Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-25 / 71. szám

1936. március 25. Zalamegyei Újság 3. Érdekképviseletbe tömörülnek a városi tisztviselők és alkalmazottak. A Magyar Városok Országos Szövetsége már megalakulásakor fervbevette, hogy a városok ér­dekeinek közös megvédésén kívül foglalkozik a városi tisztviselők és alkalmazottak erköcsi és anyagi érdekeinek megvédésével is. Erre a célra megalakították a városok szövetsége „közigazga­tási tisztviselők, égju ta! alkal­mazónak szakosztályáét. Ennek a szakosztálynak minden város megalakítja a helyi csoportját. A csoport tagja lehet minden városi és üzemi állandó tisztviselő, dijnok, gyakornok, altiszt és szolga. A szakosztály ügyeit Budapesten egy húsz tagú központi bizottság intézi. Ezt a bizottságöt öt törvényható­sági és öt megyei város polgár- mestere, valamint az a tíz kikül­dőit alkotja, akiket a városok megbízottai maguk közül válasz­tanak. Minden város helyi csoportja ötven tagig egy megbízottat vá­laszt. Néhány megjegyzés a kisebb­ségi kérdéshez. A háború előtti magyar politi­ka nem volt elég rugalmas ahoz, hogy a nemzetiségi kérdést egyen­súlyi állapotba hozza és abban tartsa. Ezzel ellenségeink kezébe sem­miféle fegyvert nem adunk, amely- lyel ők jelenlegi kisebbségi poli­tikájukat védelmezhetnék. Figye­lemmel kell 'ennünk ugyanis arra, hogy világháború előtt az egy állam határain belül élő idegen anyanyelvű állampolgárok hely­zete kizáróan az illető állam bel - ügye volt. Milyen viselkedés1 ta­núsított az államhatalom irántuk, miiyen jogokat adott nekik, mi­lyen viszonyt teremtett az állam­alkotó faj és közöttük s esetleg milyen eszközöket vett igénybe velük szemben, ez teles mérték­ben az ő belügyének volt tekinthető. Legfeljebb politikai bölcsesége szabhatott irányt viselkedésének, az a politikai bölcseség, amely nem a dolce far niente kényel­mes kanapéján álmodta, hogy a nemzetiségi kérdés önmagától meg fog oldódni, sem nem vil­logtatta fenyegetően nemzetiségei szeme előtt helytelenül értelme­zett történelmi tradícióktól meg- terhelten faja államalkotó kizáró lagosságának a pallosát, hanem, amely elfogulatlan ítélőképesség­gel vonta le annak a konzekven­ciáit, hogy határain belül az ide­gen anyanyelvű embermilliókra is, mint államépitő t gokra ok vétlenül szüksége van. S annak ellenére, hogy a magyar állam nemzetiségeivel szemben semmi féle jogi formulával kötve nem volt, ezirányu politikájának fő­hibájaként mégsem a hatalmával j való visszaélés vethető szemére, \ hanem, (hogy Szekfü szavaival éljünk) „csak egy gyermekes ( konstrukc o, érzelemtől sugalt ki- j vihetetlen postulatuin, amelyek immel ámmal megkísérelt realizá lásából a nem magyar nemzeti­ségeknek igen kevés káruk szár­mazott, de annál több nekünk, magyaroknak“. Mindez pedig „nem világtörvényszék elé való merénylet, hanem saját kárunkra való gyermekes tévedés volt, egyike hanyatló korunk állami és nemzeti illúzióinak“. Ebben az időben egy nemzetiség pozitive csak kát konkrétumra támaszkod­hatott : vagy fajszerinti államá­nak hatalmára, amely közvetve védeni tudta, vagy anyaállamában elfoglalt jelentőségére, amely minden körülmény között súlyt tudott számára biztosítani És ilt van az óiiási dőníő kü­lönbség a háború előtti és utáni nemzetiségi illetve kisebbségi poli'ika között. A háború után ugyanis a nemzetiségi kérdés ki épetí az állami ha'árok közé zárt pozíciójából és nemzetközi üggyé vált. A Paris környéki békedik'átumok azzaí az egyenes feltétellel adták Ndgymagyaror- szág leszakított részeit az utód­államoknak, hogy azok legsürgő­sebben végrehajtják kisebbsége­ket védő iegszélesebb körű intéz­kedéseket és a trianoni s egyéb más szerződésekben lefektetett, horváí, rutén, tót autonómiát azonnal gyakoriatliag megvalósít­ják. Hogy aztán az aláirt szerző dések ellenére a tót és rutén au onómiát jogosan követelőket Prága börtöneiben némitják el, Romániában törvényesen büntetik azokat, kik sérelmeikkel jogi ala­pon a Népszövetséghez fordulnak, hogy Jugoszlávia még csak be sem cikkelyezte a kisebbségi alaptörvényt, sőt az 1931. évi diktatórikus „alkotmánya“ nem is akar kisebbségről tudni, a Nép­szövetség feneketlen irattárában pedig elintézetlenül sülyednek el a kisebbségi panaszok, mindez csak a?, utódállamok és a Nem zetek Szövetségének mentalitását jellemzi, de semmit nem von le abból a tényből, hogy a kisebb­ségi kérdés nemzetközi üggyé vált, amely jogszerint harmadik hatalmas oszlopként nemzetközi szerződésekre támaszkodhatik. S ha el is tekintenénk a?, utódába mok eddig soha nem alkalmazott balkáni eszközeitől és kisebbsé­ge kkel szemben csak annyi hibá­val vádo'nók, amennyivel önma gunkaí vádolhattuk, a történetem ilélőszéke mégis őket marasztalná el, mert a magyar politika csak rövidlátó volt, de ők egy bosszú évszázados múlt tanulságaitól felvilágosítva, irásbafoglalt kötele­zettségeikre hágnak rá naponta barbár csizmáikkal. Ezek a meggondolások azonban egyúttal további következtetése­ket is vonnak maguk után. Azok a nemzetiségek, illetve kisebbsé­gek, amelyek megizlelték, ha csak elvben is, az önkormányzat édes gyümölcsét, többé oly Ígé­retek felé, amelyek ennél keve­sebbet kínálnak nekik, aligha fogják a kezüket nyújtani. Ahol annyira egyéni lelkiség alakult ki, hogy pl. egy transsilvanizmu? még a magyar vezető férfiak kö rében is hódítani tudott, ott eg Amatőr fényképezők szives figyelmét felhívom, hogy fényképészeti tmiter- % memben a Fotócikkek elárusitásdt bevezet­tem, ezentúl minden mé­retű és nagyságú anyag és gép beszerezhető nálam. Amatőr munkák szak­szerű kidolgozását leggyorsabban és le goi- csobban végzem. — • Vidéki megrendelést soronkivül intézem Zalaegerszeg, Batthyány u. 4. Serényi Fo tó változás nélküli statisztikát erő­szakolni, anakronizmus. Hogy je­lenleg a felvidéki, erdélyi és ju­goszláviai kisebbségek mind erő­teljesebben hangsúlyozzák a ma­gyar állarrPesthez való csatolásuk szükségességét, az közel sem azt jelenti, hogy a háború előtti hely­re el kívánják vissza fentartás nélkül, hanem mert 16 év keser­ves tapasztalataik tanították meg őket arra, hogy boldogulásukat csak a Kárpátok medencéjének egységes birodalmában találhatják meg és szerződésekben lefektetett kisebb-nagyobb önkormányzatukat is ebben a keretben remélik megvalósulni. Ez természetesen nem jelend a történelmi magyar államtest szétbomlását, hisz a Kárpátok medencéje olyan föld­rajzi és történelmi egység, mely­nek súlypontjaként más, mint Budapest elképzelhetetlen. És ez a garancia nekünk arra, hogy ily I széleskörű elgondolások alapján sem forog veszélyben a történel­mi Magyarország egysége, Viszont ennek irreáiisan felfokozott ópiu- mos álmában ringatni magunkat, a Széchenyi által annyit ostoro­zod illúziók kergeíése volna. Konkrétumokkal még nem áll­hatunk elő, de megnyugtatónak kell mondanunk, hogy a Legna­gyobb Magyar szellemében dol­gozó magyar intellektuelek a ki­sebbségi kérdésben megérteni látszanak a kor szavát: Minden idegenajku testvérünket testvéri szeretettel várunk vissza, mert meggyőződésünk, hogy mindnyá­junk boldogulása csak e keretben valósítható meg : de óhajaikat és szerződésileg biztosított szabad­ságukat a megváltoztatandó hely­zethez alkalmazva, tiszteletben tartjuk I Gerencsér Lajos. Újabb 3 százalékos drágítást határoztak el a pamutgyárak. A pamutárugyárak legutóbbi gyűlésükön egyöntetűen elhatároz­ták, hogy áraikat újabb 3%-kal felemelik, amely drágulás március 23-án lépett életbe. A nagykereskedők a vásárlás tekintetében igen tartózkodóak, mert tudják, hogy még az év eleje óta eddig keresztülvitt drá­gításokat is nehéz a gyakorlatban érvényesíteni s ezt az újabb dif­ferenciát aligha tudnák azonnal áthárítani a detailistákra, akik rendkívül leromlott vásárlóképes- ségü közönséggel állanak szem­' ben. Szilárd a pamutfonalpiac. Az ünnepek előtti időben a háziszö­vőipari tevékenység szokás szerint igen csekély. Minthogy azonban a nagy gyárak foglalkoztatottsága ma is kielégítő, — a pamutfona­lak ára erősen szilárd. Külföldről úgyszólván semmi áru sem jön be s igy a belföldi készletek ér­tékesítése nem ütközik nehézsé­gekbe. Nemcsak éhségünké* kell csillapítanunk, de legyen örömünk is az étkezésnél, különösen ha ez még olcsó is Nem luxus ez, hanem élet- szükséglet. Milyen szerencsésen oldódik meg ez a FRANCK kávépótlékkal izesiteít KNEIPP malatakavénál. Kellemes hatás, kiváló Ízle­tesség, magas táperá és csekély ór. f aí & a hi; a

Next

/
Oldalképek
Tartalom