Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-04 / 53. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. március 4. Néhány megjegyzés az ipar­testületi közgyűléshez. A Tapolcai Palestrina Kórus Liszthangversenye. A Tapolcai Palestrina Kórus a Filharmónikus zenekarral együtte­sen március 1-én a Kaiolikus Körben este 727 óriai kezdettel megrendezett hangversennyel ün­nepelte meg Liszt Ferenc művé­szi nagyságát. Bevezető számként a Palestrina Kórus a Hiszek­egyet énekelte el nagy tetszés mellett. Utána a filharmonikus zenekar Liszt „Szerelmi álom“ cimü szerzeményét adta elő. A mű szivbelopódzó zenéje ragyo­góan érvényesült az együttes vir­tuóz játékán. „Ima a hazáért“ cimü dallal a hitnek és remény­nek zenéje csendült fel a Palesz­tina Kórus ajkán. A lélek húr­jain éreztük a Kórus gyönyörű énekét. Csiky Gyula középisko­lai tanár esztétikai súlyú előadás­ban mutatta be Liszt Ferencet a hallgatóságnak. Tömören dombo­rította ki Liszt magyar vonatko­zású művészetét. Az előadót me­legen ünnepelték. Varga Mancika „Liszt Ferenc-hez“ cimü költe­ményt szavalta el nagy hatással. Liszt 'XIV. rhap^odiája finom staccatoiban éreztük meg igazán Liszt magyarságát. Egész szivé­vel a darabban él s dallamának minden üteme magyar szívből fa­kad. A kitűnő hangversenyt a Palestrina Kórus Himnusz éneke fejezte be. Csökkent az ember elleni bűn­cselekmények száma, de meg­szaporodtak a kistolvajok és csalók. Most jelent meg a m. kir. csendőrség működéséről szóló kimutatás, amely igen érdekes számadatokkal bizonyítja, hogy az 1935-ös évben erősen meg­szaporodott a bűnözések száma. Az érdekesebb adatokat itt közöl­tjük. A zárójeles számok összeha­sonlítás miatt az 1934. évi ada­tokat tartalmazza. Összes vétségek és bűncselekmények száma fill .995) 123.516. Kihágások (162.430) 180025. Büntettek ügyében (108.862) 118.319 nyo­mozást folytatott le a csendőrség, mig kihágások ügyében (161.987) 179.348 nyomozás történt. Nyo­mozás folyik még 5197 bűntett és vétség, 677 kihágás miatt. A nyomozások során a csendőrség elfogott és őrizetbe vett 12.496 egyént, mig bűncselekmények miatt 347.790 egyén ellen tett feljelentést. Igen érdekes a bűn­cselekmények megoszlási statisz­tikája. Eszerint lopás történt (31.602) 35.041. Rágalmazás és becsületsértés (21.846) 22.220. Testi sértés (17 243) 16.246 Csa­lás (6380) 7529. Gyújtogatás (5018) 5591. Sikkasztás (6334) 5667. Vagyonrongálás (3451) 3483. Orgazdaság (5400) 5591. Magánlaksértés (2324) 2272. Emberi élet ellen elkövetett bűn­cselekmény (2205) 2020. Okirat- hamisitás (1280) 881. Pénzhami- sitás (287) 391. A fennmaradt számok a többi bűncselekmények között oszlanak meg. — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedés ben kaphatók I A zalaegerszegi ipartestület va­sárnapi közgyűléséről részletes tudósítást adtunk ugyan, de a tudósítás keretében nem mond­hattunk bírálatot egyes jelenségek fölött. Elért térünk vissza most néhány rövid vonásban a gyűlés­re. Mindenek előtt örömmel em­lékezünk meg arró', hogy egyre emelkedik azoknak a tagoknak a száma, akik tagsági dijaiknak le­fizetésével iparkodnak maguknak a közgyűlésen tanácskozási és j szavazati jogot biztosítani, vagyis saját ügyeiknek intézésében részt- venní. Ha ugyanis azt kívánják, hogy a kormányzat többet gon­doljon az iparossággal, az ipa­rosságnak is meg kell mutatnia, hogy törődik a saját sorsával és a testület részére biztosítja az életműködés lehetőségeit. — Erős bírálatban részesítenék az elnök­séget. Már-már azt hihettük, hogy az elnökséget sok mulasztás ter­heli. Az elnök azonban állta ke­ményen a csatát és a legnagyobb nyugalommal, kezében az igazság fegyverével, hárította el a mulasz­tásnak még látszatát is. És teljes diadalt aratott. A közgyűlés úgy az elnökségnek, mint Briglevits Károly dr. testületi ügyésznek lelkiismeretes, buzgó munkálko­dásáért egyhangú lelkesedéssel köszönetét mondott. Az ügyész, bár nem iparos, hanem „csak A keszthelyi Credo most tartotta első nagybőjti kulturdélutánját, amely alkalomra a Legényegylet díszterme zsúfolásig megtelt hall­gatósággal. Elsőnek Nagy Zoltán szavalta el nagy hatással Váradi Antalnak Utolsó sor c. költemé­nyét. Ezután Kreulz József a Credo igazgatója mutatta be Rei- bel Mihály esperes-plébános orsz. képviselőt, aki szociális problé­mákkal foglalkozott ünnepi elő­adásában. Szociális munkára — mondá — szükség van, mert az emberiség nem talál megnyugvásra, a világ különböző helyein vörös lángok törnek elő és nyugtalanítják a népeket, nemzeteket. Foglalkozik a spanyol forradalommal. A to­vábbiakban egy orosz példát ad elő, melynek konklúziója, hogy a bolsevizmus egy uj világot akar és e példában bontakozik ki, hogy a tőke megmételyezte a lelkeket. Sokan úgy állítják be az egyház szociális munkáját, mintha az a kapitalizmust támogatná, pedig az egyház a legélesebb harcot hirdeti a nem helyes tőkefelhasz­nálás ellen. A bajoknak az oka tisztviselője“ a testületnek, méltó’ lehet arra, hogy a testület kül­döttségét vezesse. Lelkes köszö­netnyilvánításában mondotta ki ezt a közgyűlés- — Szomorú je­lenség az, hogy a tanoncoknak legföiebb csak 20 százaléka ren­delkezik iskolai könyvekkel. Hihe­tetlenül hangzott ^ez a bejelentés. És milyen jól jött segítségre az alapszabályokért beszedett 20 fil­lér! A véletlen csinál néha ilyen tréfát, amiből végre is haszon származik. — Ugyancsak szomorú jelenség a tanonc-lú,termelés, amelynek kérdésével toglalkozni kell. A törvényes rendelkezéseket be kell tartani. Minden két segéd után tartható egy tanuló. Amikor ez szöbä kerüli, maga az elnök mutatott rá, hogyan játszák ki egyesek a törvényt. De hallottuk azt is, ami egyébként nem mai keletű, hogy a tanulót sok he­lyen mindenre fölhasználják, csak épen arra nem, hogy szakmáját tanulja. Amikor az ipari közigaz­gatás új korszakába lép, akkor a tanoncügy sem maradhat a régi állapotban, mert ez már valóságos dzsungel. Különösen virágzik a tanonctartás a női szabói szakmá­ban. — Megérdemlik ezek a kér­dések, hogy külön foglalkozzunk velők és ezzel is siettessük annak a jobb kornak elérkeztét, amit iparosaink annyira várnak . . . az, hogy nem hallgatnak az egy­ház tanításaira, befolyásolják magukat a liberalizmustól. Épen az egyház volt az, mely a veszélyt meglátta, amit bizonyít XIII. Leó pápának a Rerum Novarum-ja, amellyel azonban az emberek nem törődtek, nem vették figye­lembe, pedig ennek a révén el­kerülhettük volna a háborút és forradalmakat. A Rerum Novarum évfordulóján adta ki szent Atyánk a Quadragesima Anno enciklikáját, amit mindenkinek ismernie kell, mert amint ebből is kiolvasható, a keresztény szociális szellem fogja a világot megváltoztatni, ez a szellem lesz a jövő alapja, amely az Evangéliumban él és ez fog mindent megváltoztatni. A szent Atya kívánja, hogy ezekkel a szociális gondolatokkal foglal­kozzunk, mert nincs politika, nincs párt, mely a mai viszonyo­kat meg tudná változtatni, csak a keresztény gondolat egyedül. A fontos az, hogy isteni alapon szociális és erkölcsi alapon nyu­godjék a gazdasági rendszer. Meg kell becsülni a gazdaság rend­szerben a tisztességet. A továb­biakban foglalkozik a félelmetes gazdaság ha'alommal, mely sok­szor a politikát is diktálja és ár­nyékában sokszor tanyázik a nyomorúság, gyakran eredményez az erkölcsi útról való letérést, nagyon sokszor igy a családban is bajt okoz, megnehezíti a csa­ládalapítást és a gyermeknevelést. Beszél azokról a siralmas állapo­tokról, amelyen ma a munkabérek állnak, a melyekből az emberek megélni nem tudnak. Mindenki a maga helyén teljesítse kötelességét és pedig úgy az ember, mint a vagyon is. Előadásának utolsó részében a szocializmusról és osztályharcról, a szociális kérdés­ről mint vallási kérdésről beszél és odakonkludál, hogy a jövőt megjavítani csak a hivő emberek az evangélium alapján fogják eszközölni. A beszédet óriási tapsvihar fo­gadta. Kreulz József elnök mon­dott köszönetét. Utána a Legény- egylet tagjai Hoffmannstal-Kállai Akárki (Jedermann) c. darabját adták elő rendkívül nagy tudással és átérzéssel. ELADÓ 60 q elsöosztáiyu fi­nom marha széna. Érdeklődni lehet Zalaeger­szeg, Vörösmarty-u. 9 sz* Világegyház. XI. Pius pápaságának 14-ifc évfordulóján a világsajtó is szám­talan ünnepi cikkben emlékezett meg a nagy pápa nagy alkotásairól. Elsősorban 20 körleveléről em­lékeznek meg, amelyekben vallási, társadalmi és kultúrpolitikai el­veket és útmutatásokat adott. Uralkodása alatt 14 konkordátu­mot kötött a Szentszék, amelyek közül legnagyobb jelentőségű a hires Lateráni egyezmény. Az utolsó konzisztorium óta a szent Kollégium háromnegyed részben oly biborosokból áll, akiket már ő nevezett ki. Közöttük kimagasló tudósok, mint Serédi, Schuster kardinálisok és Pacelli, a bíboros államtitkár, nagy S7Ónokok, mint Laurenii, Salatti és Wasalli-Rocca, kiváló diplomaták, mint Maglione és Tedeschini. Nagyarányú épít­kezései ugyancsak őí hirdetik az utókornak. XI. Piüs az Actio -Catholica, a tudomány, azencykli- kák, a konkordátumok, a szent­téavatások és a missziók nagy pápája. — A Szent Péter temp­lomban leleplezték Don Bosco em­lékművét. Az ünnepségen 10.000 iskolásgyermek vett részt, de je­len voltak a tegkimagaslóbb egy­házi és világi méltóságok is. — A bécsi egyházmegyei újság is támogatja és ajánlja a Ferenc József Emlékmű Bizottság törek­vését. Mert valóban méltó, hogy a monarchia népei emlékművel adózzanak a nagy uralkodónak, aki 68 éves bölcs uralkodásával népeit a kultúra magas fokára emelte. — Az új szlovák érsek­ség székhelyéül végérvényesen Pozsonyt jelölték ki, bár igen so­kan inkább Nagyszombat vagy Nyitra mellett voltak. — A prá­gai egyetem diszdoktorokká vá­lasztotta Verdier és Baudrillart Jó szemüveg, jó fényképezőgép, jó fényképkidolgozás BÁNFAI optika és fotó szaküzletében. BÉLA A keszthelyi Credo első nagy­böjti kuiturdélutánja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom