Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-06 / 55. szám
1936. március 6. Zalamegyei Újság 3. trombita, rác guzslica és oláh duda mellett. Aztán, hogy a nyelvtudás mellett maradjunk; a magyar az összes nyugati nyelveket megtanulja, hogy ku turember létére megismerhesse a világot és ismeri is, mig a francia kultur- képzettsége olyan rövid marad, hogy az ezeréves nagy múltú Magyarországot sem ismeri. Ebben egy magyar polgárisia lány is túl tesz a Sorbonne szülöttein. Hát csak gyerünk azzal a nemzetközi latinnal. Legyenek róla meggyőződve a franciák, hogy előbb lerakjuk belőle az érettségi vizsgát, mint ők a latinból kificamodott nyelvükkel, vagy bal káni öarátjaik. Aztán értelmes faj vagyunk mi: ha ők latinul is az orrukkal beszélnének, mi azt azt is megértjük és a rendes szervünkkel, a nyelvünkkel felelünk rá. Ugyan ezt tettük most is, csak . . . magyarul. (Sz.) Amerikában már nem divat a válőpör. Az utóbbi éviizedben Amerika tudvalévőén a válópörök hazája volt. A statisztika szerint sehol annyi válópört nem folytattak íe, mint Amerika területén. Hogy a nők és férfiak háiomszor, négyszer is házastársat cseréltek, az nem tartozott a ritkaságok közé. Valóságos váióperes láz volt Amerikában és ez —- mint Ncwyork ból Írják, — most erősen szünő- ben van. Meglepően csökken a válóperek száma. Az amerikai asszonyok mozgalmat indítottak a válóperek ellen és különböző magazinok most egyre másra körkérdéseket intéznek az asszonyok ezreihez, hogy mi a véleményük a válóperről. A kilencven százalék a válások ellen nyilatkozik. Kezdik újra sokkal komolyabban venni a házasságot Amerikában. Reno és a többi váióperes város forgalma rohamosan megcsappant, a válóperes ügyvédek már nem olyan divatosak, mint azelőtt és amerikai szociológusok úgy vé!ik, hogy hosszú időre befellegzett Amerikában a válóperes mániának. Tanulhatunk Amerikától! Jön ! Jön ! A nagymama. ÚJ MAGYAR FILM. Jön! Jön! Szenzáció! Március 6-án, pénteken V27 ás V29 órakor tarja meg Mécs Alajos ázsiai utazó előadását az Edison moziban A romantikus és modern Japánról. 1600 méter eredeti Japán hangosfilm és 40 színes kép kíséretében. Jegyek a mozi pénztáránál válthatók. Telefon: 251. Jön ! Jön i A nagymama. CSÍKI GERGELY VIGJÁTÉKA. Jön I Jön I Menye szerte áldoznak Liszt Ferenc emlékének. Sümeg utcát nevez el róla. Bődy Zoltán alispán, Zala vármegye népművelési bizottságának elnöke, a közelmúltban felhívta a városok és a nagyobb helységek iskolánkivüli népművelési bizott- zottságait, hogy rendezzenek ünnepségeket Liszt Ferenc emlékére s általában gondoskodjanak Liszt emlékének megörökítéséről. Az egyes jelentések most érkeztek be. Tapo'ca közli, hogy megtartotta Liszt-ünnepélyét (erről már beszámoltunk). Sümegen elhatározták, hogy a képviselőtestület legközelebbi gyűlésén indítványozni fogják, hogy nevezzenek el utcát Liszt Ferencről. Azonkívül május 24-én déle'őtt templomi Liszt-hangversenyt, este pedig világi hangversenyt rendeznek helyi szereplőkkel. A templomi hangversenyre meghívják Koudela Gézát. Nagykanizsán a városi zeneiskola rendez sorozatos Liszt-hangversenyeket. Az első hármat márciusban helyi szereplőkkel, az utolsót pedig Stefániái Imre, a neves zongora művész közreműködésével. Zalaegerszeg városa az idei Göcseji Hét alkalmával rendezi Liszt-ünnepségét. Keszthelyről még nem érkezett jelentés. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt értekezlete Kisapátiban. Tapolca, 1936. március 5. Nagy lelkesedéssel gyűlt egybe Kisapáti vá^aszfópolgársága a Ke- resz'ény Gazdasági és Szociális Párt most megtartott értekezletére. Az alakuló értekezletet Keszler Aladár nyioíla meg. Bevezető szavaiban ismerteite a Keresztény- párt programmját és munkásságát, am.lyet úgy a kerületben, mint országos viszonylatban végez. Utána a tisztikar és a választmány megválasztása következett, Elnökké egyhangúan a község népszerű tanítóját, Szabó Kálmánt választották, alelnökké pedig Eder Istvánt és Sabján Mártont, jegyzővé Sabján Rezsőt, titkárrá Illés Kálmánt. A választmány tagjai: Sabján Péter községbiró, Gadácsi Miklós, Horváth Antal, Deli Ernő, Renner Pál, Kardos Ferenc, Eder Ferenc, ifj. Sipos János, Samu I MODERN LAKBERENDEZÉS otthonos ízléses és nem drága, kedvező feltételekkel is kapható 1 KOPSTEIN bútoráruházban Miisa Kérjen árajánlatot I Kálmán, László János, Ddi Péter, Sabján Ferenc, Molnár György, Kiss L'ijos, Bódís Jószef, Magyar Antal, Samu Márton, Gelencsér János, Oom Gyula, Napy János, Hoiváth Géza, Dezső József, Varga Mit á'y, Nagy Élek, Stigüc József lettek. Szabó Kálmán pártelnök megköszönte a bizalmat és egyöntetű munkára hívta fel a párt tagjai'. Hangsúlyozta az összefogás eszméjét, hogy a megkezdett mozgalom az egész kerület választóit egybekapcsolva Tapolca és vidékének fellendülését eredményezze. Az értekezlet Esterházy Móric gróf országgyűlési képviselő éltetésével fejeződöit be. „Meg nagyon szeretnék kövér is lenni.“ Szabó Zoltán az Uj Korban egy magyar falu szociális viszo ■ nyairól ir. Megdöbber tóén érdekes cikkéből vesszük az alábbi részleteket: „Meg nagyon szeretnék kövér is lenni“ — irja egy tizenkétéves matyó gyerek a dolgozatában. Arról beszél, hogy mi szeretne lenni, ha majd nagy lesz. Hentes akar lenni, meit akkor sok kolbászt, szalonnát, húst ehet. A vágya nem a cukorka, a csokoládé, hanem a szalonna, a hús. Nem a nyalánkság, hanwn az étel. Az ember kissé megdöbben és szorongva csodáikodik ezeken a „gyerekvágyakon“ : a falu már régen nem mint az ételben, italban való bőség boldog és zárt szigete él a képzeletében. Tudja a nehéz étel nehézségeit és sokszor szinte anatómiai pontossággal ismeri a nyomort. De a szalonna, mint a gyerek kívánsága, már mindannál szomorúbb, amit tudott. Már ott vagyunk, hogy a kolbász és szalonna sokaknál a fogyasztott ételek közül a kívánatos ételek közé emelkedett. A mindennapi kenyér még megvan, de a mindennapi szalonna már gyerekálom. A jólétnek olyan fokát jelzi, mely csak a hentesnek jut ki, a parasztnak alig. Van a faluban család, amelyik nem is emlékszik pontosan, mikor vett utoljára cukrot és mikor evett utoljára húst. „Bizony eltelik hónap, hogy húst nem látunk“ — mondja egy parasz asszony. * * * A reggeli aránylag igen ritkán tej, kávé alig fordul elő, tea kevésszer. Tejfogyasztás terén óriási különbségek vannak a nagyobb és kisebb gazdák közölt. Csak azoknál a családoknál isznak tejet, ahol van tehén. A falu vásárolt tejet nem iszik, a tardi tehenek teje csak Mezőkövesden kerül piacra. Igen sok az olyan család, ahol van tehén, tejet mégsem isznak: ez a csaknem egyetlen értékes terményük, amit el lehet adni. Sokszor isznak a gyerekek tej helyett bort, ok: a tejet el lehet adni, a bort nem. Gomány Andráska tardi gyerek saját bevallása szerint azért nem iszik tejet, mert édesanyja eladja. Egy másik azért: „mert nincs tehenünk ; osztán drága és nincs rá pénz“. Ugyanez a gyerek irja : „tojást nem ettem ebben a hónapban, mert édesanyám eladja Mezőkövesden. Húst azért nem ettem a héten, mert drága és
