szállt fel va­sárnap Lengyelországban 10 ezer méter magasra. A leszálláskor a léggömb elégett. Hölgyek) Sz*p és tartós frizurái VERASZTÓ hülgyfodráoz készít Wlassics és Petőfi utca sarok. 3 darab divatos színes női zsebkendő I— pengő S c h ü t z-á ruház. Gömbös miniszterelnök hazaérkezett. A politika hirei. Budapest, március 30. Gömbös Gyula miniszterelnök feleségével vasárnap délután Rómából haza­érkezett Budapestre. Az üdvözlé­sek után a miniszterelnök beszé­det mondott a rádióba. Kijelen­tette, hogy Rómában kimélyitették a két év előtti kapcsolatokat. Rómában 60 millió ember tuda­tára ébredt annak, hogy össze­fogásuk által országaik területe sziget lehet az európai kompli­kációk közepette, sziget, amelyen békés, de céltudatos munkával előbbre vihetjük Európa és a magunk ügyét. Kijelentette még, hogy Rómában biztosították a magyar búza jövőjét. Gömbös ma számolt be útjáról a minisztertanácsnak. Fabinyi pénzügyminiszter a na­pokban terjeszti be az új költség­vetést, amely a múltévi keretek között mozog. A pomázi kerületben vasárnap élénk választási harc folyt. Griger Miklós az egyetlen ellenzéki je­lölt, mivel Vértes István vissza­lépett. A szigetvári kerületben is erős harc folyik. A LeányegyesQIet tagavatása és zászlószentelóce. Vasárnap délután napsugaras időben indultak el a háztartási alkalmazottak egyesületének tagjai a Kulturházból új, hófehér lobo­gójuk alatt, melyet a kis koszo­rúslányok sora előzött meg. A plébániatemplom előcsarnokában az egyesület egyházi vezetője, Bár- dosi Jenő hitoktató fogadta az érkezőket és bevezette őket a szentélybe. Az avatandók égő gyertyával kezükben az oltár köré sorakoztak, mögöttük a régi ta­gok állottak. A Szociális Missziótársulat ál­tal megszabott liturgikus avatási szertartást és a zászló beszere­lését P e h m József apátplébános végezte, aki a Szt. Zita zászlaja alá tömörült leányokat szívhez szóló beszédben buzdította az egyéni megszentelődés eszközei­nek felhasználására és a Kát. Akció szellemében kifejtett apos­tolkodásra. Szt. Benedek életsza­bályának („Imádkozzál és dolgoz­zál)“ és Szt. Zita életének köve­tésével remélhetik a leányok, hogy közöttük soha egy sem lesz, aki miatt a szenvedő Krisztusnak a feketevasárnapi gyászlepel alá kellene rejtőznie. Szirmai Miks:né zászlóanya „Mindent Isten nagyobb dicsősé­gére“ jeligével szalagot kötött a zászlóra. Az ünnepélyes fogada­lom tetétele után litánia, majd szentségi áldás következett. „Fel magyar...“ énekkel a templomi ünnepély befejeződött. A családjuktól elszakadt, árva leányok már nem érzik magukat otthontalannak. Van édesanyjuk az egyesület révén és testvérük Szt. Zita által. A háromnapos lelkigyakorlatnak, melyet Lutter Imre káplán tartott, ez az ünne­pély méltó befejezést adott. Beszámoló a Katolikus LegónyegyesQlet egyévi működéséről. A Zalaegerszegi Katolikus Le­gényegyesület vasárnap délelőtt 11 órakor évi rendes közgyü'ést tartott Pehm József apátplébános, diszelnök vezetése mellett. A Kolping ima elmondása és gyűlés megnyitása után Farkas György pénztáros, Bita Lajos gazda é8 Gamper Gyula dékán tették meg jelentéseiket, Hevesi István pedig a számvizsgáló bi­zottság nevében a fölmentvény megadását javasolta. A közgyűlés a fölmentvényt meg is adta. Ez­után Zenz Péter egyházi elnök beszámolt az egyesület egy évi működéséről. Az egyesü'et igen szép eredménnyel működik. Min­den csütörtökön tagértekezletet tartanak, karácsony előtt és a nagyböjtben 3—3 napos lelki- gyakorlatot tartottak, a tél folya­mán 1 ceális előadásokat, szeptem­berben szüreti mulatságot, Kata­linkor és a farsangon jól sikerűit műsoros estélyeket rendeztek. Húsvéthétfőn Magyarest lesz. Programjába vette az egyesület, hogy Krisztus Király ünnepén az Akció Katolika keretében színda­rabot ad elő, amely az őskeresz­ténység idejéből meríti tárgyát. A közgyűlés egyhangú helyes­léssel vette tudomásul a beszá­molót, majd a megüresedett jegy­zői tisztet közfelkiáltással Kiss Józseffel töltötte be. Pehm József diszelnök köszö­netét mondott a vezetőségnek és az egyesület tagjainak buzgó, ered­ményes munkájukért és további lelkes munkára buzdította őket. Szólott Kolping Adolfról, a cipész- legényből lett papról, aki a múlt század negyvenes éveiben, tehát közel száz évvel ezelőtt alapította meg a legényegyesületeket, ame­lyek nagyszerű működésükkel meglepték a világot. Tiszta egyéni és családi életet, a vallási és ha­zafiul érzelem ápolásának szük­ségességét, a munka nemességét és szabadságát, az iparos és ke­reskedő ifjúságnak munkára, tisz­tességre, fegyelemre nevelését irta zászlajára Kolping Adolf. A le­gényegyesületek igy vezetőket ne­velhetnek, akik gondoskodnak az iparosifjuság neveléséről, az ipa­rostársadalomnak vallásos és nem­zeti irányban való vezetéséről. Ebben az időben tűnt fel Marx is, akinek elvei homlokegyenest ellenkeznek Kolpingéval; de ezek Németországban nem találtak ta­lajra. Az egyén és munka szabad­ságának biztosítása érdekében föl kell venni a harcot az Istent, ha­zát nem ismerő szociáldemokrá­ciával. Nem elég azonban csak egyénileg vallásos életetet élni, hanem kifelé, a táisadalomban is meg kell mutatnunk, hogy kato­likusok vagyunk s apostolkodnunk kell a Katolikus Tevékenység ke­retében és ezen a téren valóban elismerésre méltó munkát fejt ki az egyesülelnek most megválasz­tott jegyzője, Kiss József. Abban a reményben zárja a gyűlést, hogy a tagok sohasem tévesztik el szem elől Kolping Adolf eszméit és mindig annak szellemében munkálkodnak.; Végül elmondották a Hiszek- egy-et és ezzel a közgyűlés be­fejeződött. Tarányi Ferenc beszéde a hitbizo­mányi vitában. Budapest, március 30. A fel­sőházban a hitbizományi javas­lat vitájában nagyobb beszédet mondott Tarányi Ferenc dr. zalai felsőházi tag. Megállapította, hogy a kötött birtok és a hitbizomá­nyi birtok nem annyira idegen és távolálló a magyar szellemtől, mint egyesek állítják. Őrködni kell, hogy a törvények a nép leikéből fakadjanak és a néplé­lekkel megegyezzenek. A javas­lattal szemben aggályai vannak. Kérdezi, hogy időszerü-e a ja­vaslat tárgyalása, mikor a tör­vény csak hat év múlva lép élet­be s a kormány olyan biztosnak iátja-e a gazdasági helyzetet, hogy hat év múlva sikerül a ja­vaslat megvalósításának előfelté­teleit megteremteni? A javasla­tot lehetett volna egyszerűsíteni úgy, hogy megállapítjuk a hitbi­zományi földek határát és előse­gítettük volna, hogy a túlságosan nagynak tartott kötött birtokok egy bizonyos határig lemorzso­lódjanak. Ezzel ugyanezt a célt lehetett volna elérni, természete­sen kevesebb önreklámmal. Ez a javaslat földbirtokpoiti- kai, de a földbirtokpolitikához anyagi eszközökre van szükség. Jelenleg fordi va áll a helyzet, mert messzehangzóan hirdetik a földbiríokpoíitikát, de a megfelelő anyagi erő nem áll rendelkezésre. Szembeszállt azok­kal, akik Deákra, Széchenyire hi­vatkozva támadták a hitbizomá- nyokat. U»alt arra, hogy Deák is ragaszkodott földjéhez s amikor arra kérték, hogy foglalkozzék politikával, kijelentette: „nem jöhetek politizálni, mert Kehidá- hoz köt az ősi föld gondja“. Azok, akik idéztek, elfelejtették citálni Tisza Istvánt, aki az egy­házi és kötött vagyon mellett fog­lalt állást. Az ő felfogásának kö­szönhető, hogy a szombathelyi püspökséget szanálni lehetett. Az utóbbi évtizedek jelenségei foko­zottabb óvatosságra kötelezik a földbirtokpolitikával foglalkozókat. Beszéde végén utalt arra, hogy a magyar föld áldásaiban minél több árravaló embert kell része­síteni, de nem való arra, hogy vásári zajban kockázzanak vele. — Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb és legré­gibb cégénél: KOPSTEIN bútoráruházak, Nagykanizsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom