Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-31 / 75. szám
1936. március 31. Zalamegyei Újság 3. Zalaegerszegen nem csatangolhatnak szabadon az ebek. Csak pórázon vezethetők ki az utcára. mqcínúk mert az még nem luxus, ha egy csésze fRANCK kávépótlékkal izesitett KNEIPP malátakávét iszik. Tápláló és olcsó mindennapi ital. Az élvezetért pedig, amit elfogyasztása nyújt nem is keli külön fizetnie, ez a gyártmányi sajátsága. a tokmi'kffí'kcviíffataA^ nyújt,. Zalaegerszeg megyei városban a törvényes rendelkezések ellenére az ebtartási szabályokat az ebtulajdonosok nem tartják be és az ebek az utcákon szabadon kóborolva a köz- és állategészségügyi érdekeket komolyan veszélyeztetik. A törvény és végrehajtási rendeletben előírtak végrehajtása céljából a polgármester felhívja az ebtartókat a következőkre : 1 A város belterületén akár ebzárlat van, akár nincs, minden eb az utcára (térre) csak pórázon vezetve bocsátható. 2. Kóborlásra hajlamos ebet, A Gyümölcstermelők Országos Egyesületének zalavármegyei fiókszervezete Bődy Zoltán alispán elnökletével vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését, amelyen a központ képviseletében Korponay Gyula igazgató jelent meg. Bődy Zoltán alispán a gyűlés megnyitása után bejelentette, hogy Károlyi György gróf elnök gyásza miatt nem elnökölhet a közgyűlésen. Rozsnyay József gyümölcsészeti intéző, ideiglenes ügyvezető ismertette ezuián az elnöki jelentést. Beszámolt arról, hogy a fiókegyesület ttaglétszáma a múlt év folyamán 211 taggal 13i0*re emelkedett, ami az intézők tevékeny munkájának köszönhető. Az elmúlt év munkája elsősorban arra irányult, hogy a gyümölcsfakártevök elleni védekezést fokozzák. Ezért tanfolyamokat, előadásokat tartottak, saz intézők kőrútjaik során külön is oktatták a gazdákat, Sajnos, a védekező szerek drágasága és a termelők közönye miatt a védekezés még nem elég fejlett. Az egyesület igyekszik az olcsóbb házi védekező szereket terjeszteni. Nagy szükség volna arra, hogy a kártevők elleni védekezést országosan kötelezővé tegyék, s addig is a termelőket községenként csoportokba keli tömöríteni az egységes védekezés érdekében. Ezt néhány zalai községben már meg is valósították. igyekezett az egyesület az értékesítést megszervezni és jobb árakat elérni. 111 községben tartottak előadásokat és tanfolyamokat, terjesztitek a gyümölcstermelés módszereit ismertető füzeteket, több helyen mintagyümölcsösöket telepítettek. Sajnálattal állapítja meg a jelentés, hogy a tagdíjfizetés igen gyenge, s 483 tag 6 év óta semmilsem fizetett. így csak az állami és a vármegyei támogalás- sal sikerült az egyesületet fent irtani. Sümeghy József valamint harapós ebet nappal biztos módon meg kell kötni, éjjel csak olyan zárt udvarban szabad megkötés nélkül hagyni, ahonnan el nem távozhatik. 3. Kóborlásra hajlamos eb, ameny- nyiben állandó megkötése nem volna kivihető, olyan kolonccal látandó el, amely a szabad mozgásban gátolja. Az itt felsorolt ebtartási szabályok megszegése kihágás és pénzbüntetéssel büntetendő, amennyiben pedig a mulasztás miatt emberre közvetlen veszély háramlik, vagy állat veszettségben megbetegszik, 2 hónapig terjedhető elzárással büntetendő. a jelentéshez szólva kérte a jelenlevő országos igazgatót, járjon el az egyesület, hogy a kártevők ellen-i védekezést kötelezővé tegyék. Amig ez nincs meg, addig a jó gyümölcs termelése nehéz, s rengeteg akadályba ütközik a I kivitel. Legutóbb például Csehország a védekezés hiánya miatt utasiiotla vissza a magyar gyü- mölcsszálütmányokat. Korponay Gyula országos igazgató bejelentette, hogy a hegyközségi törvénytervezetet az egyesület is megkapta tanulmányozás céljából, s több észrevételt telt épen a jobb gyümölcstermelés érdekében. A törvénytervezet, amely az ősszel kerül a parlament elé, úgy intézkedik, hogy azokban a hegyközségekben, ahol a tagok 50 százaléka kívánja, kötelezővé kell tenni a kártevők elleni védekezést. Thassy Gábor dr. helyeselte Sümeghy József javaslatát, de egyben azt kívánta, hogy a védekező szerek árát mérsékeljék, mert a termelők nem tudják megfizetni például a nikotinná^ 16 pengős árát. Korponay Gyula igazgató közölte, hogy tárgyalás van az egyesület és a dohányjövedék közölt, s valószínűen sikerül lé >ye- ges méisék'ésí elérni olyan módon, hogy a termelők az egye ülelen keresztül o csóbban kapják a ni- ko int. A többi szerek árának mérséklése érdekében is tárgyalnak, Kazay Gyula arról szólt, hogy a védekezés kötelezővé tétele esetén a helyes végrehajtásról is gondoskodni kell. Bődy Zoltán alispán bejelentette, hogy erről a kérdésről a vármegye szabályrendeletet fog készíteni. Majd javaslatot tett, hogy a kétévesnél régibb tagdij- háíralékokat engedjék el, ellenben az újabbakat szigorúan hajtsák be. A javaslatot egyhangúan elfogadták. Rozsnyay József előadásában ezután anyagi kérdéseket tárgyaltak. Elhatározták, hogy a két megyei gyümö!c;észeíi intéző fizetését havi 200 pengőben, lakbérüket havi 80 pengőben állapítják meg az J 936 évre, a kiszállási dijakat pedig az állami IX fizetési osztálynak megfelelően szabják meg. Az egyesület ügyvezető igazgatójává Rozsnyay József intézőt választották meg, s részére évi 500 pengő tiszteletűi- jat állapilottak meg. Elhatározták egv irodai segéderő alkalmazását is havi 50 pengő fizetéssel. G. Szabó Gyula intéző a fel- sőrajki és a zalaszabaii tanfolyamok szép eredményéről tett jelentést. Elfogadták ezután a zárszámadást és az idei költségvetést 25 ezer pengő kiadási előirányzattal. A gyümölcsfaiskola ügyétől tett jelentést Rozsnyay A zalaegerszegi Gazdakör vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését Kováts Ferenc elnökletével, aki megnyitójában melegen köszöntötte a vendégeket és a tagokat. Doszpoth Dezső ismertette az évi jelentést, amely szerint az egyesületnek 206 tagja van. A kör fáradhatatlan munkát fejtett ki a múlt évben is. Megfelelő magvakkal, burgonyával és mező- gazdasági eszközökkel látta el tagjait. Tanulmányi kirándulásokat rendezett, s ezek közül különösen tanulságos volt a válicka- pusztai Pörneczí-birtok megtekintése. Szólt a jelentés az ismeret- terjeszlő előadásokról, a bozsoki gazdanapról és a Göcseji hétről. Eckler Károly a jelentés kapcsán még fokozottabb tevékenységet kívánt. Még több ismeret- terjesztés kell és még inkább fel kell harcolni a gazdák anyagi érdekeit. A tagokat a kevezmé- nyeknél előnyben kell részesíteni. Kovács Ferenc elnök válaszában utalt arra, hogy a kör munkáját igyekeznek kiszélesíteni. Kije entette, hogy a nem tagok nem részesülnek a kedvezményekben. Asbóth Károly gazdasági egye • sületi titkár bejelentette, hogy meg akarják alkotni a zalaegerszegi Gazdakör vezetése alatt működő I Járási Gazdakört. József igazgató. Előadta, hogy 20 holdas iskola létesítésére volna szükség a vármegyében, de ehez négy év alatt 45 ezer pengő befektetés kellene, ami nincs meg. Azért javssolla, hogy egyelőre zalai és dunántúli gyümölcsfaiskolákkal állapodjanak meg a zalai gyümölcsfatermelők csemete- szükségletének ellátására. Czobor Mátyás polgármester javasolta, hogy Írjanak ki pályázatot zalai magánfaiskola létesítésére. Az igazgató javaslatát a polgármester indítványával kiegészítve fogadták el. Korponay Gyula igazgató hivta fel még a figyelmet a Hangya kebelében alakult gyümölcs- és szőlőértékesitő szövetkezetre, valamint a gyümölcstárolóházak építésére irányuló akcióra, majd Bődy Zoltán alispán a közgyűlést bezárta. Horváth János az elég kedvező pénztári jelentést ismertette. Kováts Ferenc elnök bejelentette, hogy az idén is rendeznek terménykiállitást, de nem a Gö-* cseji Hét alatt, mert az korán lesz, hanem szeptember elején. Pálvölgyi Pfeiffer István kamarai előadó tartott ezután előadást a mezőgazdasági érdekvédelemről. Bevezetésül vázolta a [német mezőgazdasági érdekképviseletek hatalmas kiépítettségét s rámutatod, hogy ezzel szemben még milyen szegényesen dotáltak a magyar kamarák. Felhívta a figyelmet Kiss Elemér kamarai igazgató nagysikerű könyvére, majd arról szólt, hogy a termelés megszervezését alulról kell megkezdeni. Utalt arra, mennyire fontos a tarlószántás és az őszi mély szántás s ennek ellenére csak a gazdáknak 40 százaléka végzi el rendesen. Közölte, hogy soroza- tös előadásokat tart az állattenyésztésről, a takarmányozásról, a rét- és legelőmüvelésről, a növény- és állatvédelemről, a gyümölcs-, szőlő-, bor- és kerígaz- dálkodásról, a termelési és kísérleti körzetek felállításáról, az értékesítés és beszerzés megszervezéséről, a szövetkezetek kiépítéséről. A tetszéssel fogadott értékes előadásért Kováts Ferenc elnök mondott köszönetét és felkérte Pálvölgyi Istvánt, hogy a téli előA kártevők elleni kötelező védekezést kivánják a zalai gyümölcstermelők. A Gyümölcstermelő Egyesület közgyűlése. A zalaegerszegi Gazdakör fokozza gazdavédelmi munkáját. A Gazdakör közgyűlése.
