Zalamegyei Ujság, 1936. január-március (19. évfolyam, 1-75. szám)
1936-02-02 / 27. szám
XIX. évfolyam 27. szám. ■a 8 fillér 1936. február 2. Vasárnapi ,ve\ew dő G0» toflV' 5* Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. i Telefonszám 128. politikai napilap Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra l-50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. ingyen cukor. Zordon időben a kiszórt morzsára rebbenő madarak csipogása is meleggel önti el az adakozó szívet, az éhező gyermek mosolya még nagyobb jutalom s a népnyomor fölött lázadozó társadalom is megnyugszik rajta, mert ő a legnagyobb gyerek örömében és bánatában. Mikor ilyen morzsaszóra, ablaknyitásra is felderül, nem gondol arra, hogy a morzsa talán az ablak alatt csipogó madaraknak sem elég, — a „többi“ millió előtt pedig zárva van az ablak . . . odafönn az emeleten. Ilyen morzsaszórás, ilyen, ma- magyarosan tőröivágotí inség- akciót jelent be a hir, hogy nyomorteli vidékek gyermekei fejenként és havonként egy kiló ingyen cukrot kapnak az államtól. A mennyiséget nem lehet keve- selni, mert három deka cukorral két bögre kávét is meg lehetne édesíteni, ha kávét és tejet is adnának hozzá. De a kávénak bőségét a tengerbe szórják, a többit itthon tiz pengőre drágítják a réven és vámon. A falu riskája sem ád le ingyen tejet, mert maga is inségakcióra szorul. Nem marad tehát más, mint a három kocka cukor, azzal pedig a szegény gyermekek nyomában járó pellagrát ugyan el nem verik s a többi nem akciós milliónak cukorigényét sem elégítik ki. Cukorinségben szenved itt az ország apraja-nagyja. Hiszen agrárius-voltunk mellett cukorfogyasztásban majdnem a huszadik helyen állunk a világ népei között. Állattakarmányozásunkban megállapítjuk a fehérje, zsir, szénhidrát táparányát; az embernél eddig nem jutunk. Sok-sok szép szólammal verdessük a levegőt és „éter hullámait“, de se fehérjét, se zsírt, se szénhidrátot nem adunk hozzá, legfölebb egy kis közterhelést. A nép megkapálja a répát, de a belőle diffundált sacharose-hoz, ehez a tiszta szénhidráthoz, annak magas ára s a maga, még embe- rietlenebb pénztelensége miatt nem juthat. Őstermészete úgy segít a bajon, hogy nagy kenyérevő lévén (mikor nincs más !), annak keményítőjéből, ebből a polysacharid- ból a maga gyomorsavával (ez a cukorgyára) csinál szőlőcukornak mondott dextrose-t. Ezzel is csalódik, mert e helyett neki a keményítőből dextrint kellene gyártania izmai, porcogói számára. Épen a föld népe szorul rá a meleget és izomerőt termelő szénhidrátra, amit a cukorban legközvetlenebbül kaphatna meg. Lám, a sportversenyző tréningidőben nagy mennyiségű cukrot köteles megenni, mert tudjuk, hogy a megerőltető munka cukrot termel és dob ki az izmokból. No, most j nézzük az igazi tréninget: a kapálás, kaszálás, szántva gyaloglást, zsákhordást és a többit. Ezeknek a bajnokoknak jobban kellene az erőt, meleget termelő szénhidrát, mint más hősöknek. Dehát 8 millió magyarnak nem lehet tizenkét kiló cukrot adni ? Még többet is. Nyolc millió magyar cukorigénye napi 50 grammal számítva kereken másfél millió mázsa. Ma, amikor lecsökkentették a cukor belfogyasztását, kontingentálták a répaföldet, 15 millió mázsa répából 13 gyárban kerek két millió mázsa cukrot termelünk, de azt harmincegyné- hány fiilérért vesztegetjük el só- gornak-komának, sőt halálos ellenségnek is, a magunk fogyasztójával pedig százharminc fillért fizettetünk. Ha a cukrot, mint elsőrendű táplálékot, nem sarcol- nánk meg ilyen irgalmatlanul, Bécsből jelentik: Ottó király és Starhemberg herceg a napokban találkoznak Steenockerzeei- ben. A találkozáson jelen lesz az osztrák legitimisták legtevékenyebb vezére, Wiesner Frigyes lovag, rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter is. Starhemberg herceg osztrák aí- kancellár londoni tárgyalásait a legnagyobb érdeklődéssel figyelik. Az angol közvélemény osztatlan kíváncsisággal várja a tárgyalások eredményét, amelyekről úgy tudják, hogy az ausztriai restaurációval vannak kapcsolataan. A lapok egybehangzó értesülése szerint Starhemberg hercegnek arra a meggyőződésre kellett jutnia, hogy az angol kormány az oszBudapest, február 1. Á képviselőház tegnapi üíésén a hitbizományi vitában felszólalt Bethlen István gróf is, aki mindenek előtt megállapította, hogy a javaslat híven követi azokat az utasításokat, amelyeket annak idején még ő adott ki és megmarad a fokozatos fejlődés álláspontján. A reform annak idején halasztást szenvedett, mert a gazdasági és pénzügyi krízis kétségessé tették, hogy a felszabadítandó földek felhasználásához a szükséges fedezet rendelkezésre áll-e ? Megszavazza a javaslatot, de ez nem jelenti a politikai bizalmat. Közérdek ma, hogy a birtokpolitikai kérdéseket kiemeljük a pártpolitikai ellentétekből. annak itthon való fogyasztása megtízszereződnék. Megsokszorozódnék a 110.000 hold répaföld, megduzzadna a munkaalkalom, a nép vásárlóképessége és — amiről szó van — kipirulna, a gyengén táplálkozó magyar gyerek sápkóros arca. Ez az igazi nyomorenyhitő akció útja. A napokban ültek tanácsot a belügyminisztériumban a „nyomoreny- hités“ nagy kérdéséről. Bizonyára • akadt valaki, aki ismeri ezt az utat. Ezen az utón száz más kulcsa fénylik a bajok megoldásának. A nemzet alkotó erőit kell termelő munkába fogni, nem pedig tétlenségre kárhoztatni újabb ! terhelésekkel. Ezek sújtják a ruhától a kenyérig, a bortól a 70 fillérre vert igmándi vízig, mert még abból is haszonrészesedést kell leadnia a megszorult magyarnak. j trák trón betöltésének kérdését minden szimpátiája melled egyelőre nem tekinti időszerűnek. Az angol kormány utalt azokra a nehézségekre, amelyekbe a restauráció amiatt ütköznék, mert a kis- antant érdekkörébe lartozó államok némelyike függetlenségét félti a Habsburgok tiónfoglalásáíól. A Daily Herald azt Írja, hogy Starhemberg herceg nem is kívánja ma még erőltetni a restauráció tervét. Az alkancellár, aki Párisban Zita királynénál is tiszteleg, hazafelé való útjában, Brüsz- szelben fog találkozni Ií. Ottóval s pontosan tájékoztatni fogja a londoni és 3 párisi tárgyalások eredményéről. Rámutatott, hogy a földbirtok szabadságának korlátlan helyreállítása, amely a liberális korszakhoz fűződik, bizonyos hátrányokat jelentett. Ennek nyomában indult meg a földbirtok el- porlása, ami nemzeti szempontból nagy veszteséget jelent mindaddig, amig nincsenek vagyoni- lag erős, független keresztény rétegek. A korlátlan felszabadítás végeredményben oka volt a földnélküli proletáriátus megszületésének is. A magyar földbirtokpolitika kérdéseit nem lehet mechanikus földosztással elintézni, mert nem jutna földhöz mindenki és a nagy- és középbirtokok csökkenésével szaporodnék a mező- gazdasági munkanélküliek száma. A földbirtokpolitika csak akkor vezet eredményre, ha lehetővé teszi a magyar kisgazda megélhetését és a nagybirtok intenzív művelését, mert csak igy jutnak munkához a tömegek. Folytatni kell az iparosítást is. Mivel folyton azt hangoztatják, hogy az ingótőke kizáróan zsidó kézben van és új honfoglalásra van szükség, lehetővé kell tenni, hogy a hitbizományok kivonulhassanak a földből, amelyeknek az árátazufán házakba, bányákba, ipari vállalatokba fektethessék be, vagy a hiieléletbe lehessen bekapcsoíód- niok. Mindenütt jövedelmi adó- könnyebbségeket kell azonban adni, hogy igy érvényesülhessen a keresztény tőke. Hogy ma iparellenes hangulat van, annak az a magyarázata, hogy az ipar tényleg nem keresztény kezekben van. És az antiszemitizmus az ipareilenes hangulatban éli ki magát. Végül Bethlen gróf a kishiíbizcmányok helyeit az örökbérleti rendszer kiépítését ajánlotta. A zalaegerszegi reálgimnázium VIII.-as növendékeinek lelki- gyakorlata a kőszegi Missziós Szemináriumban. Már szinte tradícióvá vált, hogy a reálgimnázium VIII. osztályú tanulói elvonulnak évenkint három napra a „Manréza“-ba. Ittaszent silentiumban tanulmányi és egvéb gondjaikat félretéve teljesen leltükkel foglalkozhatnak s lelki fürdőt vehetnek, mielőtt kilépnének az élet nagyon is mostoha világába. Tehát csendre, elmélyedésre van szüksége az ifjúságnak, hogy gondolkodhassék nagy feladatai felől s saját erőiről, saját képességeiről, lelki és szellemi szerzett kincseiről. Érzik a mi ifjaink, hogy az iskola nyolc éves szellemi tornája, az általa adott szellemi táplálékok végleges megemésztéséhez szükséges, egész er- kölcsiségünknek, szellemiségünknek hordozóját, a lelket, metafizice is vizsgálni és annak lelkiismeretes diagnózisát megállapítani kell. Lelki diagnózis ! ez a lelkigyakorlatok kitűzött célja. S jól sikerült a lelkigyakorlat, ha eredményes a diagnózis. S boldog a lelkigyakorlatozó ifjú, ha a diagnózis alapján azonnal használja is a megfelelő orvosságot. A reálgimnázium VIII. osztálya,, dicséretére legyen mondva, örömmel ragadta meg az eszmét s szivvel-lélekkel készült a háromnapos magányba, melyet az idén ismét a kőszegi Missziós Szemináriumban rendezett meg, az új esztendő legelején. Örömmel indultak útra, örömmel szivükben tértek haza. Mindegyik úgy érezte, hogy szárnyakat kapott a lelke s repülni Sz. Ötté kipálf találkozik StarheipvbetHggel. Bethlen István gi*éf felszólalása a hitbizományi javaslat vitájában.
