Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-03-01 / 51. szám
4. Zalamegyei Újság 1936. március 1. Dilctandó. Kisdiákkoromban igy tanultuk a nagy táblán az irvaolvasást. Az akkori bakakáplár még summá- sabban végezte el azt az analfabéta bundással. A kaszárnya falához állította s azt parancsolta, hogy mártsa ujját a fal tövében éktelenkedő sárban s húzzon vele vonalat a falra. Mi az a falon ? Kérdezte a káplár. Sár — feleli a bundás. No hát: most már tud kend írni és olvasni is. Ilyen gyöngyélet hajnala hasa- dozik ránk mostanában: Sum- másan kezdik életünk szövevényes ügyeit elintézni. A régi világban nagy feneket kerítettek a szabályalkotásoknak. Első volt az igazság. Erre építették a jogot és ebből kodifikálták meg a törvényt. Körülményesen épült ez az alkotmány, de százévekre is megállt a maga sziklafundamentumán. Mikor aztán a liberális világ köszöntött ránk, ezt a háromságot egy kicsit összekuszálták: jog-törvény- igazság lett belőle. Az igazság hátul került és visszájáról kellett elolvasni; mint a zsidó írást, de volt elég zsidó Írástudónk hozzá Csemegitől Vázsonyiig. Ma már az új világ szelei fújnak s a hármas kabalát egészen is elfujják s helyébe állítják a summás dik- tandót, mit óvatosan a kerettörvény jelmezébe öltöztetnek. Olyanféle ez a kerettörvény, mint például a Munkácsy: Magyarok bejövetelének rámája a magyarok bejövetele nélkül. A rámában, amelyre rézbádog lemezen 1920. I. van írva, időszakonként megmegjelenik egy egy újvilági vezér s lóhátról diktálja a parancsot már nem a vizet és füvet hozó pemákoknak, — mert azokat már kiollózták a vászonból, hanem a gyalogositott magyar centauroknak. Sok száz ilyen summás szabályalkotást lehetne i!t fölemlegetnünk, hogy az új világ szemléltető leírásához némi- nemű adalékokkal szolgáljunk, de az is elég lesz, ha a legújabbak közül szerkesztünk egyet ide. Nincs és nem is lehet senkifiának joga ahhoz, hogy az ember magángazdálkodásának módjába belediktáljon, ha az igazságba és mások jogába nem ütközik bele. A múlt években a gazdák olyanféle felhívást kaptak, hogy az aratógépek használatától lehetőén tartózkodjanak . . . szociális okokból. A legtöbben eleget is tettek ennek a balog, de jó- szándéku kérelemnek, de azt okosan végezték el. Az aratószerződésben azt Írták, hogy az aratók, ha sztrájkolni akarnának, azt teljes szabadsággal meg is tehetik, mert az aratógép felszerelve áll a félszerben. így aztán a káposzta is megmaradt, a kecske is jóllakott, vagyis a laikus rendelkezést a gazda esze ütötte helyre. A napokban azonban ezt a felhívást új stílusban fogalmazták meg. Summás diktandóvá alakították át mondván, hogy annál a gazdánál pedig, aki az aratógép tilalmat nem akarná megérteni, a szolgabirák lépjenek közbe. Hát hiszen a gazda megérti, mert eléggé világos stílusban van ez az ukáz megírva, de annyit mégis meg kell a gazdának engedni, hogy ebben a summás eljárásban 1 kifejezett fogalomnak eredő forrása után kutasson. Nem nehéz rátalálni. Nagyon sok a mi zöld szociológusunk és a legújabb időben elszaporodott agrátudósunk. Ezek már évek óta irkáinak és fecsegnek a mezőgazdasági gépek ellen. Ezek az urak csodálatos egyoldalúsággal és gyermekes elragadtatással beszélnek a naponta 2000 autót gyártó Ford- ról, a londoni textilgépcsodákról, amelyek egymillió méter pántlikát gombolitanak ki gyomrukból. Lihegő gyönyörrel nézik a vasgyárak Braun-daruit, amint percek alatt átadókat (travers), vasúti síneket hengerelnek, a gőzkalapácsot, mitől megreng a föld, a precíziós fúrót, amely egy mértani vonalat sem hibáz. Világhírűnek dicsérik a magyarországi villamos centrálét, ujjongjanak autónak, repülőgépnek, mozinak, rádiónak és az ipari csodák ezreinek, amik emberi szellemnek szüleményei és bizony millió emberkezet tesznek fölös- tegessé sőt társadalmi Rendet, a mesteriparét gázolja le, mert az a tudás fegyverzete nélkül állott útjában. Ez mind dicsőséges haladás nekik, csak egyedül az Őstermeléstől tagadják meg a fej ő- désnek és majdnem az életnek a jogát. Qőzekéit fagerendővel, aratógépeit kaszával-sarlóval, csép - lógépeit cséphadaróval, autóit, traktorait lőcsös szekérrel akarják visszacserélni s a gazdát a gazverte parlagra és útjainak uttalan sarába visszaparancsol- tatni. De azért ők lármáznak a leghangosabban, ha a búza 16 pengő, amikor a kanadai több ezer kilométeres utón is olcsóbban úszik föl a Dunade'táig, sőt a pesti partok közé is. Igen ám ! csakhogy Kanada hatalmas masinákkal szánt-vet, sredder-rel arat és csépel egyszerre, bagóért vett traktorral szállít vasutig, hajóig s ezeknek tarifáit sem az Andrássy-uton ka kulálják ki. Nem ám úgy, mint nálunk, ahol csak 30 kilométerre fuvarozhatunk a saját zsebünkből csinált országúton, vagy járhatatlan vicinális utainkon, mert megint egy summás diktandó rendeli igy ... a vasút érdekében. Pedig a magyar az ördögöt sem kerüli jobban, mint a vasutat öngyilkos és gazdaságellenes tarifa-politikája miatt. A most fejelés alatt álló telepítési törvényjavaslat, amelynek épen a telepítéshez van legvékonyabb köze, a megcsonkítandó nagybirtokot annyira dik'andós felügyelet alá akarja hajtani, hogy még a cselédek számába is beleavatkozik. Ez lesz ám csak czifra gazdasági szak-diktandó! Fent- dicsért agrártudósaink ilyenekkel remélik elérni a nagyobb belterjességét. Mert egyenesen ezt hirdették ki a nagybirtok megcsonkítandó testének adandó kegyes amnesztia feltétele gyanánt. Vagyis az amnesztia úgy szólna: A birtoktest egy negyedére sőt némelyiknek felére tagló általi halál, a maradó résznek élethossziglani fegyház a gazdasági fejlődés eszközeinek elkobzása mellett. Vessünk hát egy búcsúpillantást a már elkobzott zseniális karcsú aratógépre. Biz az négy kepézővel 12—4=8 aratót tesz fölöslegessé. Kereken 120 mázsa eleséget, azaz 1800 pengőt keres meg a gazdájának egy nyáron. Azt hiszik, hogy ez a megtakarítás lesz a gazda több-haszna. Az ezzel is beérő nagy gazdaság nem érdemli meg, hogy a nap rásüssőn. A magasan képzett vérbeli gazda épen ezt a többbevételt használja föl a gabonahozam sokszorosát megadó kapás és más kézi munkást kívánó termelési ágra. Ez a másodlagos jövedelem teszi lehetővé a hasznothajtó is- táló- és majorgazdaság fentartá- sát is : vagyis az egész birtok, belterjességét. Egészen világos, hogy épen az ilyen gépes, racionális gazdaság alkalmazza a több és jobban fizetett kézimunkást, akiknek a kenyérgabonát is kiméri, ha azokat akarják. Óriási hiba, hogy a magyar mező felett gazdasági tudástól mentes egyének ítélkeznek, akiket még az sem ment, hogy Lő- wingerek és Nussbaumok negativ példái merednek eléjük. Keményen ki is kérnék, hogy a magyar tőrőlvágott földbirtokosok rendjébe sorolják az új földesurak fajtáját és ezeknek ortó- pedes lábára szabják a gazda csizmáját, mert az attól vagy rúgni fog, vagy leül. A gépi aratás eltiltása tehát nem csak a gazda természetes jogán kaszál keresztül, hanem az Őstermelés haladásának szabadságát is csúnyán sérti. Az állami beavatkozásnak nem erre van az útja. A beavatkozás jogos, sőt szükséges olyan közmüvek létesítésére, aminőket egyes gazda nem végezhet el. A kitűnő utak, vizszabályozások, terményárak védelme, parazitaság kiirtása és alkalomszerüleg említve épen a mezőgazdasági gépek és üzemanyagok és hitelek uzsoramentes beszerzésének elősegítése. Ezek és száz más képezik a beavatkozás tárgyát, de mindig a gazdálkodás teljes függetlenségének határán kívül. Nem azért, mintha a mi állapotainkra száz százalékban rá- illenék, hanem azért, mert okulásokra szolgálhat, ide kell ikI Jó szemüveg, jó fényképezőgép, BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. Pécs, Zslaegepszeg. tatnom egyik nagy francia közgazdász (Lavergne: Az angol mezőgazdaság. 165 lap) alábbi szavait: „A mezőgazdaságnak mindenek előtt biztosságra és szabadságra van szüksége. Mindazon csapások közt, amelyek sújthatják, a leghalálosabb a rossz kormány. A forradalmak és háborúk engednek pihenőt: a rossz kormányzat soha“ (Sz.) EDISON MOZI Szombaton — és — Vasárnap Vasárnap 3 kor a helyár 20-70 fill. Vannak filmek, amelyekre hetekig várunk és évekig nem felejtünk el, ilyen grandiózus alkotás Harry Baur a világ legnagyobb jellemsziné- szének (a Nyomorultak főszereplőjének) legtökéletesebb és felejthetetlen alkotása Moszkvai éjszakák Irta : Pierre Benoit. Női főszereplő a szépséges Annabella. Soha nem mutattunk be ennél szebb filmet ! jegyét váltsa meg előre! Jegy- elővétel d. e. 11-12 -ig, d. u. az előadás kezdete előtt egy órával. Telefon : 251. SPORT. Move ZSE—ZTE II. A második osztályban vasárap megkezdődik a bajnoki szezon, s az első mérkőzés Zalaegerszegen derbyt jelent. Az ősszel a Move balszerencsés küzdelmet vívott. Elbizakodottan játszott és a várt nagy győzelem helyett csak döntetlent tudóit elérni. Most a csorba kiköszörüiésére törekszik, amire saját pályáján reménye is van. Mindkét csapat legjobb összeállításában indul. A ZTE I. csapata Győrött mérkőzik az ETO-val, amellyel legutóbb a ZTE nek nem volt szerencséje. A félbeszakadt mérkőzés végső sorsa még most is bizonytalan. A ZTE ezúttal Győrött kísérli meg, hogy győzelmet arasson az ETO felett, s ezért természetesen komplett csapattal megy. De igy is nehéz dolga lesz. Nagyon kell tudnia, ha idegenben jó eredményt akar elérni. Akar 6—10 pengőt keresni naponta könnyű munkával ? Vállalja el minden háztartásban nélkülözhetetlen, megtakarítást jelentő szabadalmazott élelmiszer újdonságunk képviseletét. 30—40 pengő forgótőke szükséges. Mintacsomag és válaszbélyegre 50 fillér bélyeg küldendő.. „Szövetkezet“ Budapest, VII. Dohány utca 39.
