Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-22 / 44. szám

2. Zalamegyei Újság 1936. február 22. Nagy földrengés pusztított Japánban. fák a nemes cél érdekében. Ké­rem Istent, őrizze meg az én munkatársaim erejét, szorgalmát, munkakedvét továbbra is töretle­nül, mert hiába van az elnök, ha nincs, aki megértse és átvegye az ő lelkében lobogó tüzet. Ezért nézek nagy tiszte­lettel az anyára, a szü­lőre, az óvónőre, a taní­tóra és mindazokra, akik a gyermeknevelés szolgá­latában állanak. — Az engem most ért kitün­tetést nem a magam érdemének tulajdonítom, hanem azoknak, akik a munka közvetlen elvégzé­sével arra igazán hivatottak. Itt a a főorvos, a fővédőnő, védőnők; az ő áldozatos, szeretetteljes mun­kájukban csúcsosodik ki a Ste­fánia áldásos munkája. — Hiszem és remélem, hogy sikerül még a Stefánia hiányzó intézményeit is tető alá hoznunk, hogy lesznek emberek, akik meg­értik felhívásunkat és az anyák segítségére sietnek. Itt elsősorban a Társadalombiztosító Intézetre gondolok. Azt fogják rám, hogy op­timista vagyok. Anyámtól örököltem ezt és áldom is érte Istent. Higyjék el, hogy az anyák sohasem tévednek. Az optimista lé lélek teremtő lelket hord magában. — Minden szép munka, minden szép tett csak optimista létekből fakad. Az ilyen lélek nagy aján­dék átlói, aki adta és nagy aján­dék annak, aki kapta. Az én op­timista szivem bizik abban, hogy rövidesen tető alá sikerül hoz­nunk a bölcsődét és szülőott­hont is. — Még egyszer köszönöm az önök kedves megemlékezését és ígérem, hogy továbbra is az ed­digi lelkesedéssel fogok dolgozni Isten legnagyobb ajándékáért a magyar gyermekért. Akinek van gyermeke, az a magáét, akinek nincs, az a másét ölelje és csó kolja meg, mert, amikor a gyer­mekei csókoljuk, a magyar haza dobogó szivét csókoljuk. Lelkes taps és éljenzés volt a válasz a polgármester lendületes beszédére. A diszgyüíés ezután dr. Fülöp Jenőné zárószavaivaí befejeződött. Páris nyugtalan ms. olasz-német tárgyalásik mtatf» Páris, február 21. Az olasz- német diplomáciai tárgyalások idegességet keltettek. A sajtó igyekszik kifürkészni a két állam külpolitikai szándékait. Összefüg­gést láttak a római német köyet berlini útja és Gőring warsói tar­tózkodása között. Hassel követ Hitler kezdeményezésére utazott Berlinbe. Megállapítják a lapok, hogy Németországnak érdeke az Olaszországhoz való kö-eledés. Az osztrák kérdés nem szerepel a megbeszéléseken. A római lengyel követ látoga­tást tett Mussolininál és utána Warsóba utazott. A lengyel köz­vélemény ezt az utazást össze­függésbe hozza a dunai kérdéssel. Rómában új fejleményeket várnak a dunai kérdésben. — Jó könyvek olcsón csak a „Zrínyi“ könyvkereskedés­ben kaphatók! Tokió, február 21. Japán idő­számítás szerint ma délelőtt 10 órakor súlyos földrengés pusztí­tott Osaka, Kioto és Köbé váro­sokban. (Lakában a földrengés nyomán tűz tört ki, továbbá száz és száz ház összeomlott. A táv­író és telefonösszeköttetés meg» szakadt, ezért a jelentések hiá­nyosak. Az első jelentés 3 halott­ról lúd. Későbbi jelentés szerint a földrengés központja Kioto és Osaka között volt. Osakában a rengés a villanyvezetékeket is Áz országos mezőgazdasági ki­állítást minden évben tömegesen keresik fel vidékről és a szóm szédos államokból tanulmányi csoportok. Ezeknek elszállásolása érdekében a rendezőbizottság érintkezésbe lépett Budapest Szé­kesfőváros Idegenforgalmi Hiva­talával. Az Idegenforgalmi Hiva­tal ez évben is készséggel vállalta a kiállítás látogatóinak pályaud vari kirendeltségei utján való fo- gadásáí és olcsó, csoportos el­szállásolását. Vidéki iskolák, gaz ­dasági akadémiák, szakiskolák; és tanfolyamok tanulóifjúságából álló csoportoknak elszállásolására a diákszállókban van hely biztosítva. A diákszállók mind lepedővel, ta­karóve,1 és párnávai ellátott ágyak­kal vannak felszerelve. A diák­szállókban igényeli helyek bizto­sítására vonatkozóan a bejelenté­seket legkésőbb március 14-éig kell az Idegenforgalmi Hivatalnak megküldeni. A szállás a diák­szállókban naponként 60 fillérbe kerül, ezenkívül személyenként a tartózkodás egész tartamára 70 fillér mosatási díj fizetendő. A posía 1935. évi hivatalos forgalmi adatai igen örvendetes emelkedésről számolnak be, ami egyben a gazdasági étet jelentős élénküléséről is tesz tanúságot. A posía jelentése külön hangsúlyoz­za, hogy egyes főüzletágakban az 1935. évi forgalom az ufó só öt óv legnagyobb forgalmát érte el. Így a pénzügyi viszonyok általá­nos javulására vall, hogy a pén­zesutalványok forgalma a elő Ő évi 805 9 millió pengőről 864.4 millióra, vagyis 58.5 millió pen­megrongáifa. A tokiói földrengés­tani intézet jelenti, hogy a ren­gés hatalmas területre terjedt ki, de aránylag nem okozott nagy kárt. Délelőtt il órakor újab’o földrengést éreztek Ólakéban. A lakosság elmenekült. Tokió, feb.uár 21. A földren­gés következtében öt ember vesz­tette életét, 12 megsebesült. Ti­zenkét ház beomlott, sok meg­rongálódott. Három kéményseprő, akik a házakon tartózkodtak, éle­tét vesztette. Nagyobbszámu, felnőttekből álló csoportoknak szállásigényü­ket legkésőbb március 5-éig kell bejelenteni az Idegenforgalmi Hi­vatalnál (Budapest, V., Deák Fe­renc u. 2 , interurbán telefon: 812 — 13), mert elhelyezésük csak ez esetben biztosítható. A Magyar Kivándorlókat és visszavándorlókat Védő Irodának a keleti pályaudvar melletti ott­honában (Budapest, VIII., Fiumei ut 4) ugyancsak kaphatnak cso­portok és egyesek is éjjeli elszál­lásolást napi 1 pengőtől kezdve. Az irodának az érkezést legalább 14 nappal megelőzően kell je­lezni. Az igy elhelyezett gazdacsopor­tok részére az Idegenforgalmi Hi­vatal utján kedvezményes étkezési lehetőségekről is gondoskodott a kiállítás rendezősége. Akik lakásigénylésükeí előzete­sen be nem jelentették, az Ide­genforgalmi Hivatal pályaudvari kirendeltségei utján nyerhetnek szállodákban vagy magánlakások­ban elhelyezést." gővel emelkedett. A posíacsekkel küldött pénzösszegeknél pedig az 1934. évi 1.611 millió pengővel szemben 1.706 millió pengői ad­tak fel, az emelkedés tehát itt 95 millió pengő. Az utalványon és csekken feladott pénzek együttes szaporulata iíymódon 153 rniilió pengő volt. Még a pénzforgalom­hoz tartozik, hogy a postahivata­lok útján a postaiakat éirpénztárba tett befizetések összege az 1934. évi 55*8 millió pengőről 65’3 millióra, vagyis 9 7 millió peri­pengővei emeikedelt. Az ajánlott levelek forgalmában az 1934. évi 7-48 millió darabról az 1935. évi 777 millió darabra történt, különben is csekély, alig 290.000 darabnyi szaporulat egye­dül onnan keletkezett, hogy az 1935. évi képviselőválasztások alkalmával 296.000 darab válasz­tási igazolványt tartalmazó ajánlott levelet adlak fel. Mégis azonban — egy-egy ajánlott levél posta­költségéi középáílagban 60 fillér­rel számítva — a választások a postának csupán ajánlott levelek útján mintegy 170.000 pengő jövedelemtöbbletet szereztek. A csomagforgalom végösszege 1934 - ben és 1935-ben teljesen egyező: egyenként 879 millió darab, de itt jellemző, hogy a decemberi (karácsonyi) csomagforgalom az előző évi 928,000 darabról, 1935* ben 1,029.000 darabra, tehát 101.000 darabbal növekedett, ami az ajándékozási kedv emelkedé­sére enged következtetni. A távbeszéiőforgalom képe a következő: a telefonállomások száma az egész országba együtt­véve : 1934-ben 87.692 ; 1935 ben pedig 92.150; a szaporulat tehát országszerte 4458 új állomás. Budapesten az előfizetők száma az előző évben 53.338, 1935. december 31 én pedig 58.339 ; a szaporulat tehát Budapesten 5001 új állomás. A budapesti beszélgetések száma az előző évben 111*9 millió; 1935-ben 12 T9 millió, a szaporulat tehát 10 millió beszélgetés. A távolsági (interurbán) beszélgetések száma pedig az előző évi 3*51 millióról 1935 ben 3‘97 millióra, vagyis 46.000 rei emelkedett, ami jelen­téktelennek tekinthető. Végül a rádióengedályesek száma az előző évi 3 40.000-ről 1935-ben 353.000- re szaporodott, a növekedés tehát 13.000 új előfizető. Amint láthatjuk, ezek az adatok a postaforgalomnak már számot­tevő általános emelkedéséi jelentik, ami egyben a postavezérigazga- tőságnak a!kaimat és fedezetet nyújthatott arra, hogy a berende­zések korszerűsítését sikerrel to­vább folytathassa. —w ‘ - w w *v. f 3*te*v* -V Egy volt hadifogoly szörnyű bünlistája. Rendkívül érdekes bünügy fog­lalkoztatja most a büntető ható­ságokat. A bünügy középponté­ban Kiss Béla villanyszerelő áll, aki eilen gyilkosság büntette cí­mén folyik az eljárás. Az ellene tett feljelentés szerint ugyanis Kiss 1921. év első felében a szi­bériai Novonikoiajevszk fogoly­táborának parancsnoka volt és mint ilyen, rendkívül durván bánt az ottani fogoly magyar tisztekkel. Különösen érezíette hatalmát egy Erdődi nevű magyar hadnaggyal, aki a nélkülözésekbe és kínzá­sokba állítólag beleőrült és ami­kor a táborból szökést kísérelt meg, Kiss Béla utasítására az egyik őr agyonlőtte. Kiss Bélát előzetes letartóztatásba is helyezték Budapesten, kihallgatása során tagadta bűnösségét és töb­bek kihallgatását kérte, akik vele a fogolytáborban voltak. így megkeresés érkezett a győri rend­őrséghez is a főkapitányságtól és itt ki is hallgattak egy magasrangu katonatisztet, akire Kiss Béla hi­vatkozott, a katonatiszt azonban nem tudott visszaemlékezni Kiss Béla személyére. A rendőrség a Jé szemüveg, Jó fényképezőgép, Jó fény képfeldolgozás BÁH FAI BÉLA ©gatitei és tfsi'lé $xaikiÍ£l!etégB®ss. Pécs, Zalaegerszeg. & Blasüganlesági Kiállítás csoportos látogatóinak el­szállásolása. A posta az id alsó öt é .3 fsiyamá n 1935-ben ért® el a legnagyobb forgalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom