Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-14 / 37. szám
7alamegyei Újság 1936. február 14. 2. lyen ellátásban részesülnek ezek a szegény cselédek. Kiterjeszkedik a közegészségügyre is. Ennek során felemlíti, hogy Sümegprága községben nincs jó ivóvíz. Az összes iskolás gyermekek között csak kettő volt egészséges. A jó ivóvíz hiányát itt jód- adagolással kellene pótolni. Kitér a kórházi ingyen orvoslások dolgára is. A szegénységi bizonyítványok kiállításánál a szociális gondoskodás áttörte már a rendelkezések merev korlátjait. Javasolja, hogy ingyenes gyógykezelésben részesülhessenek azok is, akik csak saját lakásukra szolgáló lakóházon és 5 hold ingatlanon kivül más jövedelemmel nem rendelkeznek. Szólt a csecsemőhalandóságról, aminek megszüntetésére törekedni kell. Ajánlja figyelembe a falurendészetet is, mert a falusi építkezéseknél a legnagyobb rendellenességek mutatkoznak. Ebből a célból lehetne a megye területén talán két építészmérnök-gyakornokot beállítani. A beszédet a közgyűlés nagy figyelemmel hallgatta végig. A következő felszólalók közül Tüske Pál Rédics vidékén útjavításokat, Sümeghy József az ingyen cukormennyiségnek felemelését kérte egyes szegény vidékekre való tekintettel, Varjas Géza az adózásról és a községi háztartásról mondott hosszabb beszédet. Barcza Lajos a bércsép- lések idejének szabályozását, Sze- recz János az adóvégrehajtásokat tette szóvá, Csorna József és Ká lóczi János az utügyekről beszéltek. A politikai gyűlések. Árvay István dr. kifogásolta, hogy ámbár az alispán jelentése szerint a megyében nyugalom van, a hatóságok a nyilasok gyűléseit még sem engedélyezik azzal, hogy veszélyeztetik a köznyugalmat. Nem lehet megtiltani a gyűléseket, mert parlamenti képviselőik vannak. Farkas Tibor dr.: Kik azok ? Árvay István dr.: Balogh István és Festetics Sándor gróf. Farkas Tibor dr.: Azok önökkel szemben álló csoportot képviselnek. Árvay István dr.: Nem tartozik ide, hogy pártunkban milyen belső viszályok vannak. Hangoztatta ezután, hogy legközelebb ők győznek a választásokon (Zaj és derültség), majd kívánta a közmunkaváltság reformját. Közben egyik megjegyzésén a főispán mosolygóit, mire Árvay dr. igy szólt: — Hiába nevet a főispán ur, ez nem kabaré. Vitéz Tabódy Tibor főispán : Amit a bizottsági tag ur csinál, az bizony kabaré. Az állandó derültség ezt mutatja. Végül a szónok a bábák dijainak leszállítását kívánta. Horváth Lajos kérte az útépítés folytatását, a mezítlábas gyermekeken való segítést, majd kifogásolta, hogy egy-egy tanítóra túlsók gyermek tanítása esik. Tá- los Péter az adóbehajtások enyhítését, Szabó Károly a közmunkaváltság arányosítását kívánta. Bojtor Lajos arról szólt, hogy tárgyilagosnak kell lenni a köz- igazgatással szemben és nem r,za bad politikát hozni a gyűlésbe. Bődy Zoltán alispán válaszolt ezután a felszólalásokra. Köszönetét mondott a főispánnak a megnyitó beszédben mondott elismerő szavakért. Egész életében a békét, a harmóniát hirdette a megyében, s hogy ezt nagy százalékban el is érte, azt annaK tulajdonítja, hogy alulról felfelé igyekezett építeni. Békét, vallásosságot, hazaszeretetei igyekezett bevinni a családokba, békét a falvakba, s rajtuk keresztül az egész megyébe. Részletesen válaszolt ezután az elhangzott kívánságokra és sorra megnyugtató válaszokat adott. Hangsúlyozta, hogy segíteni akar minden bajon. (Taps). Várkony Rezső pénzügyigazgató az adópanaszok ügyében válaszolt. Rámutatott, hogy az adóhatóságok a legkíméletesebben járnak el. Elég bizonyíték erre, hogy 160 ezer adózó mellett egy év alatt mindössze 143 adóvégrehajtás volt. Vitéz Tabódy Tibor főispán válaszolt ezután. Megállapította, hogy a felszólalások egy-két kivételétől eltekintve tárgyilagosak voltak. Az ilyen felszólalásokat szívesen fogadja, s ahol tud, segít. Farkas Tibornak azt válaszolja, hogy felfogásbeli különbség tulajdonképen nincs köztük. Ő is hirdeti és követeli a közéleti tisztaságot. Megállapi1 ]3, hogy Zala megyében egészséges a közszelíem, s országosan is állandó javulás tapasztalható. A NÉP szervezkedésére szükség van, hogy meg ne ismétlődhessék 1918 október 31-ike. A szervezkedésből az előfordult hibákat kiküszöbölték. Kivánato-:, hogy az ország lelki egysége létre jöjjön. Köszönetét mondott Pehm apátplébános szociális irányú felszólalásáért s azt kívánta, hogy az államon kivül a társadalom is kapcsolódjék bele a szociális munkába. Bejelentette, hogy a belügyminiszter új alapokra kívánja fektetni inségakció munkáját. Az újabb cukorkiutalás érdekében el fog járni. Árvay dr.-nak azt válaszolja, hogy a tapasztalat szerint a nyilasgyülések bizonyos izgalmat keltettek a falvakban és a szocialista irányú propagandával a népben olyan vágyakat keltettek, amelyek sokszor a magán- tulajdon szentségét érintették. Mivel kötelessége a vármegye békéjére ügyelni, majd csak akkor járul hozzá a gyűlések megtartásához, ha meggyőződik arról, hogy azok nyugtalanságot nem keltenek. Farkas Tibor dr. újabb felszólalásában kijelentette, hogy száz százalékban nem ért egyet a főispánnal. Egyezzenek meg 50 százalékban (Derültség). Nem a propagandát kifogásolja, hanem azt, hogy köztisztviselők továbbítanak propaganda-iratokat. A nyilas gyűlések megtiltását nem helyesli. Nem szereti, ha mártírokat nevelnek. Jobb, ha az emberek elmehetnek szónokolni és bolondokat beszélnek (Nagy derültség és taps). Hadd fussa ki magát a mozgalom akár zölden, aHár barnán. Engedjék meg a gyűléseket s ha azokkal a köz- biztonságot veszélyeztetik, lépjenek fel ellenük. Úgy sem nagyon ellenzékiek, hiszen kegyelmi kérvényt adtak be és kegyelmet kaptak. Hadd beszéljenek, a közönség úgy sem hiszi, amit mondanak. Vallásfelekezeti izgatástól sem kell tartani. Ha egy-két zsidózás elhangzik, az még nem veszélyezteti a békét, különösen, ha utána a tagok elmennek a zsidóhoz vásárolni. Nem helyes, ha a NÉP privilégiumot élvez és nem célszerű 19i8 októberét emlegetni. Sokan, akik ma az országban vezető helyen a nemzeti irányt hirdetik, akkor Károlyi Mihály háta mögött voltak, ma pedig szidják. Nem jó az sem, ha olyanok, akik Saulból Pálok lettek, dirigálásra érzik magukat hivatottnak. Az apostol is megmaradt a propagandánál és nem akart diktátor lenni. Nem jó, ha nemzeti mozgalmat diktatúrával csinálnak. A közönség nem hisz el mindem, mert nem éretlen. A vezetők között gyakran több az éretlen. Árvay István dr. hangoztatta, hogy a nyilasok nem izgatnak. Ha izgatással gyanúsítják őket, ne adjanak nekik kegyelmet,‘haddjtisz- tázzák magukat a bíróság előtt. A magántulajdon ellen nem szóltak. Végül kijelentette, hogy a NÉP tulajdonképen a nyilasok programját hirdeti, tehát hálás lehet, hogy a nyilasok megmutatták neki a helyes utat. A közgyűlés ezután az alispáni jelentést elfogadta. Főszolgabiróválasztás. A közgyűlés vitéz Hunyadi László dr. visszalépése folytán az alsóiendvai járás főszolgabirájává egyhangúan Búzás Béla dr. tb. főszolgabírót választotta meg, aki az esküt nyomban le is tette. Az eskütétel után a főispán me leg szavakkal üdvözölte az új főszolgabírói. Az egyes bizottságok megalakításánál Árvay István dr. a nyilasok részére is kért helyei, a közgyűlés azonban a kisgyülés javaslatát fogadta el. A törvényhatósági átiratok során Bácsbodrog vármegye feliratához Briglevics Károly dr. szó lőtt, aki elfogadta a kisgyülés javaslatát, de kiegészíteni kívánta azzal, kérjék az iparügyi minisztert, hogy a kisiparosok helyzetén segítsenek hosszúlejáratú és olcsó kamatozású kölcsönökkel és a megoldásba vonják be az ipari önkormányzati szerveket is. Tolna vármegyének a községi tisztviselők létszámának és javadalmazásának fölemelését célzó föliratát Őrffy Imre dr. országgyűlési képviselő is pártolásra ajánlotta. Nagy vihar a kórházügy körül. A tárgyat Brand Sándor dr. jegyző ismertette. Farkas Tibor dr. hozzászólását azzal vezette be, hogy a kórházban uralkodó rendetlenségnek gazdájának kell lennie. Embertelenség az, amit az elmebetegekkel csinálnak. A bajok oka abban is keresendő, hogy a kórházi alapokat más célra használták föl. A megye ne vegye át a kórházat csak azért, hogy a város üzletet csináljon. Csak akkor hajlandó a bizottságban résztvenni, ha a legszigorúbb vizsgálatot rendelik el. Árvay Lásrló dr. hangsúlyozza, hogy a kórház kérdése nem zalaegerszegi, hanem közérdek. Ismerteti a helyzetet s azt a nagy területet, amely ide hozza a betegeit. Kéri, mondja ki a közgyűlés elvben, hogy a megye átveszi a kórházat. C z o b o r Mátyás polgármester azt mondja, adjon Isten minden kórházban olyan állapotokat, amilyenek a zalaegerszegi kórházban vannak. Annak nem Zalaegerszeg az oka, hogy az 50 ágyra épített elmekórházban 120 beteget kell elhelyezni. Csatlakozik Árvay javaslatához. Árvay István dr. szintén amellett szól, hogy mondják ki elvben a kórház átvételét. Kanizsa politikai és kereskedelmi szempontból akarja elgáncsolni az ügyet. Kitör a vihar. Somogyi Gyula az egyre növekvő zajban szólni akar az átvétel ellen, de erre olyan vihar kerekedett, hogy szavát nem lehet érteni. Az óriási felzúdulásnak azzal vet véget a főispán, hogy öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet alatt a zalaegerszegi bizottsági tagok aláírást gyűjtenek a névszerinti szavazás elrendelésére. Szünet után a főispán arra kérte a közgyűlést, hogy őrizze meg higgadtságát, majd bejelenti, hogy Somogyi Gyula félreértett szavait magyarázza. Somogyi kijelenti, hogy sérteni senkit sem akart. Ezután segélyt ajánl a kórház céljaira, de ellenzi az átvételt. K n a u s z László dr. szintén az átvétel ellen szól, de szavait állandó közbeszólások kisérik és mindenki szavazást követel. Most a főispán föltette a kérdést szavazásra. Izgalmas szavazás után, amelynek során a kanizsaiak felvonultak a zalaegerszegi javaslat ellen, , a közgyűlés 76 szavazattal 50 ellenében elvben kimondotta a kórház átvételét s bizottságot küldött ki a feltételek megállapítására. Jé szemüveg, jó fényképesőgép, jő fényképkidolgozás BÁNFAI BÉLA optika és fotó szaküzletében. Pécs, Zalaegerszeg.
