Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-21 / 16. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. január 21. Vitéz Tabódy főispán a Kaszinó diszelnöke. A zalaegerszegi Kaszinó szom­baton délután tartotta közgyűlé­sét, amelyen megejtették 3 évre a tisztujitást. Ez alkalommal vi­téz Tabódy Tibor főispánt egy­hangúan a Kaszinó diszelnökévé választották. Elnökké újból egy­hangúan Udvardy Jenő dr. kor- mányfőtanácsos, városi tisztifő- ügyészt, s a többi tisztségeket is változatlanul töltötték be. Majd egyéb folyó ügyeket tárgyaltak. Este a Bárány éttermében tár­sasvacsora volt, amelyen megje­lent az új diszelnök, vitéz Tabódy Tibor főispán is. Vacsora közben Udvardy Jenő dr. elnök köszön­tötte meleg szavakkal a főispánt. Méltatta közéleti működését és reményét fejezte ki, hogy a disz- elnökség a főispán kedves címei közé fog tartozni. Vitéz Tabódy Tibor főispán vá­laszában megköszönte a válasz­tást és az üdvözlést, majd a ka­szinó hivatásáról szólt. Utalt arra, hogy a kaszinó az egyforma tár­sadalmi állású tanult emberek tár­sasága, s ebből következik, hogy a kaszinónak emelkedett szelle­műnek kell lennie. Ne hazárdjá­ték, hanem nemes szórakozás he­lye legyen. A társalgásban, a viták­ban meg kell tartani az emelkedett szellemet, az úri tónust és ki kell zárni a politikát, mert a társadalmi életben nincs helye a politikai vitáknak. A helyes kaszinói életről mon­dott díszelnöki beszédet lelkes helyeslés és taps fogadta. Csak egyesek feszengtek. Pontos, megbízható órája éselegáns éksze­re csak akkor tesz, ha órát,ékszert mindig TIKI ■mél vesz Jó áruk ! Olcsó árak ! Varga Lajos (TIKI) órás és ékszerész zalai: g e rszeg A leánykongregáció farsangi estje. A zalaegerszegi Leánykongre­gáció vasárnap rendezte meg far­sangi estjét nagy sikerrel. A Kul- turház feldiszitett termeiben nagy­számú közönség gyűlt egybe és pompásan szórakozott az ügyesen összeállított műsor alatt. A műsor teljesen táncszámokból állott, ame­lyeket Juhász Anti konferált be tréfásan és talpraesetten. Az első szám a pierettek bájos tánca volt, amelyet Schlemmer Sári, Juhász Anti, Röszler Zsuzsi, Heimeczy Margit, Dömötör Erzsi és Nagy Mária táncoltak nagy tetszés mellett. A hangulatos kucséber-táncot Dombv Nusi táncolta és énekelte művészien. A pékinasok táncában Braun Manci és Kiss Irén vittek sok elevenséget a színpadra és derűt a néíő érre. Hollósy Bözsi tem peramentumosan adta elő a ci- gányleánytáncot. Igen nagy sikere volt Heimeczy Margitnak és Schlemmer Sárinak a magyar kettősben, melyet meg is kellett ismételni. Befejezésül 16 leány táncolta tetszésnyilvánítástól kisér­ve a magyar tapsos táncot. — A jó zenekiséretet Fürtös Lajos, Varga Ferenc, Farkas Annus és cigányzenekar látta el. Az est és a műsor rendezéséért Harangozó Özv. Papjózsefné szül. Tuboly Rozália 60 éves, csonkahegyháti asszony ma 1 rendbeli gyújtoga­tás bűntettével és ezzel anyagi halmazaiban álló csalás, 4 rend beli gyújtogatás és 1 rendbeli gyújtogatás kísérletének bűntetté vei vádoltan állott a zalaegerszegi kir. törvényszék büntető tanácsa előtt. A vádirat szerint özv. Papné 1933. február 21-én felgyújtotta saját pajtáját, amely az Adria biz­tosítónál 600 pengőre volt bizto­sítva és ezzel a biztosító társa­ságnak 600 pengő kárt okozott; 1933. áprilisban Tuboly Aladár szalmakazlát, 1934. májusban özv. Sáfár Istvánná szalmakazlát, jú­niusban özv. Gyenese Pálné paj­táját, augusztusban Gyenese Kál­mán hegyi hajlékát gyújtotta föl, mig 1935 őszén özv. Sáfár Ist­vánná pajtáját akarla felgyújtani, de Sáfárnénak István nevű fia rajíacsipte őt és így megakadá­A cigány, — mint mondják — nem is volna cigány, ha va­lami nem terhelné a lelkét. Mert a cigány zabolátlan népség, nem szereti a nyugalmas életet. Életeleme a kóborlás és az ezzel kapcsolatos munkakerülés. Mivel azonban neki és épen úgy élnie kell, mint másnak, a megélheté­séhez szükséges dolgokat nem annyira munkával, ínint inkább — tizkörmével szerzi meg. így azután mindig csak panasz, meg panasz hangzik ellene. Gazdasági körök, egyesületek, hivatalos té­nyezők egy évvel ezelőtt beható­an foglalkoztak a cigánykérdés­sel, annak megoldására javasla­tokat terjesztettek a kormány elé, de intézkedés eddig még nem történt. Sok helyen letelepítették már a cigányokat. Számos olyan községe, városa van az országnak, ahol Ferenc káplánt és Heimeczy Mar- gitot illeti elismerés. Műsor után nagyszámú fiatal leány és fiatal ember perdült táncra, amely kitűnő hangulatban éjjel 2 óráig tarlott. Közben a derű kifogyhatatlan tárháza volt a halászsátor. Nagy népszerűség­nek örvendett, mert mindenki számára horogra akadt egy-egy ötletes és egyben találó tárgy. lyozta az újabb gyújtogatásban. A gyújtogatást mindenik esetben úgy követte el, hogy fazékban hamvas parazsat vitt, amit össze­kevert kenderpozdorjával s a fa­zekat a szalmában elrejtette. A csendőrségen és a vizsgálóbíró előtt mindent bevallott s részint szorult helyzetével, részint pedig azzal védekezett, hogy Gyeneséék- kel mesgyesértés miatt perben állott, a pert elvesztette s a töb­biek a perben ellene vallottak. A mai főtárgyaláson azonban már csak annyit ismert el, hogy özv. Sáfár Istvánná pajtáját akarta fel­gyújtani, amiben megakadályozták. A kir. törvényszék a tanuk ki­hallgatása után az összes vád­pontokban bűnösnek találta özv. Pap Józsefnél s 8 évi fegyházra és 5 évi jogvesztésre Ítélte őt. Az ítéletben a kir. ügyész megnyugo­dott, a vádloU és a védője föleb- beziek. külön cigánysorok, cigánytelepek, cigányvárosok alakultak és ott a cigányok — ugyahogy — hozzá­szoknak a polgári élethez. Sőt, hogy mennyire polgáriasuitak itt- ott a cigányok, arra rá mulattak a napokban Baranya megye közi­gazgatási bizottságának ülésén. A pémügyigazgató a maga nemében páratlan bejelentést tett az ülésen. A jelentés szerint a siklósi cigányvárosnak éveken át összegyűlt adó­tartozása meghaladja a százezer pengőt. Hozzátette ehez a pénzügyigaz­gató még a következőket: Kevés a remény arra, hogy az állampénztárnak ez a kinnlevősége befolyjék, mert a cigány város in­gatlanaira nem igen lehet végrehajtást vezetni. Acigányok ugyanis kartelszerüen nem vásárolnak egymástól, a vá­ros polgári lakossága pedig ide­genkedik átlói a gondolattól, hogy a cigányvárosban lakjék, vagy ott telket vásároljon. A cigányvárosi cigányoknak ez a szerencséjük. Tovább sem adóznak, amellett háborítatlanul birtokolják adóhát­ralékaikkal túlterhelt házaikat, A polgáriasuk cigányok tehát fölcsaptak adóalanyoknak és — adóhátralékosoknak. Talán azt sem bánnák, ha házaikat ellicitál­nák fejük fölül..'. Legalább me­hetnének tovább csavarogni... Hogyan kellen; hát a cigánykér­dést megoldani ? ... A háború ostobaság és esztelenség. Verdier bibornok, Párizs érseke a múlt szombaton feltűnést keltő előadást tartott — a háborúról. Kifejtette, hogy a katolikus egy­ház tüzesen és kitartóan csatlako­zik a békéért indított keresztes hábóruhoz. A háború — mondotta Verdier — ostobaság és eszte­lenség. A háború csak akkor megengedett, ha törvényes önvé­delemből történik. A bibornok meg is határozta a jogos önvédelem formáit: először is kell, hogy egy népet jogtalanul megtámadjanak, másodszor ez a támadás súlyos legyen és meg­semmisítéssel fenyegesse a nép testi vagy szellemi életét, harmad­szor pedig ne legyen más lehető­ség a védekezésre. A bibornok hangsúlyozta, hogy a pápa az egyházi hatóságokkal együtt szívósan ragaszkodik a békéhez. Az egész világ tudja, hogy az egyház a béke egyik legnagyobb barátja és egyben az egyik legjobb őrzője is. Bajok vannak Jánosházán, — írja a Celldömölki Hírlap. Már hírt adtunk arról, — olvas­suk, — hogy a grác—-veszprémi transzerverzális ut miatt, ha Já- nosháza belterületén akarják át­vezetni, úgy a községben négy lakóházat lebontani és a tulajdo­nosaikat kárpótolni kell. A nagy­község képviselőtestülete hozzá is járult a költségek viseléséhez, de most a végén kiderült, hogy a négy háztulajdonos közül az egyikkel. Szatmári Lajos buda­pesti postatiszttel nem lehet meg­egyezni, mert a Ritter féle ven­déglő szomszédságában lévő házért legalább kétszeres árt, 20.000 pengőt kér. A nagyközség képvisetőtestülete szentmártoni Radó Lajos országyülési képviselő és Gerlits Elek dr. főszolgabíró jelenlétében csütörtökön délután az omnózus ügyben rendkívüli gyűlést tartott, amely megbízta az elöljáróságot Szatmárival egy újabb egyezkedésre. Ha ez sem sikerül, úgy nem marad más hátra, minthogy az utat a község külterületén vezetik el, ami azon­ban a község fejlődésére, vala­mint az iparosaira és kereskedőire nézve lényegesen kevesebb előnyt jelent.“ — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedés - ben kaphatók! Jé szemüveg, jé fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁRFAI BÉLA optika és fotó szaküzletéfoen> Pécs, Zalaegerszeg. Nyolc évi fegyházat kapott a csonkahegyháti gyújtogató asszony. Baranyában a letelepített cigányok százezer pengős adó' hátralékban vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom