Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-02-19 / 41. szám

1936. február 19. Szerda« XIX« évfolyam 41. széni. Ara 8 fillér Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. g|niiiii"ii i iiitiimaMaassnMMaswBmiaBBwgiaJMiMMBiMSf nuiuMwaniii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ======= Telefonszám 128. POLITIKAI napilap Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra l-50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Olyan szépen bes?élnek hozzánk szomszédaink, annyira hangoztatják békés szán­dékukat, hogy szinte jő testvé­reinknek látszanak, akik csak ja­vunkat akarják. A Dunamedence rendezésénél is szép szerepet szánnak nekünk, ha ... Igen, ha ... lemondunk a revízióról. Mert, ami­kor ezt a szót hallják; revízió, megborzonganak, nyugtalanokká válnak és eszeveszetten futkosnak egymáshoz, hol meg a föpalrónus- hoz, a franciákhoz. Mert hát mi szeretjük a szép szót, nem is za­varjuk a béke biztosítását célzó törekvéseket, hiszen legfőbb óha­junk a béke, de — igazságot is követelünk a magunk részére. Ad­ják vissza nekünk azt, ami a mi­enk volt ezer éven át és akkor kitörölhetjük a szótárból a revízió szót és nem kell a szomszédok­nak ijedezniök, fenyegetőzniük, hanem beszélhetnek nekünk min­dig olyan hangon, amilyenen a jó szomszédok beszélgetnek egy­mással. Ha mindenáron azt akar­ják, hogy szálljon béke Közép- európára, hát hallgassanak az igazság szavára és meglesz a béke. Pedig mi nem békétlenke- dünk és még sincs béke. Mi le­het ennek az oka? Keressék ko­molyan és megtalálják. Az igaz­ságnak és őszinteségnek hiánya okozza azt, hogy békái teremteni nem lehet. A tőlünk elrabolt or­szágrészeknek nem kellenek új uraik. Úgy bánnak a régi magyar állam polgáraival, mint a rab­szolgákkal ; velünk, a csonka- országgal pedig meg akarják ta­gadtatni ezeréves történelmünket. Csak természetes, hogy mi szót emelünk elcsatolt testvéreink sa­nyargatásai miatt és ragaszkodunk ahoz, hogy, amit vérre! szerez­tünk s vérrel tartottunk fönn egy évezreden keresztül s ahol kultú­rát mi teremtettünk, az ismét a mienk legyen. De hát ez nem is békétlenkedés. Azt mondják, hogy a határoknak megváltoztatása háborút idézne elő? Ugyan kik fognának fegyvert a határok igaz­ságos kiigazítása, a rablóit holmi­nak visszaadása miatt ? Azok, akiknek vágyai teljesülnének a Magyarországhoz való visszacsa­tolással ? Vagy talán mi, akik visszakapnánk azt, ami minket illet ? Igazán nevetséges dolog tehát háborút emlegetni akkor, amikor mindenki hozzájut ahoz, ami az övé. — Hodzsa, cseh mi­niszterelnök, a régi magyar em­ber, a yolt íglói diák, aki az el­sők között tagadta meg régi ha­záját, fennen hangoztatja, hogy nyitott ajtót hagy Magyarország számára a Dunamedence rende­zésénél. Mintha nem ismerne bennünket, mintha nem tudná, milyen óriási igazságtalanság tör­tént az ő régi, ezeréves hazájával 1 Ha egy született cseh beszélne úgy, mint ő, talán nem is csudál­koznánk azon; de amikor egy volt magyar ember akar Magyar- országgal úgy tárgyalni, mint ő, akkor mégis csak gondolkozunk a dolgok fölött és azt mondjuk: annyira még nem sülyedtünk, hogy Hodzsa füttyére táncoljunk. Pedig épen Hodzsa szól hoz­zánk olyan igen szép hangon, akárcsak — egy szirén. Nem, Hodzsa ur nem tör be bennün­ket az igájába. — És, amikor fuvolázzák a szép nótákat, akkor festenek Belgrádban új térképet, amelynek színei szerint Hodzsa ievezetné a — cseheket a Dunán­túl közepéig, hogy a déli részt meg nagylelkűen átadja a szer­büknek. Az oláhok királya is hangoztatja, hogy békét akar. Ezt is elhisszük. De siet utána tenni: revízió nélkül. Ami megint azt je­lenti, hogy a magyar ne várjon igazságot, ne számítson arra, hogy az ő jogait tiszteletben tart­sák. Ha most azt válaszoljuk, hogy revíziót követelünk, megint mi leszünk a bűnösök, mert hát a revízió háborút okozhatna. Kö­szönjük szépen a mindgyakrabban elhangzó szép beszédeket, de a sok beszéd mellé most már jogos követelésünk teljesítését is kérjük. gyapjas Rend lovagját, v. b. t. I tanácsos, felsőházi tagot, gróf Batthyány Pálnét és ifj. zichi és vá8onkeői Zichy Aladár gróf nagybirtokosokat választotta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen pedig az intézet elnökévé dr. Hunyadi József ig. tagot vá­lasztották meg. A tárgysorozat letárgyalása után Schleiffer Imre dr. ügyész beje­lentette, hogy gróf Baíhyány Páíné néhai férjének, az intézet egy év­tizednél hosszabb időn át volt elnökének, életnagyságu képét az intézetnek adományozta. A volt elnök hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg, az adományozó nagyasszonynak pedig köszönetéi szavaztak. NlenekiHnek Mulugcis seregei. Washington, február 18. Az Egyesült Államok képviselőháza megszavazta a semlegességi tör­vényt. A törvény kiviteli :ilalmat állít fel a hadviselő államokkal szemben és megállja azt is, hogy ezek részére kölcsönt folyósítsa­nak. Makale, február 18. Dzsibuti környékén az a hir járja, hogy Desta herceget katonái meggyil­kolták. A négus még mindig ta­gadja az utóbbi napokban lefolyt nagy harcok jelentőségét, de az angol sajió már beismeri, hogy déli irányban szabad az ut az olaszok előtt. A megvert Muiu- geta herceg seregét Abesszínia legerősebb seregének tekintették. Mulugeta megvert csapatai rendetlenül menekülnek, s az olaszok repülőgépekkel üldözik őket. Az olasz király Badoglio tá­bornoknak táviratban fejezte ki örömét a nagy győzelem felett. Újabb névtelen levélíró Fejér megyében. Székesfehérvár, február 18. Fe­jér megyében újabb névtelen le­vélírót lepleztek le Kézdívásárhe- lyi Béla dr., a váli járáshoz be­osztott tb. főszolgabíró személyé­ben. A főbíró Széchenyi főispán, Havranek alispán, Kenessey és Halassy főszolgabirák ellen Íro­gatta névtelen leveleit a szerkesz­tőséghez és a képviselőkhöz. A tb. főbíró nyilatkozatott tett, amely­ben beismeri a névtelen levelek Írását és azok állításait valótla­noknak mondja. Egyben sajnál­kozását fejezi ki. Forradalom Paraguayban. Buenos Ayres, február 18. Montevideoi hírek szerint Paragu- ayban forradalom tört ki. A hely­zet igen komoly, a fővárosban utcai harcok folynak. A forradal­mat elégedetlen tisztek szították. Uj kormány alakult. Zalaegerszegre Jen a villamos tröszt vezérigazgatója. Személyesen tárgyal a szerződés módositásáról. Megírtuk, hogy a közelmúltban vitéz Tabódy Tibor főispán ve­zetésével küldöttség járt az ipar­ügyi miniszternél, hogy támoga­tását kérje a Zalaegerszegre nézve terhes villanyszerződés módosítá­sához. Á miniszter akkor meg Ígérte, hogy megteszi a szükséges lépéseket. Bornemissza iparügyi miniszter most levélben közölte vitéz Tabódy Tibor főispánnal, hogy a tröszt vezérigazgatója a közeljövőben Zalaegerszegre jön és személyesen tárgyal a villany- szerződés módosításáról. Politikai körökben élénk feltű­nést keltett, hogy a független kisgazdapárt ügyvezető igazgatója, Rakovszky Tibor dr., kapuvári or­szággyűlési képviselő, elutazott egy másik képviselőtársával Síee- nockerzeelbe Ottó királyhoz. Ra­kovszky Tibor útjáról a követke­zőket mondotta: — A legitimista gondolat pár­toktól független és igy nem kell csodálkozni azon, ha két legiti mista érzelmű, de egyébként más pártba tartozó politikus kiutazik Ottó királyhoz. — A legitimizmus és a függet­len kisgazdapárt programja ösz- szeegyeztethető. Most, amikor a középeurópai kérdés előtérbe ke­rült, most, amikor Hodzsa Miián cseh miniszterelnök nap-nap után | nagyfoníosságu tárgyalásokat foly- i tat, az az érzésem, hogy a közép­európai helyzet kialakulásában nagy szerep jut Sieenockerzeel- nek. — Annál is inkább érdekel a középeurópai kérdés megoldása, mert ez egyúttal a magyar nép, a magyar kisgazda nagy és égető problémájának megoldását is maga után vonja. Én Steenocker- zeeíbe is kenyeret megyek keresni, nem pedig azért utazom Ottó ki­rályhoz, hogy érdemrendeket har­coljak ki. Visszafelé jövet Német­országban, Berlinben, valamint Ausztriában, illetve Bácsben meg­szakítjuk utunkat és alkalmat ke­resünk arra, hogy német és osz­trák politikusokkal folytassunk in­formativ jellegű megbeszéléseket A nagykanizsai Néptakarék új elnöke de. Hunyadi József gróf. Gróf Batthyány Páíné néhai férje arcképével ajándékozd meg az intézetet. A nagykanizsai Népíakarék- pénztár most tartotta harmincadik közgyűlését Kreister József dr. ügyvéd, alelnök vezetése melleit. A nagy látogatottságnak örvendő közgyűlésen vitéz Bentzik Lajos kormányfőtanácsos, ügyv. igazgató az igazgatóság, Balog Dávid pe­dig a felügyelőbizottság jelentését ismertette. A jelentések szerint az intézet a gazd^közönség, valamint a kereskedelem és ipar jogos hitelügyeit az elmúlt évben is teljes mértékben kielégítette, be­tétállománya stabil, kihelyezési állománya jó fedezett. A közgyű­lés új igazgatósági tagokul dr. Hunyadi József grófot, az Arany­Rakovszky Tibor dr. Steenookerzeelbe utazott Ottó királyhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom