Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-02 / 27. szám
1936. február 2. Zalamegyei Újság 3. dolatát elvetették azzal, hogy a tág lelkiismeretű telepes igy élős- dije lenne a többinek. Az értekezlet egyértelműen nyilatkozott meg abban a tekintetben, hogy egy telepes községben azonos vallásu telepesek legyenek, részben az esetleges súrlódások elkerülése, részben költségkímélés céljából, mert felesleges az, hogy ugyanazon telepen k é t vagy többféle templomra, * lelkészlakra, stb. költekezzenek. Az értekezlet végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elfogadott elvek szerint sürgősen meg kell indítani Magyarországon a nagyobb arányú és helyesen keresztülvitt telepítést. Sajnos, a kivitelből lényegében nem lett semmi. Több gondot a falusi gyermekekre! Nincs még egy olyan gazda széles ez országban, akinek oly segítő társa gazdasági munkájá ban a felesége, mint a zalai gazdának! Hosszú nyári nap hajnalán már négy-öt órakor ott ül az is- tálóban a fejőszéken és feji a csarnok, a gyerekek részére a tejet. Pár órával később, amikor élete párja elhajtja a befogott állatokat a pitvar előtt, felugrik a saráglyás szekérre és oda ül az ülés deszkára, hogy kimenjen a rétre a szénát felrakni, a tarlóra a szekeret nehéz kévékkel tele és magasra szórni... amikor délre Ave Máriára megkondul a kis falu még kisebb harangja és csilingelősével bejárja a határt, gazduramékat sokszor kint találja, többször az összehajtott szénarendek és a kukorica, |krumpli közt mondják el az őrangyalát, mint otthon a terített asztal mellett. A kis szőlő is azt szereti, ha nemcsak gazduramnak, de a feleségének is kérges a tenyere és hajlott a háta. Nem is marad el az asszony az urától még akkor sem, ha a hegyen dolgoznak. Mindennapi eset faluhelyen, hogy férj és feleség egymást támogatva ballagnak lefelé a hegyről a sötétbe borult faluba. Ki mosdatja meg a három- négy-ötéves gyermeket ? Ki tanítja meg imádkozni ? Ki ad nekik tiszta edényben abból a városiak által annyira megirigyelt falusi tejből ? Ki gondol arra, hogy a napközi rendetlen zabálások az éretlen gyümölcsből, a nagy karéj kenyérből, a fejlődő gyomornak, béltraktusnak ártalmára vannak és, ha azonnal nem is, de a későbbi korban minden esetben megbosszulja magát ez a rendszertelen étkezés ? Ki gondol arra, hogy a felnőttek által nappalra elhagyott falusi udvarokon, utcákon kereszttil-kasul lovaző, kihe- vüít gyermekeknek megárt a jéghideg viz ? Ki gondol mind ezekre és a többi, itt fe! nem vetett kérdésekre ? Olyan kérdések, amelyekre nincs válasz. Kigyuladí az András sógor pajtája, a mindent megaszaló szárazságban a vörös kakas végignyaldosta az egész utcasort, a tűzoltók a mezőn vannak és mire összeszedik magukat, pedig siet valamennyi, nincs már menteni való. Megindul a vizsgálat, a gyerekek játszottak a pajta körül.. . a nyári tüzek háromnegyede gyerekek gyújtogatása. A faluvégi homokos gödörnél egy tucat gyerek a homokban pincét vájt, a pince beomlott, kettő alatta maradt, a többiek rémületükben szétszaladlak, nem mertek otthon semmit se szólni... a Pistát meg a Ferkót két napig keresték, végre a Jancsi szepegve bökte ki, hogy nézzék meg a homok alatt... Az ötéves kis Mariska jó lány, csak otthon lehet hagyni, mert még semmi rosszat nem tett és a késő este fáradtan hazatérő szülők sehol nem találják, éjfél felé, lámpa világnál a tókából kaparásszák ki az ártatlan kislány holttestét. Egy csomó gyerek rabiósdit játszik, komoly a játék és az apró betyárok a négyéves Lacit, mert a leg- gyámolíaíanabb az volt, megtámadják, megkötözik és felhúzzák a szederfa kiálló ágára ... Nem ezekkel az apró hírekkel vannak-e tele nyáron az újságok ? Mi az oka ezeknek az apró, de egy egész szülői életre kiható gyermektragédiáknak ? Kérdés, amelyre mindenki megadhatja a választ. Nehéz a kisgazda sorsa! A nyolc-tiz holdas kisgazdának nem kerül arra, hogy napszámost, munkást fogadjon maga mellé. Egyedül nem tudja elvégezni a műn- S kát, a nyári nagy munkaidőben \ bizony reggeltől estig az asszony- j nak az ura mellett a helye és ] már az iskolás gyerek is munkába van állítva azért, hogy a széna meg ne ázzék, a búza túl ne érjen, a szőíőt a peronoszpóra meg ne ölje. Az anyák jőrésze otthon hagyja és a legjobb esetben egy nagyobbra bízza a gye- rekeket. Egy nagyobbra, de ez is j csak 6—7 éves, mert, ha már | feléri az asztalt étkezésnél, akkor | kint a helye a mezőn. Egyik-másik anya elviszi magával a gyerekeket, de egész napi méreg a szülőre, mert legázolnak mindent, a munkát megakadályozzák, ha hidegebb van, megfáznak ... Ez sem megoldás. Megoldás csak egy van. Rábízni a nyári nagy munkaidőben a falu apró gyerekeit a gyerekek gondozásában, foglalkozatásában, szórakoztatásában jártas egyénre. Mennyi ilyen egyén van ! ^A hivatásos óvónőkön kívül ott van a sok fiatal, végzett tanítónő, akik állás ■ hiányában csekély díjazás mellett kész örömmel vállalkoznának erre a munkára az alatt a pár nyári hónap alatt, amikor még úgysem tudnak elhelyezkedni. Az édesanya nyugodtan dolgoz- hafik egész nap, mert tudatában van annak, hogy gyermekei jó helyen vannak és többet tanulnak, mintha egész nap ő foglalkoznék velők. Valamivel a szülők is hozzájárulnának, pár pengő a községi költségvetésből is jutna. Jobb helyre a kiadás nem mehet, gyermekeket mentünk meg vele nemcsak számban, de erkölcsben, jellemben és tudásban. Gyermekeket, a magyar faj sarjait, magyar jövőnket! Több gondot a falusi gyermekekre I Nyári gyermekmenhelyet minden faluban ! Talán erre eddig nem gondoltak ? Nyissa ki minden, a magyar fajtájáért agyódó ember a magyar törvénykönyv 1891. évi kötetét, a XV. törvénycikk minden községnek kötelességévé teite a gyermekmenheiy felállítását! Negyvenöt éve .. . gondolkodjunk ! Pörneczi József. A vármegyének meg kell ■npxifiiliaia © r ' .téri felmérések folytatása érdekében. Az @§kép®sxi@ telekkönyvi állapotok sürgetik a további felméréseket! A jogkereső közönségnek évtizedek óta panasza, hogy a zalai telekkönyvek nagy részében nem lehet eligazodni. Különösen a zalaegerszegi járásbíróság területén zavaros a helyzet és például a göcseji rész telekkönyvi állapotai nagy részben nem fedik a tényleges birtokállapotokat. Természetes, hogy ez nemcsak a telekkönyvi hatóságnak okoz rengeteg munkát, de jogbizonytalanságot is teremt. Szakemberek szerint az ország területén talán a zalaegerszegi járásbirág területén legelavultabbak a telekkönyvek. A háború után történi javulás, mert végrehajtották a kataszteri felmérést a Zala völgyében, s ezt követte a telekkönyvi betétek szer-
