Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-12 / 9. szám

1936. január 12. Zalamegyei Újság 3. A győri tábla elnöke a tör­vénykezés félszázadáról­A győri ité őtábla évnyitó tel­jes ülésén Sólyom Andor táblai elnök bejelentette, hogy ez az utolsó alkalom, amidőn az ítélő­tábla munkájáról beszámolhat, mert ebben az évben betölti szol­gálati idejét. Csaknem féiszáza- dot töltött igazságügyi szolgálat­ban és ha visszatekint erre az időre, a magyar igazságszolgál­tatásnak hatalmas fejlődését és átalakulását látja. Ezt a fejlődést és átalakulást elsősorban a tör­vényhozási intézkedések idézték elő, de az, hogy ezek az intéz­kedések mindenkor gyorsan, pontosan és zökkenő nélkül léptek a törvénykezési életbe, valamint az, hogy a jog­szolgáltatás mindig lépést tartott a szociális és gazdasági élet hullámzásával, elsősorban a ma­gyar bírói karnak nem lekicsiny- lendő érdeme. Az elmúlt év tör­vényhozási alkotásairól szólva hangoztatta, hogy az uj fegyelmi törvény a birói függetlenség teljes épségben hagyása mellett úgy jutott a törvénytárba, hogy a birák különleges közjogi állása válto­zatlanul megmaradt. A tavasszal megkezdik a balatoni villamos táv­vezeték épitésót. A zalai Balaton-part villamosí­tása hosszas vajúdás után a biz­tos megvalósulás stádiumába ér­kezeit. A Balatonvidéki Villamos Müvek r. t. a szerződésnek meg­felelően a napokban átvette a tapolcai villamos üzemet és ki­fizette az átvételkor esedékes első összeget. A szerelési anyagok kivételével minden gépet és anya­got átvettek. A szerelési és lám­paanyagot a község olcsón kiáru­sítja. | Az átvétellel egyidejűén megin­dul! a távvezeték végleges terve- i inek elkészítése, valamint az épi- 1 téssel kapcsolatos előmunkálat. Az egyetlen nehéz szakasz a tör- demic-szigligeí-edericsi, ahol a rossz talajviszonyok gátolják az építkezést. De ezt a nehézséget is leküzdötték és a tavasszal az egész zalai Balaton-part mentén megindul az építkezés. A terv szerint júniusra a távvezetéket már átadják a forgalomnak. Különös vádaskodások a csónyei plébános ellen. A falu népe ragaszkodásáról biztosította lelkipásztorát. ellenem híveim tüntető felvonu­lást tartottak volna, mert csakis az idegenből, nagyobbrészt Sár­várról hozott néhány fiatalember okozott megbotránkozást kiváltó izgalmat. Ezekkel szemben az igaz, hogy Csénye községben intenzív népművelési munka fo­lyik, igy épen emiatt és egyéb körülményekre való tekintettel az idegen ifjak által vasárnapra ki­tűzött kulturelőadást későbbre kí­vántam halasztani. A nálam meg­jelent fiatalemberekkel súlyos gazdasági helyzetünkről és nehéz külpolitikai viszonyainkról eszme­cserét folytattam. A már fél éve tartó betegségem és a karácso­nyi ünnepek utáni kimerültségem folytán az ifjak fellépése talán nagyobb ingerlékenységet váltott ki belőlem és emiatt használtam esetleg félreértésekre is alkalmat adható kifejezéseket. Több mint húszéves kifogástalan papi mű­ködésem és nehéz időkben tanú­sított hazafias magatartásom elég biztosíték arra, hogy az ellenem esetleg megindítandó eljárás elé nyugodt lélekkel tekinthessek. Csénye községben egyébként tegnap egyházközségi gyűlés! tar­tottak, amelyen a tagok a legéle­sebben i elitélték a plébánosuk ellen intézett támadást és őt sze­rzetükről biztosították. Az egy­házközség világi elnöke indítványt terjesztett elő, amelyben megálla­pította, hogy Baranyay József plébános c s é n y e'i tartózkodása alatt nem csak kitűnő papi lelkű­iéiről tett tanúságot, de mind a templomban, mind a népművelési előadásokon és magántársaságban SZIVARKANÖVEiY ÉS PAPÍR igaz magyar hazafihoz méltón viselkedett, hazafias ünnepeken biztatott, w lelkesített, erősítette a híveket. Őt mindenki mint a leg­buzgóbb, legmagyarabb lelkipász­tort ismerte és ismeri most is. Indítványozta, hogy az egyház- község képviselőtestülete fejezze ki tiltakozását ama durva és aljas rágalom ellen, hogy a falu népe tüntetett volna plébánosa ellen. A pár tüntető között csényei egy sem volt; a tüntetők sárvári és pecöii kulturifjakból állottak. Az indítványt a képviselőtestület egyhangúan elfogadta. A gyűlés végén a falunak mintegy ezer lakosa a plébánia elé vonult és ott szeretetéről, ragaszkodásáról biztosította plébánosát abban a meggyőződésben, hogy az ellene emelt vádak maguktól dőlnek össze. Lefolytatták a vizsgálatot amerenyei erdökitermeiés ügyében. A vizsgálatot vezető szolgabiró nyilatkozata. A vasmegyei és részben a fő­városi lapokat is különös ügy foglalkoztatja. A sajtóközlések szerint a Sárvár melletti Csénye községben néhány sárvári fiatal­ember, akik kulturcsoportnak ne­vezik magukat, népművelési elő­adást akart tartani, azonban Ba­ranyay József plébános a több­nyire radikális elveket valló fi­atal embereknek nem adta át az iskolatermet. A fiatalemberek az­után jegyzőkönyvet vettek fel az esetről és a jegyzőkönyvben azt állították, hogy a plébános a visz- szautasitáskor nemzetgyalázó ki­fejezéseket is használt volna. Hir szerint az eset miatt a plébános ellen tüntetés is történt volna a parochia előtt. j Ezek a meg nem erősített vá- | dák különösképen hangzanak Baranyay József plébános ellen, akiről köztudomású, hogy a kom­mun alatt élete kockáztatásával szolgálta • híveit és hazáját, s egész életében mindig hazafias magyar embernek mutatkozott. Ezt maga Ostffy Lajos főispán is elismerte, akinek birtokán Bara­nyay József 8 évig volt plébános. Baranyay József plébános a vádaskodásokkal szemben helyre­igazító nyilatkozatot küldött be a lapoknak és külön is nyilatkozott az ügyről. Többek között ezeket mondotta : — Nem igaz az, hogy haza- fiatlan és nemzetgyalázó kifeje­zéseket tettem a sárvári fiatal­emberek előtt. Az sem igaz, hogy emiatt január 5-én, vasárnap A zalamerenyei erdőkiíermelés körül hetekkel ezelőtt olyan dol­gok játszódtak le, amelyek nem­csak vármegyénkben, hanem ez még a távolabbi vidéken is fel­tűnést keltettek. Az ügyben a nagykanizsai járás főszolgabirája megindította a vizsgálatot, amely­nek eredményéről a Zalai Közlöny tudósítója előtt a következőképen nyilatkozott Ujfalussy István szolgabiró: — Az erdőkitermelésnél szere­pelt békési és hontmegyei mun­kásokat saját kérelmükre vették föl. Ezek a munkások szaktudást és főleg gyakorlatot igényelnek. A vállalat fizetett megállapodás- szerüen 100x100x130 tirméter ra­katok után hasábnál 80 fillért, dorongnál 60 fillért és fejszézett­nél 40 fillért. A vállat már régen tervezte a munkabér felemelését, amit később, karácsonykor véghez is vitt, kategóriánként 10 fillérrel felemelte a munkabért (ürméteren- ként), a nehéz gödrös munkáknál pedig 1 pengő, 80 és 60 fillér volt a munkabér. — Megállapítást nyert, hogy a régi munkabér mellett a gyakor­latlan munkások, akik nem voltak még úgy beavatva a nehéz és fáradtságos munka sokféle fogá­sába, mint a szakavatott erdei munkások, csak 70—80 fillért tudtak keresni naponta; voltak azonban olyanok is, akiknek 30— 40 fillér volt a napi keresete. Nagykanizsáról azért nem sikerült munkásokat kapni, meri gyakor­lott vagy erdei szakmunkások a i

Next

/
Oldalképek
Tartalom