Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-16 / 39. szám
XIX. évfolyam 30. szám! Ara 8 fillér 1936. február 16. Vasárnap. Felelős szerkesztő: Herfcjly Ferenc Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Ne kÉoricázziink! Hol van még a magyar kuko- rícafosztás és máris huszonötezer vagon kukoricát hoztak be agrár Magyarországba. Ha igy folyik az export-üzlet, az őszig eljutunk az ötvenezreredik vagonig, ami öt millió mázsának és valószínűen százmillió pengő térítési kiadásnak felel meg. Ennek a roppant vérveszteségnek súlyát azzal sem lehet letagadni, hogy a kukorica költsége az ipari nagyhizlalók sertéskivitelében megtérül. Igaz, visszatérül a derekapénz is (ahogyan a magyar a tőkét szokta hívni), a re- bach is megleszen és a hizlaló tőkét hizlalja, de mégis az volna a dolog rendje, hogy magyar sertést magyar kukoricával hizlaljunk, azt is lehetőleg ne tőkés ipari telepeken és azt adnánk el csehnek, németnek. A normális világban is igy volt. Kukoricatermésünk 14-26 millió mázsa között mozgott. A 14-es esztendőben hétmilliót behoztak, a 26-os- ban kétmilliót kivittünk. Az átlagos szükségletünk tehát 20 millió mázsa körül volt. Ennek az abrakmennyiségnek hiányát a múlt száz év nyakába varrnunk még sem lehet, mert nagy hányad jut abból a pogá- nyul rósz gazdaságpolitikánknak is. A vezetést ugyanis a merkantil körök ragadták annyira magukhoz, hogy a valóságos gazdaságpolitika szóhoz sem juthat. Takarmány magvakban, ahová az agyonadóztatott sör miatt, az árpát is kell soroznunk, sohasem kellene megszorulnunk, ha azok kivitelét „nemes valutáért“ nem hajszolnák olyan anyagok importálására, melyek itt feleslegesek és nem magyar nemzetgazdasági, hanem csupán merkantilista érdeket szolgálnak. Nagyra voltunk vele, hogy utolsó termésű gabonánkat előre elhelyeztük idegen piacokon, még pedig potom áron. Pedig akkor már ország—világ látta, hogy szűk termésünk lesz, Kivittük a másodrendű gabonamagvakat is, az elsőrendűvel annak korpáját és takarmánylisztjét is. Előre elszerződött olajos magjainkban nem csak fontos ipari nyersanyagunkat, hanem annak takarmányrészét is kihandlérozták. Es igy tovább. Most aztán a kivitt ötmillió mázsa kenyérgabona helyett behozhatjuk az ötmillió mázsa kukoricát. Azt — úgy hallom — 12 pengőért, ezt — úgy olvasom a börzelapokban — 20 pengőért is. Kivittük a kalács-, behoztuk a máié anyagát. Az sem igaz egészen, hogy a kukoricakészletünk egészen elfogyott. Van még dugaszban elég, csak a gazda 13—14 P-ért, ahogyan a hivatalos árfolyam „jegyzi“, nem adhatja, mert neki is többe van. Azután a gazdákat először a saját hidasuk érdekli, azután a bélés csak azután a külpiac. Rendjén van ez, mert a józan nemzetgazdaságnak először a belpiacokat kell tökéletesen ellátnia és csak ezután indulhat távoli piackutatásra. Eme sorrend betartásának elmulasztásából auztán komédiába illő esetek is adódnak. Például azt halljuk, hogy Csehország csapott föl gabonaexportőrnek : ő látja most el az osztrák gabonapiacot — valószínűen magyar gabonával. Nem azért teszi ezt, mintha mátkatálát akarná megtölteni Ausztriának. Nem. De hagyjuk ezeket a furcsaságokat és inkább tekintsünk vissza olyan négyezeresztendős eseményekre, amikre ezek a fonákságok terelik figyelmünket: József, az egyiptomi alkirály, már akkor tudta a hetes szám különlegességét. Szent volt ez a szám zsidónak, töröknek, görögnek, magyarnak, de még az ördögnek is, mert az is hetedmagával járt embert és világot rontani. Mindig hitték, hogy hét szűkesztendőre hét kövér következik és viszont. Ezt vallja a magyar falusi polgár is és erősen állítja, hogy az idei tavaszon lesz a forduló, (még azt is elfelejti, hogy mi kereken kétszer éltük át a hét szűkesztendőt). Tehát az idén fogy le a hét szűk- esztendő. No adná az Isten ! De a magyarnak hiába adja, mert az áldás el nem érhet hozzá. Ha felmegy a búza ára, a búzája kevés, ha sok a búzája, az ára kevés. Kicsinálta azt a hétördög, hogy az áldást sohse ő kaphassa, hanem az, aki ott arat, ahol soha sem vetett. Dehát, ha a szegény magyart igy kinullázzák az Isten áldásából, legalább az ország vehetné hasznát. Senki se menjen gazdának, bérlőnek, ha legalább is egy esztendő forgótőkéje nincs a fiókjában. A régi gabonakereskedő is azért nem bukott soha. Magtárában hibátlanul ott volt a — mondjuk — 1000 mérő eleség. Amennyit eladott, ugyanannyit vett, de azonnal. Ki volt az 1000 mérő, megmaradt az árkülönbözet tisztességes haszonnak. Ez a becsületes világ azonban elmúlt. Ha a bibliai Józsefet hívnák ide tárnok- mesternek, (mert alkirálynak bizonyos állapotok miatt nem is hívhatnánk be), első dolga lenne állami és szindikális silókat emelni s azokba a 17—20 millió mázsa kenyérgabonát a kilencmillió magyarnak s ugyanannyi takarmánymagot a számos- és aprómarhának raktározna el és az új termésig egy mérőt sem adna el. Még csak p e n gő-bankó sem kellene ehez a tartalékoláshoz, mert megint csak négyezer évvel ezelőtt találta ki a kínai kormány a pien-csien nevű bőrpénzt, amit a raktáraiba betett áruért adott forgópénzül a betevőnek. Nem volt az infláció, mert százszázalékos volt a fedezete. Elég az hozzá, hogy mi se egyiptomi, se kínai előrelátással nem élünk és éves gabonatartalék nélkül olyanok vagyunk, mint a rossz cseléd, akinek előre mérjük ki a fertály-gabonáját. Meg is eszi előre és amikor április elsején hely nélkül marad, egy pogácsáravalója sincs, amit helykereső útjára a tarisznyába tehetne. Szakasztott ilyen a mi országunk gazdálkodása is. Ezért kell most ötmillió mázsa kukoiiLondon, február 15. Az új angol haderőfejlesztési programm főbb pontjai a következők: 12 ezer új hadi repülőgép, 11 csata- , hajó, 36 cirkáló, 30 buvárnaszád, 110 torpedóromboló, 3 repülő- gépanyahajó, sokszáz harcikocsi, Budapest, február 15. A képviselőház bizottságai hétfőn kezdik az ipari novella tárgyalását s a javaslatot szerdán már valószínűen a plénum tárgyalja. Szerdán a bizottságok megkezdik a London, február 15. A Daily Maii pekingi jelentése szerint ottani diplomáciai körökben igen súlyosnak tartják a mandzsuriai és északkinai helyzetet. Tartanak attól, hogy a Japán védence, Mandzsúria és a szovjet védence, Mongólia közölt kitört határvillongás alkalmat nyújt Japánnak arra, hogy elfoglalja Északkinát. Ez esetben visszaállítaná a kínai császárságot és a trónra védencét, Mandzsúria császárát ültetné, aki korábban már Kina császára volt. Kina a végsőkig ellenáll ennek a tervnek. A háborús rémhírek ha- I A tapolcai választókerület Keresztény Gazdasági és Szociális Pártja most tartotta értekezletét Badacsonytomajon. Az értekezlet tárgya a választmány kiegészítése és a pártélet felélénkitése volt. Az értekezleten a badacsonytomaji párt vezetőin és tagjain cát vásárolnia. Pedig kétszer hét szükesztendőben megtanulhattuk volna, hogy a közgazdaságot nem csak a bankra és börzére, hanem inkább az agrárország természetes fundusára, a földre kell építeni. Azt is megtanulhattuk volna, hogy nem csak „az államháztartás egyensúlya“ a fontos, amit politikai és gazdasági félrefogások mentegetésére szoktak emlegetni, hanem sokkal fontosabb a kilencmillió magyar háztartásának egyensúlya, mert enélkül amaz fordul fel. Ezzel az egyensúllyal tehát: ne kukoricázzunk ! több ezer ágyú, tízezer gépfegyver. A szárazföldi haderő létszámát 50 ezerrel, a légi haderőét 20 ezerrel, a tengeri haderőét 12 ezer fővel emelik és új erődöket építenek. közegészségügy államosításáról szóló javaslat tárgyalását, a jövő héten pedig a Ház elé kerül a telepítési javaslat is. Előkészületben van a munkaközvetítés államosításáról szóló javaslat. tása alatt Mandzsúriából tömegesen menekülnek a kínaiak. Moszkva, február 15. A szovjet tiltakozott a japán kormánynál, amiért egy japán osztag behatolt orosz területre. Japán ma megküldte válaszjegyzékét, amit az orosz külügyi népbiztos hamis- beáliitásunak minősített és visszautasított. Megismételte az orosz tiltakozást és követelést. A vegyesbizottság kiküldésére vonatkozó orosz javaslatot Japán elfogadta, de a szovjet azt kívánja, hogy a bizottságban semleges tél is legyen. kívül résztvett a tapolcai keresztény párt ügyvezető elnöke: Csá- nyi Pál dr., Szánthó Géza párttitkár és Keszler Aladár szerkesztő. Az értekezletet Varga Sándor plébános, a Keresztény párt badacsonytomaji vezetője nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket és is(Sz.) Hatalmas fegyverkezéssel készül Anglia a »békére“. Jövő héten tárgyalja a Hás as ipari novellát. Klisaöbön a háború kitörése a Távolkeleten. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt értekezlete Badacsonytomajon.
