Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-01-08 / 5. szám
XIX évfolyam 5. wém. Ara 8 fillér Í936. január 8. Szerda. ZHl *“'GYEIÜJSA6 Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■:■= Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak^ egy hónapra l-50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A világháború borzalmai számadatokban. Tizenhét év mull el a világháború befejezése óta, a statisztikusok azóta dolgoznak, hogy összeállítsák a világháború veszteségi statisztikáját, amely végre elké szült. — Rettentő, hihetetlen, roppant számok tárulnak elénk, nem akarunk hinni nekik, leheietlennek tartjuk őket. De beszéljenek a számok helyettünk : A statisztika kimutatja, hogy 12,990,270 katona esett el a harcmezőkön. A háború négy évig, három hónapig és tiz napig tartott, ezek szerint minden percre hat halott esik. Ha a háború tartamát napokra számítjuk át, 1564 napot kapunk, mely 37.440 órát jelent. Ha ezt a számítást az előbbivel összeegyeztetjük, rájövünk, hogy naponta 8327 ember esett áldozatul. Kiszámították, hogy tizenhárom- millió elesett katona kifolyt vére 52.000 köbmétert tesz ki. 25 millió liter embervér annyi, amennyi egy napra helyettesíthetné a Nia- gara-zuhatag vizét. Körülbelül 20 millió katona sebesült meg, ezek közül 10 millió rokkant, 116,713 súlyosan sérült meg, 44.357 nyomorék lelt (egy lábukat vesztették el), 44.688 súlyos tüdővészt szerzett a háborúban, 20.952-nek lelőtték az egyik kezét, 5400-an megőrültek és 30.000 a legrettenetesebb módon megvakult. 1266 embernek mind a két lábát amputálták és 1350-nek mindkét karját. Ezt a statisztikát azonban még nem lehet egészen pontosnak tekinteni, mert csak a közvetlen áldozatait mutatja ki a háborúnak. Hol van még azoknak a száma, akiket a háború kergetett a nyomorba ! ? Rövid táviratok. A szovjet kereskedelmi szerződést köt Franciaországgal és ezzel kapcsolatban 800 milliós kölcsönt kap a franciáktól. — Felfüggesztették állásától Vargha Elemér dr. baracskai községi orvost, aki, bár helyi NÉP elnök volt, mégis szembeszállt Széchenyi Viktor gróf fejérmegyei főispánnal és feljelentést tett ellene. — A marseillei királygyilkosság bün- perének tárgyalását február 5-én felytalják. — Csempészés miatt 135 ezer pengőre ítélték Bors Ádám volt főhadnagyot és Szlan- kovics Béláné maniktírösnőt. — A mezőkövesdi templomot kifosztották. A tetteseket kinyomozták Molnár István szininövendék és három 16 éves miskolci fiú személyében. A fiatalemberek több más betörést is elkövetlek. — Antal István igazságügyi államtitkár ma vette át hivatalát. — Keresztes Fischer Ferenc, a Pénzintézeti Központ új elnöke ma elfoglalta hivatalát. — Svédország kártérítésért perelni akarja Olaszországot a svéd vöröskeresztes kórház bombázása miatt. — Háupimannak, a Lindbergh- gyermek gyilkosának kivégzését elhalasz'ották. — Amerika a Csendes Óceánon nagy gyakorlatot tart 150 hajóval és 400 repülőgéppel. — Az arabok nemzeti mozgalma erősödik Palesztinában. Elsősorban az angolok, másodsorban a zsidók ellen fordulnak. — A francia folyók áradása egyre erősödik. A Szajna, a Garonne, a Loire sorra kiöntötték ás sok .<árt okoztak. bizonyos háborús intézkedéseket tesz. Több luxushajót csapatszállító gőzössé alakítanak át és ezeken nagyobb csapattesteket szállítanak Alexandria felé. Paris, január 7. Az Oeuvre részleteket közöl Lavainak az olasz követtel folytatott tanácskozásáról. Olasz részről közölték, hogy Mussolini Páristól új megoldási tervezet javaslatba hozását várja. Laval ezzei szemben hangoztatta, hogy egyetlen lépést sem tesz, amig Róma Írásos okmányban nem közli, hogy Olaszországot békülékenység hatja át. Az új javaslat megtétele ez esetben is a 13 as bizottság feladata volna. A francia körmányt angol részről tájékoztatták, hogy Eden január 20-án Genfben valószínűen nem tesz lépést a megtorlások kiterjesztésére. Róma, január 7. Olasz hivatalos körökben az amerikai semle- gességi nyilatkoztot már nem gazdasági, hanem politikai szemszögből ítélik meg. A miniszler- elnökségi palotában kijelentették, hogy Amerikában az események általuk előre látott mederbe tértek. Roosevelt üzenete azonban arra vall, hogy Amerikában rosz- szul ismerik a helyzetet és nem értik meg az olaszok lelkiállapotát. Az abesszin kormány által a svéd kórház bombázása ügyében kért vizsgálat kérdésében Olaszországhoz nem érkezett megkeresés, igy az olasz kormány még nem is foglalt állást az ügyben. Az olasz hadvezetőség egyébként engedélyt adott 50 külföldi újságírónak, hogy követhessék a csapatok előnyomulását. Ez azt bizonyítja, hogy Olaszországnak nincs semmi titkolni valója. London, január 7. Észak Abesz- sziniában váratlanul nagy felhő - szakadás zudult alá, amely lehetetlenné tette az abesszinek állítólagos támadási kísérletét, mert az esőzés megrongálta az utakat. Különösen súlyos a helyzet az abesszin főhadiszállás, Deszjé környékén úgy, hogy a császár nem is tudott az északi harctérre utazni. London, január 7. Húsz harcikocsival megerősített olasz csapatok megtámadták az abesszineket a Marrara folyó mentén. Huszon- négyórás harc után, amelyben az repülők is résztvettek, a gyalogság elfoglalta az ellenséges állásokat és üldözte a menekülő abesszineket, akik 150 halottat vesztettek. A legfelsőbb bíróság feltűnő ítélete következtében összeomlott Roosevelt újjáépítési terve. Ujjong a nagytőke és a nagyipar. Washington, január 7. A legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek mondotta ki Roosevelt elnök mezőgazdasági újjáépítési törvényét. Ennek következtében hivatalos közleményt adtak ki, hogy a farmereknek nyújtott segélyek kifizetését beszüntetik, mivel a segélyek az újjáépítési törvényen alapultak. London, január 7. Földrengésszerű hatást keltett az amerikai legfelsőbb bíróság döntése a mezőgazdasági törvény alkotmányellenességről. Ennek a törvénynek alapján eddig a forgalmiadóból előteremtett összegek utján kárpótlást nyújtottak az őstermelőknek a gabonatermés és sertéstenyésztés csökkentéséért. A döntést az ellenzék és Roosevelt két ellensége: a nagytőke és a nehézipar kitörő lelkesedéssel fogadta. A tőzsdén nagy az izgalom, az élelmiszer-részvények árfolyama nyereséggel zárult. Az államkincstárt a döntés következtében veszteség fenyegeti. Az angol lapok a döntéssel kapcsolatban azt írják, hogy az egész amerikai újjáépítési épület kártyavárkánt omlott össze épen az elnökválasztás előestjén. Á döntés külpolitikai hatását abban látják, hogy az amerikai kormánynak most elég gondja lesz odahaza <és óvakodni fog a külső bonyodalmakba beavatkozni s igy megerősödik az amerikai el- szigetelődési politika. A Daily Express szerint ezekután Roosevelt tartózkodni fog az olajtilalom kimondásától. Laval Genftől várja az új békajavaslatokat. Olasz győzelmek a harctéren« Páris, január 7. A nemzetközi politika a két ünnepben meglehetősen eseménytelen volt. A saj'ót továbbra is Roosevelt üzenete foglalkoztatta. A Figaro a beszédet nagyhangú blöffnek nevezi, mely mögött nincs tettrekészség. Ezzel szemben a Petit Parisienne a beszédből arra következtet, hogy az Egyesültállamok kormánya a közeljövőben aktiv külpolitikára készül és nem elégszik meg a szemlélő szerepével. Pertinax szerint az esetleges európai háború kérdésében Amerika politikája mint nagy ismeretlen szerepel. Vasárnap megérkezett Párisba Chambrun gróf római francia követ és jelentést tett Lavainak. Hír szerint Laval egyelőre nem tesz újabb közvetítő lépést, hanem bevárja az e heti angol minisztertanács döntését, s ennek megfelelően folytatja tevékenységét a viszály megszüntetése érdekében. Genfi jelentés szerint Madariaga párisi spanyol követ, a genfi meg- torlási bizottság elnöke lemondott a bizottság elnöki tisztéről és követi állásáról. A lemondás oka, hogy Madariaga egyik vezető harcosa volt a megtorlási politikának, s most összeütközésbe került kormányával, mert az új spanyol kormány olaszbarát. London, január 7. Angol kormánykörökben vegyes érzelmekkel fogadják Roosevelt beszédét, amely nem könnyíti meg az angol kormány döntését az olajmegtorlás kimondása tekintetében. A kormány az e héten tartandó minisztertanácson foglal véglegesen állást. A tanácskozásokba bevonják a szárazföldi, a légi és tengeri haderők vezérkari főnökeit, mivel az olajmegtorlás kimondása esetén fegyveres összeütközésre kerülhet sor Olaszországgal. Az angol kormány felkészül minden eshetőségre s azért máris
