Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)

1936-01-05 / 4. szám

XIX évfolyam 4. izém. ÄM 8 fíllei* _________________1936. január 5. Vasárnap, Szer kesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc ■aiiiiiaiaaiiiiiiiiiMiiP ' i ni' rr~i i POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 1'50 pengő, negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Visszavágódnak ősi hazájukhoz a trianoni hatá­rokon túl lakó testvéreink. Nem­csak a magyarok, hanem a nem­zetiségek is. Mert az elcsatolt részeknek mai urai bizalmatlanok nem csak az igájokba tört ma­gyarokkal, hanem „felszabadított testvéreikkel“ szemben is. Nekünk, a csonka ország lakóinak, pedig kötelességünk itthon oiyan állapo­tokai teremteni, amelyek a vissza- csatlakozási vágyat csak erősitik azokban, akiket erőszakkal elsza­kítottak tőlünk. Amikor értesülünk arról a ke­gyetlen bánásmódról, amelyben a határokon túl lakó testvéreinket részesítik az úgynevezett utódál­lamok, már-már azt hihetnők, hogy az ott növekedő új generáció tel­jesen megfeledkezik az őshazáról, Magyarországról. Mert az isko­lákban ellenségünkké nevelik az ifjúságot. Az ördög azonban nem nem olyan fekete, mint amilyen­nek festik. Vegyük például csak a tótokat. Hogy mennyiresikerültőket Magyarország ellenségévé nevel­ni,arról tanuságottetíek akkor, ami • kor boldogult IV. Károly király trón­jának elfoglalása céljából bejött az országba. A tótok, még a ma­gyarlakta területektől távolabb la­kók is, seregestői jelentek meg a városokban, hogy adót fizessenek és katonai szolgálatra jelentkezze­nek, mert, — mint mondták, — „itthon van a király“. A csehek erre természetesen azzal felellek, hogy még inkább megnyomorí­tották őket. Egymásután szüntet­ték be azokat az üzemeket, sze­relték le azokat a gyárakat, ame­lyek addig a szegény töt népnek kenyeret adtak. Magyarországba nem jöhettek kenyeret keresni, átvándoroltak tehát nagy töme­gekben Amerikába s kivándorlá­sukat elősegítették a csehek, hogy kevesebb „magyarőn“-nal legyen bajuk. De ez sem javított a hely­zeten, ez sem adott kenyeret a tót nép szájába, ez sem juttatott több tótot hivatalba. Az elcsatolást közvetlenül kö­vető néhány évben még csak jól bántak a csehek a tótokkal. Még hangzottak a tót népnek fülében a felszabadító igék, még fürdet­ték a tót népet a legszebb Ígére­tek tengerében és mégis ... a tó­tok ezekben a ^boldog“ napok­ban is tömegesen jelentkeztek adófizetésre és katonai szolgálatra, mert: itthon volt a király. Igen: „itthon“ I Ők tehát nem tartották magukat cseh, hanem magyar ál­lampolgároknak. És azután követ­keztek az egyre súlyosabb idők, amelyek épenséggel nem alkal­masak arra, hogy a tótok rokon- szenvét a csehek iránt növeljék. Hiszen egyetlen, valamirevaló vál­lalkozás, gyártelep nincs a Fel­vidéken s a tót nép a legnagyobb nyomorúságban sínylődik. Az is­kolákban magyarellenes szellem­ben nevelődő ifjúság pedig nap­nap mellett hallja az idősebbek siránkozását az „elvesztett para­dicsom“ fölött. Nem kell tehát attól félnünk, hogy a visszacsatlakozási vágy csökken a tót népben. Amikor az éhező, rongyos tót gyermekek előtt szülőik, nagyszülőik elbe­szélik, hogy milyen állapotok vol­tak a Felvidéken a magyar ura­lom idején, akkor a gyermekek szivében fellobban a vágyakozás­nak lángja és várva-várja azt az időt, amikor a Felvidéken megint életet teremtenek a magyar test­vérek. Rendkívül érdekes események állanak küszöbön a Nemzeti Le­gitimista Néppártban. A párt el­nöke, Griger Miklós dr. apátp'é- bános január 7-én, kedden G'f6 király látogatására SíenccííerzeciÜl’ utazik. Griger 5 napot fog eltöl­teni a királyi családnál, Griger apát azért utazik ki a királyhoz, hogy részletesen refe­ráljon neki az aktuális kérdések­ről és megbeszélje vele a ma­gyarországi legitimista mozgalom­nak teljesen uj alapokra való he­lyezését. Washington, január 4. Roose­velt elnök a kongresszus elé ter­jesztette semlegesség! javaslatát, amelynek lényege, hogy Amerika olyan háborúkban, melyek őí köz­vetlen nem érintik, semleges ma­rad. Ennek megfelelően az elnö­köt felhatalmazták, hogy megtilt­hassa, hogy amerikai vállalatok hadviselő államoknak hadianya­got szállíthassanak és megtilthatja azt is, hogy a háborúban felhasz­nálható nyersanyagokat a normá­lis mértéken túl szállítsanak. Roosevelt egyúttal beszédet mondott és ebben felhívást inté­zett Olaszországhoz, hogy béké­sen intézze el a viszályt. Amerika készülő állásfoglalása élénken foglalkoztatja egész Eu­rópa diplomáciáját és sajtóját. A párisi Journal szerint csa­lódnék, aki azt hiszi, hogy Ame­rikát a veszélyes nemzetközi helyzet vezeti a semlegességi törvény meghozatalában. Ami ott történik, az választási meg­gondolásokon alapul, mert Ame­rikában már most készülnek a novemberi elnökválasztási küzde­De a mellőzött erdélyi oláhok s a délvidéki szerbek is érzik a felszabadító testvérek kancsuka- ütéseit. A horvátokról nem is beszélünk. Mind, mind tudják már, hogy becsapták őket és visszasóvárogják azt a magyar „igát“, amelyből kiszabadították őket — testvéreik. Hogy azonban a visszacsatolási vágy ne lohadjon, a csonka or­szágban kell olyan állapotokat teremteni, amelyek a visszavá­gyódást csak fokozzák. Akkor azután erőszakoskodhatik cseh, oláh. Bekövetkezik a reví­zió s a Kárpátok medencéjében megint csak a magyar lesz az úr. Griger utazása elé nagy érdek­lődéssel tekintenek politikai kö­rökben. Mini értesülünk, hazafelé jövet Griger Miklós Bécsben meg­szakítja útját és felkeresi az osz­trák iegiílmkía mozgalom vezé­reit és tájékozódik az ausztriai állapotokról. Sigray Antal gróf és Payr Hugó különben a napokban felkeresték Griger Miklóst bicskei lakásán és hosszabban tárgyaltak vele. A megbeszélés Griger utazásával volt kapcsolatban. lemre. A Figaro szerint Amerika többsége a teljes semlegesség hive. Olasz politikai körökben hűvö­sen fogadták Roosevelt üzenetét, amelyben többek között türelemre és békére inti Olaszországot. Rá­mutatnak, hogy Olaszország 40 évig türelemmel várt, de Abesz- sziniával szemben most már min­den türelem céltalan. Olaszország­nak szüksége van a gyarmatokra ás azokat meg is szerzi. Az angol sajtó is behatóan fog­lalkozik az amerikai semleges­ségi (örvénnyel és annak várható hatásával. A Daily Telegraph ki­emeli, hogy a készülő törvény mindkét háborús félnek megtiltja a hadianyag szállítását. Ha tehát olasz-angol viszály keletkeznék, akkor Anglia sem kaphatna tá­mogatást Amerikától. A Daily Herald szerint, ha az Egyesült­államok elhatározzák az olajtilal­mat, akkor a Népszövetség sem térhet ki ennek kimondása elől. A Daily Mail kétségesnek tartja, hogy a Népszövetség elé terjesz­tik az olajtilalmi javaslatot, tekin­tettel az ellentétek túlzott kiéle­ződésére. Az angol Reuter iroda genfi jelentése szerint népszövetségi körökben az a vélemény, hogy Roosevelt elnök semlegességi ja­vaslatai megkönyiíik az olajkivitel megtiltásának a Népszövetség részéről történő kimondását. Ha Anerika elhatározza az oiajtiialmat, akkor ezt a Népszövetségnek is meg kell tennie. Nem kétséges viszont, hogy ebben a tekintetben erős akadályok tornyosulnak a Népszövetség elé. Az angol lapok még arra is rámutatnak a semlegességi javas­lattal kapcsolatban, hogy Amerika távol akarja magát tartani minden bonyodalomtól és a nyílt elszige­telődés álláspontjára helyezkedik. Újabb béketárgyalások? Róma, január 4. A Vatikán kö­reiben bizakodóan iíéiik meg a helyzetet. A reménykedésnek a belga király londoni uija az alapja. Bíznak abbán, hogy Eden nem támaszt nehézségeket egy újabb békekisérieííel szemben. Az uj feryezet bizonyára szerényebb lesz a december 10-ikinél, de az olasz érdekeket is figyelembe veszi, mert nem kiván területcserét. Páris, január 4. Beavatott he­lyen úgy tudják, hogy Lava! mi­niszterelnök újabb békemozgal­mat akar elindilani, hogy meg­akadályozza az Olaszország ellen tervezett olajtilalom elrendelését. Laval még a Népszövetség janu­ári ülése előtt útjára indítja a tervezetet és pedig Mussolinival egyetértésben, de tájékoztatja Lon­dont is. Róma és London között szintén fontos diplomáciai tárgya­lások indulnak meg. A harctéri helyzet. Róma, január 4. Katonai körök szerint valószínű, hogy a jövőben minden eszközt alkalmaznak, hogy az abesszinek barbárságával szemben biztosít­sák az olasz győzelmet. Az ál­talános támadás kezdete néhány napi halasztást szenved, mivel a hadtápvonalak kiépítésével még nem készültek el. Az olasz had- vezetőség megtorló intézkedése­ket alkalmazott bizonyos etióp elemekkel szemben, akik a had­járat kezdetén az olaszokhoz pár­toltak, később azonban a négus agitátorainak hatására ellenséges magatartást tanúsítottak. Hivata­losan is megerősítik, hogy a példaadás céljából néhány kivég­zést kellett elrendelni. Addis Ababa, január 4. Az olasz repülők bombázták Móléi kerületet. Hat nap alatt három­ezer bombát dobtak le az olasz gépek. Délen, a Vebbe Sebeli folyó mentén heves harcok foly­nak. Lundstrom dr., a svéd tábori kórház igazgatója, aki az olasz repülőbombázás alkalmával meg­sebesült, belehalt sérülésébe. Geiger Miklós január hetedikén Ottó királyhoz utazik. Roosevelt semlegességi javas­lata és Lávái új békekisérlete a nemzetközi élet eseménye. Sor kerül az olajmegfóriásra ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom