Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-04-28 / 97. szám
XVIil évfolyam 97. izám Apa 10 fillér 1935. április 28. Vasárnap 7»i GoW' Qosx^°n^1 54 1 YEIÜJSAG szerkesztőt Herboly Ferenc. Sz Szí .au Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak i egy hónapra 2 pensrf, negyed« évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerln Kétfajta barázda játszik fontos szerepet a magyar nemzet európai életében: mindkettő sorsdöntő faktor ezer év óta. Az egyik barázda az, amit fáradhatatlan ekénk odakünn hasogat a mezőn, a televény tarlókon s ami tizenkét milliós magyarnak kenyeret terem. A másik barázda azT amit homlokunkra a gond, a töprengés váj, a benső, a titkos lelki tusakodás mély és keserű barázdája. A kétfajta barázda örökös ellentétét jelzi életünknek. Ha a termőföld barázdái szaporodnak,, homlokunk elsimul; nincs rajta barázda. Ha újra barázdák szántják föl homlokunkat, akkor baj van odakünn a tarlók barázdát körül. Valamelyik bölcs angol ép a múlt hetekben messziről is meglátta a sorsunkat jelző aránytalanságot. Az angol természet halk óvatossággal, mintha maga sem tudná, kinek beszél, szelíd, mégis könyörtelen, szűkszavú, mégis sokatmondó, rövid axiómákban csak úgy mellesleg példázgatott egyik Írásban: a szomszéd szenvedését meg nem látni: bűn. , Nehéz megállani, hogy gúnyra ne fakadjon az emberi Ha már meg nem látni is bűn, hát akkor hol találjunk megfelelő kifejező szót arra, hogy a szomszéd szenvedéseit szándékosan, jogtalan, ártó és esztelen szándékkal akarva és tudva csinálja valaki ? Valaki, aki nép, aki ország, aki nemzet, állam, tehát a legmaga- sabbrendű emberi közösség. Vájjon ez volna-e a szomszéd nemzetek hivatása ? A homlok barázdái mélyülnek. A sötét és keserű gond redői végig húzódnak a homlokunkon és némán, hallgatagon mutatják, vagy legalább is jelzik, mi mehet végbe odabenn, a homlok mögött az agy titokzatos teker- vényeiben, — ahol idegrendszerünk, gondolkodásunk, érzéseink lihegő hullámaival találkoznak, viaskodnak. Az esztendők rohannak és a mi gyö relmeink egyre növekednek és homlokunkon a töprengés kemény barázdái egyre szaporodnak. A megbilincselt nemzet türelme fogyatékán van és homlokunk barázdái maholnap nem a gondnak barázdái lesznek, hanem a lázadó lélek bosszuvágyó indulatának jajszavaivá, amiktől a bilincsek is széttöredeznek, vagy szétmállanak. Adjátok vissza a tarlók, a magyar tarlók termő barázdáit: a magyar földel, amelyen mi teremtettünk életet, mi építettünk templomot a hitnek, iskolákat a tudománynak és művészeteknek I A mi szomszédaink látják szenvedéseinket, sőt tudják azt is, hogy azoknak okozóik ők voltak és még sem igyekeznek jóvátenni — hibájokat. Nem bizony. De, ha tehetnék szenvedéseinket még fokoznák, mert gyönyörűséget szerez nekik az, ha bennünket még nagyobb szerencsétlenségbe kergethetnek. Hosszú évtizedeken át tervszerűen készítették elő a mi megcsonkításunkat és, amikor már a napnál is fényesebben be igazolódott, hogy a bajokon csakis azzal segíthetnek, ha visszaadják nekünk azt, amit tőlünk jogtalanul elragadtak, inkább újabb, sokkal borzalmasabb háborúnak hajlandó kitenni a világot, csak, hogy a rablott vagyont megtarthassák maguknak. Folytassa csak szemlélődéseit a bölcs angol, irányítsa nemzetéA Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ma délelőtt Tarányi Ferenc dr. ny. főispán, felsőházi tag, elnök, vezetése mellett székházában rendes közgyűlést tartott. Tarányi elnök a gyűlés megnyitása után meleg szavakkal parentálta el Bosnyák Gézát és az egyesület volt I. alelnökét, Szentmihályi Dezsőt, akik abban időben vonultak vissza, amikor felhangzott a jelszó, hogy az idősebbek, a tapasztaltak álljanak félre. Bosnyák Géza hosszas betegsége idején levél utján közölte az Egyesülettel nézeteit. Szentmihályi Dezsőt pedig szembaja akadályozta a szélesebbkörü tevékenységben. Indítványozta, hogy emléküket jegyzőkönyvben örökítsék meg és hátramara- dottaikhoz részvétiratot intézzenek. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Bődy Zoltán az új aielnök, Ez után az elnök javaslatára a gyűlés egyhangú lelkesedéssel Bődy Zoltán alispánt választotta első alelnökké. Tarányi elnök kérte az alispánt, fogadja el a vármegye közönségétől ezt a Signum Laudist, amely a bizalomnak legmagasabbfoku megnyilvánulása. Bődy Zoltán alispán megköszönte a bizalmat és ígéretet tett, hogy mint eddig is mindig, úgy ezután is lelkes harcosa lesz a gazdatársadalomnak. Elnöki előterjesztések. Tarányi Ferenc dr. elnök szólt ezután a vármegye gazdasági helyzetéről és előterjesztésében kitért mindazokra a kérdésekre, amelyek a gazdaközőnséget napnek figyelmét szakadatlanul a rossz szomszédok mesterkedéseire és tegye lehetővé hasonlóan gondolkodó társaival együtt azt, hogy a világ itélőszéke szolgáltasson nekünk igazat: Ha azonban a világ hatalmasságai nem hallgatnak az okos szóra, ha a rri homlokunkról nem iparkodnak el'ün- tetni a gondnak és szenvedések- gek barázdáit, maguk zúdítják önmagukra is a veszedelmeket. Akkor Európa földjén ismét a gyilkos fegyverek törnek barázdákat. Van e szükség minderre csak azért, hogy négy millió cseh, ugyanannyi szerb és oláh továbbra is a mi testünkből lakmározhassanak ? jainkban a legközelebbről érdekT lik. Rátért az országos kamara1 elnökválasztásra, a búzaárak kérdésére, a gazdaadóságokra, telepítésre stb. A részletes előterjesztéshez Farkas Tibor dr. szólott. A helyzetben javulást nem lát. Aggályosnak találja a miniszterelnöknek azt a szegedi kijelentését, hogy egyoldalú agrárpolitikái nem lehet csinálni. Azt látja ebből, hogy a miniszterelnök más érdekeltség felé kínál kedvező kéznyujtást. Kovács Sebestény Miklós arra hívja föl a figyelmet, hogy a telepítés kérdésével ma olyanok foglalkoznak, akiknek semmi közük sincs a mezőgazdasághoz. Farkas Tibor ismételt felszólalásában arra mutatott rá, hogy a telepítések terén szükségesnek mutatkozik azoknak a visszatelepítése, akik ma még birtokaikban vannak, de birtokaik elvesztése fenyegeti őket. A közgyűlés úgy határozott, hogy az elnöki előterjesztésben foglaltakat fölterjeszti a OMGE- hez. Ezután rátértek Az elnöki jelentésre amely az Egyesület 1934. évi működéséről számol be és megállapítja, hogy mezőgazdasági viszonyaink a múlt évben jelentősen leromlottak. E tekintetben az első szerepet az árak minden vonalon való esése, másodsorban a hitelkrizis vitte, amelynek eseménye az ingatlanvagyon olyan mérvű értékcsökkenése, amely semmikép sem felel meg a mostani, bár csak feltételes állapotoknak sem. A gazdaadósságok végleges rendezése nem valósult meg. A mezőgazdaságnak eme fönnakadása érezteti hatását az egész vonalon. A nyomasztó helyzetből kivezető ut csakis a mezőgazdasági konjunktúra erős föllendülése lehet, aminek előfeltétele a hitelélet gazdasági vonatkozású részének a gazdaadósságok véleges rendezésével biztos alapokra fektetése. A helyzet az, hogy az ipari és kereskedelmi áraknak kell csökkeni ök s a mezőgazdaságiaknak egyidöben emelkedniük. A vármegyénkben örvendetesen szaporodó gyümölcstelepitések területeit használjuk ki kapások termelésével, amely a gyümölcsös talajainak nedvességtartó voltát is eredményezi. A szőlők felújításánál és pótlásánál hangoztatja, hogy a nem külföldi piacképes bortermő területeken feltétlenü csak csemegeszőlőt termeljenek,! hogy igy annak értékesithetősége révén számításainkat megtaláljuk. Az Egyesület az adott viszonyokhoz mérten megtette kötelességét minden mezőgazdasági és gazdatársadalmi vonatkozású ügyben úgy közvetlen eiin'ézésben, mint közgyűlésen. Végezetül bejelenti, hogy az egyesületnek 30 alapitó és 502 rendes tagja van. Köszönetét mond az egyesület tagjainak támogatásukért és kéri a további lelkes munkát a mezőgazdaság lalpraáliitásáért. S t o I p Ödön, a keszthelyi gazd. akadémia igazgatója szólalt föl a jelentés előterjesztése után. Kérte az egyesületet, hogy legközelebbi közgyűlését Keszthelyen a gazd. akadémia dísztermében tartsák meg. Ezzel az elméletnek és gyakorlatnak emberei szoros kapcsolatba kerülnek egymással, amire igen nagy szükség van, s az akadémia tanári kara ép úgy, mint ő maga is mindenkor készen állanak a hozzájuk fordulók támogatására. Az elnök megköszönte a szives meghívást s elhatározták, hogy a legközelebbi közgyűlést junius 29-én tartják meg a keszthelyi akadémián. Üdvözlések. A zárószámadások és földművelési miniszteri leiratok tudomásulvétele után Farkas Tibor dr. javaslatára kimondották, hogy Kállay Miklós volt földművelési minisztert üdvözlik és változatlan nagyrabecsülésükről biztosítják, mert benne mindenkor a gazdaérdekek igazi védelmezőjét tiszteik. Ugyancsak üdvözlik Darányi {álmán dr. földművelési minisztert is és kérik, hogy intézkedéseiben mindenkor vegye figyelembe a vármegye különleges helyzetét. Üzemi statisztika. Farkas Tibor dr. szóvátette az üzemi statisztika kérdését és azt rendkívüli fontosnak tartja. Elis- (Folytatása -a^ik oldalon.) A Gazdasági Egyesület közgyűlése. Bődy Zoltán alispánt első alelnökké választották. — Felterjesztést intéznek az OMGE«hez. Nagy vita a mezőgazdasági statisztikai összeírásról.
