Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-18 / 65. szám
2. ______ Zalariiegyei Újság 1936. március 18. nyilv ánítása mellett. Nagy tapsot aratott Straub Tercsiké tudással és mély átérzéssel előadott szavalata. A lélekemelő ünnepélyt a Csobánc dalkör a Himnusz elének- lésével fejezte be. A férfikart ifj. Kisfalusi Ferenc oki. kántortanitó vezényelte a közönség elismerése mellett. A „Voge“ tapolcai helyi csoportja vasárnap délután 6 órakor bensőséges keretek között ünnepelte meg március lödnek évfordulóját. A társaskör helyiségét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Puskás József állomásfőnök hatásos ünnepi beszédben üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepi szónok Kiss htván esperesplébános volt, aki magasszinvonalu ünnepi beszédben méltatta a történelmi idők szellemét. Igazi magyar szívből fakadó, kellemes orgánummal előadott beszédét a hallgatóság lelkes tapssal és éljenzéssel jutalmazta. Ifj. Zombory János szavalata, Bernáth István énekszáma és a Csobánc dalkör együttese tették tartalmassá a szépen megrendezett ünnepélyt. Keszthely nagyközség elöljárósága a leven- teifjuság, a gazdasági akadémia és a társadalmi egyesületek bevonásával lampionos körmenet és műsoros szabadtéri ünnepély keretében emlékezett meg március idusáról. Csány László emléktáblánál Schreiner János iparos emlékezett meg a vértanú miniszterről. Az Andrássy-téri szabadságünnepély a leventezenekar által előadott Hiszekegy-gyei kezdődött. Ezután Németh Dezső iparoscserkész szavalata következett, ifj. Móring Gyulától : „Elég a szenvedésből“. Szabados Irredenta énekét Iparosok Dalköre énekelte. Sajó S.: „Magyarnak lenni tudod mit jelent“ cimü költeményét szavalta Petracsek Béla gazd. akadémiai hallgató. A Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország c. dalt játszotta a leventezenekar. Szatmári: Nem, nem, soha cimü versét Molnár István levente adta elő. Az ünnepély a leventezenekar által előadott Himnusszal ért véget. A közös ünnepségen kívül Keszthely valamennyi iskolája és számbajövő egyesülete külön is megemlékezett a márciusi szabadságról. Murakeresztur horvátajku lakossága a magyar szabadságünnepet az idén is lelkes ünnepléssel ülte meg. A második szentmise után az iskolába vonult a falu apraja, nagyja, hogy résztvegyen a gyermekek iskolai ünnepélyén, amely a következő műsorból állott: Hiszekegy, énekelte az énekkar, Nemzeti dal, szavalta Bicsák László, Kovács Dezső ünnepi beszéde, Hová megy a vándor fecske, Március idusán és Három szin c. költeményeket Megyimo- retz Gizella és Kárász Katalin, Az oláhnak puliszka az ebédje c. vidám irredenta dalt, Magyar visszhang, valamint a Véres kardom körülhordozorn c. verseket Horváth László és Lichtnecker Ferenc VI oszt. tanulók szavaltak. Csóthi Géza prelátus a magyar ifjúság nevelésének fontosságáról és az elmélyített hazaszeretet szükséges voltáról mondott hatásos beszédet. Az ünnepély a Himnusz hangjaival zárult. Kehidán a szabadság évfordulóját jói sikerült ünnepséggel ülte meg a m. kir. Deák Ferenc mezőgazdasági szakiskola ifjúsági önképző gazdaköre. A műsoron a szakiskola énekkara hazafias énekszámokkal, Gyenese Béla és Boros Béla tanulók szavalatokkal szerepeltek. Az ünnepi beszédet Kőmives Lajos II. é. tanuló, ifjúsági elnök mondotta. A szakiskola dísztermét zsúfolásig megtöltő kehidai és környékbeli közönség sokat tapsolt a szereplőknek. A Náprádfa közelében fekvő Ujmajorban lakik Halász Sándor gazdálkodó, akinek szőlőjében a március 8 ra virradó éjjelen gonosz kezek nagy rombolást vittek véghez. A hajléknak ablakait kitörték, a kereteket a kútba dobálták. Bent a pincében pedig több, mint 20 akó bort kieresztettek a hordókból, úgy, hogy majdnem derékig lehetett gázolni a borban. A pincében tartott különféle szerszámokat is hasznavehetetlenné tették a betörők, akik azonban csak romboltak, de semmit el nem vittek. Látszott tehát, hogy az illetőknek nem volt céljuk a lopás, hanem csak épen rombolni akartak. A csendAz 1920. évi XVIII. t. c. élét- rehozta a magyar mezőgazdasági törvényes érdekképviseletet s ezzel megadta az alapját és lehetőségéi annak, hogy összefogással, egy meghatározott feliebbviteli utón politikamentesen vívhassa ki a gazdatársadalom anyagi jobblétét s az ebből fakadó általános kereskedelmi fellendülést. Az 1920. évi XVIII. t. cikken munkálkodók göröngyös utakon elindult szakemberei eijutottak ma már a közvélemény ahoz az állomásához, ahol már mindenki belátja és ahol már senki előtt sem kétes az a tudat, hogy csakis és kizáróan az összefogással végzett munkából fakadhat az a nagy energia, amely bennünket a gazdasági mélypontról a felszínre hoz, — kiemel! — A törvény végrehajtásakor megszervezték már azt a mezőgazda - sági érdekvédelmi hálózatot, amely a községi-, városi-, járási- és megyei mezőgazdasági bizottságokon át a kerületi és az országos mezőgazdasági kamarákban jut kifejezésre. Az érdekvédelmi közös cél A páka! ifjúság március 15-én délelőtt 11 órakor szépszámú közönség jelenlétében hazafias ünnepélyt rendezett a templomtéren. Az ünnepi beszédet Beznicza Péter körjegyző mondta. A műsoron szerepeltek a pákái kezdő férfiénekkar számai, Temesvári István kántortanitó vezényletével, továbbá hazafias szavalatok és szavalókórus Mészáros Árpád tanító rendezésében. őrség megindította a nyomozást a tettesek kézrekeritése érdekében s amikor a terepet átkutatták, egy kalapot találtak ott. Ennek a kalapnak kellett valamiképen nyomra vezetnie a csendőröket. Nyomra is vezette őket. Azonban amikor a kalapnak tulajdonosát keresték, az nem volt otthon. Azt mondották, hogy vidékre ment. A csendőrök alapos gyanuokok alapján őrizetbe vették Sós Vendel 42, Göncz József 32, Király Károly 54 éves náprádfai lakósokat, akiket ma beszállítottak a zalaegerszegi kir. ügyészség fogházába. Kihallgatásuk folyamatban van. azonban mindaddig cél marad, mig a tagok az önsegély létmentő gondolatáig el nem jutnak. — Minden megpróbáltatás edzi a testet, vagy fejleszti a jellemet s kitartóvá teszi az egyént. — Én hiszem, hogy Zala vármegye gazdaközönsége is megszerezte a megpróbáltatások évei alatt az egymásra utaltság, az egymáson való segilés hitvallását. Rügyfakadáskor jöttem közibé- tek zalai magyarok, hogy megmutassam néktek azt a hatalmas isteni-erőt, mely tavasszal elindul a földből s a sokezernyi hajszálgyökéren át a fa törzsén keresztül ezernyi színes virágba borítja a fát. Itt vagyok azzal a szent kötelességérzettel, hogy rávezesselek benneteket, faluról-falura járva — magyar gazdatársaim, kik évezredes nemzeti törzsünknek zalai gyökérzetét képviselitek, — hogy mit jelent az egységes nedvkeringés a nemzet fájának életében. Az összefogó munkához azonban igazi szeretet kell. Kell, hogy szeretni tudd szomszédodat, kell, hogy megbocsátani tudj az ellened vétőnek, kell, hogy tántorít- látatlanul kitarts egy politikamentes szövetkezési elvben, s végül mindenek felett szeresd azt a földet, amelyet apáid vére oly sokszor áztatott s amelyet ősöd mo- csoktalanul reád hagyott! Ha azután mindennek birtokában vagyunk, ha a szépre, jóra magyar testvérem egyesülni tudsz, akkor az elaprózott nemzeti vagyonból fakadó bimbó meghozza majd a bőséges és egységes termést, melyért azután megkaphatod a külföld minden aranyát. Igaz hálával mondok köszönetét e helyen is úgy a vármegye, valamint e szép kis város vezetőinek azért a jóindulatú és szeretetteljes fogadtatásért, melyben rajtam keresztül hivatalomat: az Alsódunántuli Mezőgazdasági Ka- msrát részesítették. Ez a megértő fogadtatás lesz a mozgató rugója annak a munkának, amelyet egyelőre a zalaegerszegi járás bejárásával megkezdek s remélem, hogy a járás gazdatársadalma megértve felhívásomat, egy emberként fog állam mellettem e nagy cél elérésében. Pálvölgyi Pfeiffer István a zalaegerszegi járás kamarai, előadója. A serdülő fiú és leány lelkivilága cimen fog pénteken a jezsuita rend egyik fiatal, főkép ifjak pásztorációjával foglalkozó tagja, szülői értekezletet tartani. A meglehetősen sűrűén szereplő ünnepi előadások sorában különös figyelmet kell szentelnünk ennek az alkalomnak, mert az illusztris előadó olyan problémát szándékozik boncolgatni, amely ma minden szülőre és nevelőre különösképen aktuális. Nekünk a megcsonkított Magyarországon kicsi létszámú, állandóan süiyedő szaporodási indexet mutató népesedési statisztikával bíró kis hazánkban minden őszinte magyar léleknek legdrágább kincse a gyermek kell, hogy legyen. Nem lehet tehát közönbös előttünk, hogy ez a megfogyatkozott számú gyermeksereg mily módon fejlődik lelkileg, minő külső és belső hatások érvényesülnek képességei kibontakozásában. Nincs ország, ahol ma ne a gyermek állna a közérdeklődés homlokterében a legelső helyen. Németországban, Olaszországban, Amerikában a gyermek féltett kincs, amelyben minden polgár a haza jobb jövőjét látja, ép ezért minden a gyermekért történik. Még a gangszterek is belátták, mily érték a gyermek, mert az elrablód gyermekekből próbálnak újabban tőkét kovácsolni. Nekünk is fontos a gyermek kérdése. Hisz az idei katolikus nagygyűlést is a gyermek jegyében rendezték meg. A gondos szülői nevelésnek egyik legnagyobb feladata a gyermek lelkivilágába behatolás. Amikor aggódva lesi, várja az édesanya, mikor ejti ki gyermeke a legelső értelmes szót; amikor meghallja a fejlődő gyermekléiek legelső megnyilatkozását, az értelem kinyilatkoztatása végtelen értékek hordozóját sejteti meg vele. Amikor kiejti a legelső „Isten“ szót, a természetfeletti éiet jövendő várományosa revelálja magái. Ezt a problémát kell, hogy mindnyáJé sxeműve^i jé fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁNFAI optika és fotó szaküzletébeiw Pécs, Zalaegerszeg. EL A Nem loptak a betörők, csak kárt okoztak egy újmajori gazdálkodónak. Felhivás a zalaegerszegi járás gazdatársadalmához.
