Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-05-14 / 110. szám
XVIII, évfolyam 110, szám. Ára 10 fillér 1935. májú, 14. Kedd. °0Slto"y' , Osztó P'étó"05 útnak 54 Zalacsánv Fetelös szerkesztői Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4.] Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak t egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerit t A kormány üdvözlését javasolja a kisgyülés a mogyegyülésnek. A főispán is a négy közgyűlés mellett foglalt állást. Jelentés a fagykárokról. A törvényhatósági kisgyülés ma délelőtt fél 10 órakor ülésezett vitéz Tabódy Tibor főispán elnöklete melieti. Közgyűlési tárgyak. Az ülésen először a holnapi közgyűlés tárgyainak előkészítésével foglalkoztak. Ezeknek során ismertették Gömbös Gyula miniszterelnök és külön Kozma Miklós belügyminiszternek bemutatkozó leiratát. Hajdú Gyula dr. javaslatára ajánlják, hogy a közgyűlés üdvözölje a Gömbös kormányt. Javasolja, hogy a közgyűlés, hogy több törvényhatóságnak iratban megküldött határozatához járuljon hozzá, illetően hasonló fölterjesztéseket intézzen a kormányhoz. Vitéz Márk Ferenc rilegyei számvevőségi főnök ismrtetie a különféle alapok számadásait, amelyeket a kisgyülés szintén elfogadásra ajánl. A különféle útszakaszok, bekötő utak építései is javasolják e célra szolgáló költségek megszavazásával. A keszthelyi kikötőhöz vezető útvonalat illetően azonban felhívják a várost, hogy a mainál megfelelőbbet jelöljön ki. A megyei közgyűlések számáról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában Tarányi Ferenc dr. indítványt terjesztett be. Indítványában kéri, hogy a törvényhatósági bizottság továbbra is négy rendes közgyűlést tartson évenként. Szükség van arra, hogy a vármegye közönsége minél gyakrabban adhasson kifejezést véleményének. Vitéz Tabódy Tibor főispán szintén azon a nézeten van, hogy a törvényhatósági bizottság évenként négy rendes közgyűlést tartson. Erre vonatkozóan az őszi közgyűlésen ő maga is kíván javaslatot tenni. Mivel azonban a két közgyűlés tartásáról szóló határozatot épen most hagyta jóvá a belügyminiszter, a bizottság komolyságát veszélyeztethetné, ha már most újabb határozatot hoznának, azért megbeszéléseket folytatott Tarányi Ferenccel aziránt, hogy indítványával az őszi közgyűlésen foglalkozzanak. Éhbe Tarányi Ferenc is beleegyezett. Hajdú Gyula dr. a két közgyűlés mellett foglal állást. Azt mondja ugyanis, hogy a közgyűlések, ha tárgysorozatukon nem szerepelnek politikai kérdések, választások, népíelenek. A miniszter pedig épen most utasította el azt a kérelmet, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok utazási kedvezményeket kapjanak. Rendkívüli közgyűlés egyébként szükség esetén mindig összehívható. Mesterházy Jenő nem osztja Hajdú Gyula nézetét. Az autonómiát úgyis folytonosan csonkítják, ne csonkítsuk azt mi magunk is. Bődy Zoltán alispán bejelen tette, hogy Tarányi Feren dr. belegyezett abba, hogy indítványát az őszi közgyűlésen tárgyalják. Az indítványnak tehát a napirendről való levételét javasolják a közgyűlésnek. Dr. Tarányi Ferencnek másik indítványa is érkezett be a májusi fagy által okozott károk megállapítása és a károsultak segélyezése tárgyában. Figura György gazdasági felügyelő ismertette a fagykárokat. A búzákban érdemleges fagykár nincs. A legnagyobb kárt a fagy a rozsnál okozta. Ha a vármegye összes rozsvetése’t vesszük figyelembe, a megye' átlagos rozs-fagykár a bevetett területek 40 százalékára becsülhető. Nagyon sok helyen a rozsokat részben indokoltan, részben indokolatlanul lckaszálták s helyűket utónövények elvetésével hasznosítják. Az árpát és a zabot csak fejlődésükben vetette vissza a fagy. Tengeriben a fagy kártétel elenyészően csekély. A korán elültetett burgonyákat IC"1 százalékig leperzselte ugyan a fagy, mivel azonban a kikelt burgonyák területe, — akárcsak a tengerié — nem nagy és tekintve, hogy a lefagyott burgonya már most újból sarjazik, a fagykár itt is elenyésző. A kerti vete- ményekben igen nagy károkat okozott a fagy. Tökben, ugorkában, babban, paradicsomban, a már kipalántáit paprikában, de még az eperben is, a kár 100 százalékos. Mesterséges takarmányokban 10 százalékos kár van. Dióban a kár 85, szilvában 60, barackban 80, cseresznye és megyben 70, almában 25, körtében 40 százalék. Igen érzékeny a kár a szőlőkben is 15—70, sőt 100 százalékos kár is állapítható meg. A jelentésnek tudomásulvétele után rátértek az indítványra, amelyet mindenki helyeselt és többek pótlást is ajánlottak ahoz. A vitában résztvett Várkony Rezső pénzügyigazgató is, aki utalt arra, hogy a fagykárok fölvétele ügyében valószínűen változtatásokat eszközöl a miniszter. A kisgyülés javasolja a közgyűlésnek, hogy Tarányi indítványa és az elhangzottak alapján intézzen föliratot a kormányhoz. Bődy Zoltán alispán bejelentette, hogy a miniszter az eb- adóaiap terhére 50 ezer pengőt engedélyezett tenyészállatok beszerzése céljaira. Ennek az ősz- szegnek felét az idén, másik felét a jövő évben használják föl. Ezután áttértek a kisgyülés tulajdonképeni tárgyaira. Jóváhagyták Tapolcának vilianysrerződését. Elutasították Nagyttanizsánab azt a határozatát, hogy az április elsejével teljes fizetéssel nyugdíjazott műszaki tanácsosát, Király Sándort a városi vízmüveknél havi 2Ö0 P díjazással üzemvezetőként alkalmazzák. A jóváhagyást ellenezte vitéz Tóth Béla, mert a vízműveknél alkalmazott mérnökök képesek a munkát ellátni. Hasonló szellemben szólt föl Somogyi Gyula is. Hajdú Gyula dr.-nak nem sikerült a város határozatához a kisgyülés jóváhagyását megszerezni. A főispán is a jóváhagyás ellen volt. Köveskut- nak Nemesbüktől való különválását javasolja a kisgyülés. Zalaegerszegnek a Göcseji Hét megrendezéséhez, valamint Nagykanizsának a Zrínyi napok rendezéséhez 300— 3C0 pengőt szavaztak meg. A többi, nagyobbára községi ügyet az előadók javaslatai nyomán intézte el a kisgyülés. Farkas Tibor a közigazgatási bizottságban ismét szóvá tett egyes választási intézkedéseket. Háromszáxazar pengőt fordítanak bekötő utak épitéaére. Zala vármegye közigazgatási bizottsága ma délben tartotta májusi üiéset. Az ülés megnyitása után az elnöklő vitéz Tabódy Tibor főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg a bizottság elhunyt tagjáról, Szentmihályi Dezsőről és méltatta érdemeit. Ezután a közigazgatási bizottság is tárgyalta a vármegye mezőgazdaságát sújtó fagykárok ügyét. Vitéz Tabódy Tibor főispán, Brand Sándor dr. főjegyző és Figura György gazdasági felügyelő közölték a bizottsággal, hogy a kisgyülés már részletesen foglalkozott ezzel az üggyel és feliratot határozott el a segítés érdekében. Farkas Tibor dr. arról szólt, hogy a fagykár végeredményben nagyobb lesz, mint amennyi most a jelentésekben szerepel, mert például a búzánál a fagy hatása később jelentkezik. Malatinszky Ferenc kérte, hogy a fagykárosult gazdákkal szemben az adóelengedést liberálisan kezeljék, továbbá kérte a vetőmag- akció megindítását részben az őszi vetések céljára, mert a gaz- gáknak egyik célra sincs vetőmagjuk. Vitéz Tabódy főispán közölte, hogy a pénzügy igazgatóval együtt kiszáll az egyes károsult vidékekre és személyesen hallgatják meg a panaszokat. A gazdasági felügyelő bevonásával pedig a legrövidebb időn belül intézkedik, hogy a vetőmagigénylés eljusson a kormányhoz. Brand Sándor dr. főjegyző az alispáni jelentést ismertette, amely sznint a vármegye közbiztonsági viszonyai kielégitőek. Tűz a múlt hóban hét esetben volt, s ebből 4 esetben gyújtogatás okozta a tüzet. i Gyömörey Sándor személyes kérdésben szólalt fel és válaszolt Malatinszky* Ferenc áprilisi be- } szédére, amely már válasz volt az s ő februári beszédére a vidéki | pénzintézetek hitelnyújtása ügyé- j ben. Malatinszky Ferenc viszonválaszképen megmagyarázta áprilisi felszólalását, s igy a félreértések eloszlottak. Farkas Tibor dr. szólalt fel ezután és két kérdést tett szóvá. Elsősorban azt kérdezte, hogy milyen stádiumban van annak a bizottságnak a munkája, melyet még a múlt évben küldtek ki a községi és megyei kényszernyug- dijazások ügyében. Majd szóvá tette, hogy értesülése szerint a közelmúltban az alispán tudta nélkül rendelkeztek megyei tisztviselőkkel, holott az 1886. évi 21. t.-c. előírja, hogy a tisztviselőkkel való rendelkezés csak az alispánon keresztül történhetik. Kívánatosnak tartja, hogy az alispán jogköre a vármegye érdekében csorbítatlan maradjon. Mivel az alispán megkerülésével a tisztviselőknek kiadott rendelkezések rendszerint politikai ügyekben történtek, kérdezi a főispánt, hogy ő adta e ki politikai dolgokban a rendelkezéseket a fő- szolgabiráknak. Bődy Zoltán alispán válaszában közölte, hogy a belügyminisztériummal történt megállapodás értelmében a kényszernyugdijazások ügyében a javaslatokat a főispán és ő közösen készítik el. Ez még ebben a hónapban megtörténik. — Farkas Tibor felszólalásának második részére vonatkozóan előadta, hogy a választások alatt értesült arról, hogy tisztviselői kirendelések történtek. Ekkor közölte a főispánnal a törvény rendelkezését. A főispán elismerte
