Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. március 1. Vitéz Nlakray Lajos Zala­egerszegen. kát és a parlamenli rendszer ma­radványait teljesen kizárják a ja­pán politikai életből. Ez pedig súlyos következményekkel járhat külpolitikai téren. Tokió, február 29. Ma délben a kormány hivatalos jelentést adott ki, hogy a zendülést vég­leg leverték. Reggel 8 órakor a császár rendeletét közölték a zen- dülökkel, akik ekkor megadták magukat. A háromezer zendülő küzül közben már sokan eltávoz­tak, s csak 500 ember megadá­sára került sor ma délelőtt. Utol­jára a zendülők a miniszterelnök­ségi palota előtt, ahol főhadiszál­lásuk volt, rakták gúlába fegyve­reiket. A lázadás teljes leverése japán időszámítás szerint ma déli 1 órakor követ­kezett be. Megállapították, hogy a zendülők vezére Isi Raro kapi­tány, a hetedik gyalogezred veze­tője volt. A lázadás 18 katonatiszt vezetője a hadvezetőség paran­csára revolverrel agyonlőtte magát. Hivatalosan közük, hogy a meg­gyilkoltnak hitt Okada tengernagy, miniszterelnök élve megkerült. A zendülők nem bántalmazták és egészséges. Gróf Esterházy Pálné áldozatkész segítéssel támogatja a Tapolcai Ebédeltetési Akciót, Tapolca, február 29. Az Esterházy család jótékony­sága vármegyeszerte közismert. Intézmények, egyesületek munká- ját öleli fel az ő támogatásuk. Gróf Esterházy Pálné szeretet­tel karolta fel ismét a tapolcai Tüdőbeteggondozó Intézetnek a „zöld kereszt“ mozgalom jegyé­ben folytatott gyermekebédelíetési akcióját. Segítő keze nyomán a szegények százai jutnak naponta kenyérhez, jó szive sok család­nak adja meg a holnap reményét. Könnyeket szárit és vigaszt nyújt a keserű kenyérküzdelemhez, amire soha nem lehetett nagyobb szük­ség, mint az Ínséges esztendői követő, — e nehéz télen. A Katolikus Nőegyiet és Szent Margit Leányklub áldozatkészség­gel siettek a gondozó segítségére, de a iüzkárosultak és egyéb jó­tékonyság támogatásával megter­helt közönség nekik nem tudta az eddigi jövedelmet biztosítani, Ezenkívül a drágább élelmiszer- árak mintegy 20 %-kal növelték az ebédeltetés költségeit, ami na­ponta 40 P-re rúg. így az a ve­szély fenyegetett, hogy a közel­jövőben bezárulnak a jótékonyság ajtói. Erről értesülvén Esterházy Pálné grófnő, magához kérette vitéz Péczely Béla dr. igazgató-főorvost, aki pontos elszámolást terjesztett elő az akció eddigi költségeiről és anyagi helyzetéről. A jóíeíkü grófnő most értesítette az igazgató- főorvost, hogy az Esterházy csa­lád nevében vállalja az ebédelte­tés husvétig felmerülő költségeit. Egyben a maga részéről azonnal küldött négy birkát és 100 P-t, Esterházy Ilona grófnő részéről szintén 100 pengőt. A nemes gesztust a hála és a megkülönböztetett tisztelet viszo­nozza a szülők és 250 szegény gyermek részéről. — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedés­ben kaphatók! Az Akció Katolika sajtószakosz­tálya vasárnap, március 1-én, dél­után 5 órai kezdettel sajtódél­utánt rendez a következő műsor­ral: 1. „A mi vetésünk“ irta: Liszt Nándor, előadja Kovács Gyula keresk. isk. IV. o. t. 2. „Mi a haza ?“ Melodráma. Irta : Ábrányi Emil, előadja Connerth Gottfried, zongorán kiséri Varga Ferenc tanitó. 3. Ünnepi beszéd. Asmara, február 29. Az olasz csapatok tegnap elfoglalták az Amba Alagi hegyet, amely a nemrég elfoglalt Amba Aradam hegytől 40 kilóméterre délre van. A hegység elfoglalásával fontos hadászati pont jutott az olaszok kezére. A győzelemmel lehetet­lenné tették, hogy az abesszinek Deszjéíöl északra feltartóztassák az olasz előnyomulást, Amba Alagiíól délre Mulugeta visszavo­nuló csapatait megverték. A jelek arra mutatnak, hogy most már sikerül az északi abesszin sereget Zalaegerszeg város képviseiő- tes:ü!ete pénteKen délután vi'éz Tamásy István dr. b. polgármes­ter elnökletével közgyűlést tar­tott, amelyen a tagok közepes számban jelentek meg. Napirend előtt Árvay László dr. szóváieíte, hogy az utóbbi időben az adóhatósá­gok nagy mértékben tiltják le a lakbéreket, ami főleg a régi há­zak tulajdonosait érinti érzéke­nyen. Ezek annak idején tiz éven keresztül úgyszólván nem kaptak bárt, s utána kölcsönökből kellett a házakat tararozni. A kölcsönök sok esetben ma is fennállanak, s a íakbérletiltás miatt nem tudják a kamatokat fizetni. Februárban előfordult, hogy a letiltott bérek­nek csak felét fizették a tulajdo­nosok adóba, felét pedig a köl­csön rendezésére fordították. Most hír szerint szigorúan lépnek fel ezek ellen. Kérte, hogy a polgár­mester járjon eí a háztulajdono­sok érdekében a pénz- iigyigazgatónáí, aki eddig is megértést tanúsított. Vitéz Tamásy István dr. h. polgármester kijelentette, hogy el fog járni, s reméli, hogy az adó­hatóságok olyan megoldást talál­nak, ami a kincstár és az adózók érdekeinek egyaránt megfelel. A napirend során Szilágyi Mi­hály főszámvevő jelentette, hogy a miniszteri rendelet alapján a városi ingatlanátruházási szabály­rendeletet egységes minta szerint kell módosítani. A képviselőtes­tület el is fogadta az előterjesztett javaslatot, amely a városi illeték kulcsát egyöntetűen másfél száza- 1 lékban állapítja meg. Mondja : vitéz Makray Lajos orsz. gy. képviselő, pápai kamarás. 4. „Ó Salutaris Hostia“. Zenéjét szerezte : Schubert. Éneklik : G. Takács Dóra, Simonffyné Farkas Lujza és Kulcsár Mária, zongo­rán kiséri Fürtös Lajos tanár. Jegyek a „Zrínyi“ könyvkereske- kedésben válthatók P50 és 1 P-s árban. felgöngyölni. A négus elutazott Deszjéből, hogy újjászervezze seregét. Hir szerint a déli fronton is újabb előnyomulás várható, Gra­ziam tábornok négy hadosztállyal indul el Harrar ellen. Genf, február 29. A Népszö­vetség 18-as bizottsága hétfőn kezdi meg a megtorlások kérdé­sének tárgyalását. Vasconzellos elnök Lisszabonból már elutazott Genf be. Olaszország csak megfi­gyelőt küld ki az ülésre, A hirdetési jog bérbeadásának ügyét referálta ez­után vitéz Tamásy István dr. h. polgármester. Közölte, hogy a legutóbb folytatott tárgyalások eredményeképen a Magyar Hir­dető Iroda kedvezőbb ajánlatot tett a város hirdetési jogának bérbevételére. Tizenkét évre akarja bérbevenni a jogot. Az első 3 évben 33 százalékos, a következő 9 évben 45 százalékos részese­dést ajánl a bruttó bevételből, de biztosit legalább évi ezer pengő részesedési. A jelenlegi hirdető oszlopokért és táblákért 4,500 pengő térítést fizet. A bérlet le­járta után a hirdetési tárgyak visszakerülnek a város tulajdo­nába. Felállít a vállalat egy vil­lanyórát is Az iroda a városi szabályrendeletben megállapított dijakat szedheti csak és a helybelieknek ebből 35 százalékos kedvezményt köteles adni. Hegyi Kálmán és Mayer Mihály a magánhirdetések miatt fejezték ki aggályukat, Kovács Károly pe­dig azt hangoztatta, hogy a bér­beadás rossz üzlet, s a városnak legfeljebb évi ezer pengőt hoz. A közgyűlés 12 szavazattal 8 ellenében elfogadta a hirdetési jog bérbeadására vonatkozó ja­vaslatot azzal, hogy a szerződést a jogügyi bizottság szővegezi meg. Nyolcezer pengő teher egy kezességből. Udvardy Jenő dr. tisztifőügyész ismertette ezután a ZTE vei kap­csolatos per ügyét. 1927-ben a Zalaegersgegi Torna Egylet meg­építette pályáját. Az építéshez a Magyar Általános Takarékpénz­tárnál 5 ezer pengő kölcsönt akart felvenni váltó ellenében, s a kölcsönért a város közgyűlése készfizető kezességet vállalt. A kölcsönt nem vették fel, hanem az építést a Fuchs és Grósz cég hitelben elvégezte. A ZTE nem fizette meg a pályaépítést azzal a megokolással, hogy a munka nem volt megfelelő. A Fuchs és Grósz cég perelte az egyesületet és mint készfizető kezest, a várost is. A ZTE a maga perében kiegye­zett a céggel és 5 ezer pengő megfizetésére kötelezte magát. A város ellen indított keresetet a a törvényszék elutasította azzal a megokolással, hogy a város nem az építő céggel szemben vállalt kezességet, hanem egy létre nem jött kölcsönén. A tábla azonban jogerősen elmarasztalta a várost 5.Q0Ü pengő tőke, a kamatok és a költségek megfizetésére. A követelés jelenleg 7,253 pengőt tesz ki. A jogerős Ítélet után tárgyalások indultak meg. Ezeknek során a Fuchs és Grósz cég nem volt hajlandó semmit sem engedni követeléséből, a ZTE pedig kö­zölte, hogy iegfeijebb 1.500 pen­gővel tud a követelés rendezésé­hez fokozatosan hozzájárulni. Mivel a vállalkozó végrehajtás utján akarja behajtani követelését a városon, a költségek elkerülése céljából a jogügyi bizottság java­solja, hogy a város a Központi Takaréknál vegyen fel 8 ezer pengő kölcsönt a követelés ren­dezésére. Javasolja továbbá, hogy a következő közgyűlésen döntse­nek, vájjon éljen-e a város per­újítással és viszontkfcresettel a ZTE, mint egyenes adós ellen. Bencze Imre dr. a kényszerítő okok miatt elfogadta kölcsön fel­vételét, de helytelenítette a ZTE eljárását és kívánta, hogy már most határozzák el a viszontke- resetet. Udvardy Jenő dr. rámutatott, hogy most legsürgősebb a költ­ségek elkerülése céljából a tarto­zás rendezése. A perek Kérdésé­ben most nem lehet állást fog­lalni, csak az iratok alapos átta­nulmányozása után, A városnak a perekre való jogát a bizottsági javaslat is fentartja. — A fő­ügyész felvilágosítása alapján Bencze dr. visszavonta indít­ványát. Árvay László dr. azt fejtegette, hogy ez összeg teljes megtérítését nem igen lehet követelni a ZTE- tői, mert hiszen illik, hogy a közületek a sportot bizonyos mértékig támogassák. De nem is volna célszerű a teljes összeget követelni, mert per esetén a ZTE esetleg az 1.500 pengőt sem fi­zeti meg, s nagyon kétséges, hogy a viszontkereseitel be lehet-e valamit hajtani az egyesületen, ámbár a pert meg is nyerik. Leg­alább a veszett fejsze nyelét mentsék meg. Kitért ezután arra, hogy a ZTE szerint az 5.000 pengőért az egyesület rossz mun­kát kapott. Kovács Károly azt hangoztatta, hogy Zalaegerszeg polgársága nagyon szegény ahoz, hogy ilyen gavalérosan adózzék a sportért. A ZTE miatt hárult ez a nagy, teher a városra, tehát a ZTE ve­zetősége minél nagyobb mérték­Az olaszok újabb győzelmes előnyomulása. Zalaegerszeg képviselőtes­tülete elhatározta a hirdetési jog bérbeadását. Nfolcezss* pengő sxak&dt a város nyakába a ZTE pá&yaépitéséyeS kapcsoEatban*

Next

/
Oldalképek
Tartalom