Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-06-12 / 133. szám

XVIII, évfolyam 133. szám. »~*a 10 fillér 1935. junius 12. Kedd ■ Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. - Teletonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed» évre 6 pengő, — Hirdetések dijszab&s szerin A kisgyiilés ülése. i jelentést az alispánnak. A főispán itt megjegyezte, hogy ő már ko­rábban nagyobb segélyt kért a kormánytól az elemi károkkal súj­tott lakósság részére. Mivel azon­ban kérelmének előterjesztése még a tiszántúli fagykárok előtt történt, a segély minden valószínűség szerint kisebb lesz, mint ami­lyenre számítottak. A n pirend tárgyalása során kimondották, hogy a szigligeti kikötő építéséhez 1000 köbméter követ ajánl meg a vármegye; ugyanannyit ad a község is. Jó­váhagyták Pelrikeresztur község­nek azt a határozatát, hogy a jegyzői lak befejezéséhez szük­séges 5000 pengőt a vármegyei banktól veszi föl. A vármegyei könyvtár gyarapítására 500 pen­gő biztosítását kérik az őszi köz­gyűléstől. A többi, nagyobbára községi ügyei az előadók javas­latai nyomán intézték el. A vármegye közigazgatási bi­zottsága a kisgyülés után ülése­zett. Vitéz Tabódy Tibor főispán elnök az ülés megnyitása után üdvözölle Tarányi Ferenc dr. és Koller István dr. új tagokat, majd megemlékezett a kaposvári útügyi kongresszusról, amikor az alispán hathatósan szállt síkra a megye érdekéért. Tarányi Fe­renc dr. úgy a maga, mint Kol­ler István nevében köszönetét mondott az üdvözlésért. Ezután Brand Sándor dr. főjegy­ző fölolvasta az esemenyjelentést, amelynek kapcsán Farkas Tibor dr. fölemlítette, hogy a választá­sokból kifolyóan tett fegyelmi bejelentések kivizsgálására annak idején bizottságot küldtek ki. Mi­vel azonban egy bizottság képte­len a sok ügyet elintézni, még egy bizottság kiküldését javasolta. A javaslatot magáévá tette a fő­ispán is és az új bizottságba Koller István dr.-t és Tomka János dr. tb. főjegyzőt küldték ki. Ez után Malatinszky Fe­renc a fagykárokról szólva az iránt javasolt fölterjesztést a pénzügy- miniszterhez, hogy az adóztatá­soknál és végrehajtásoknál legye­nek tekintettel a pénzügyi hatósá­gok a vármegye különleges hely­zetére. Szólott arról is, hogy ide­jekorán kellene gondoskodni út­építések, erdőkitermelés stb. ré­vén arról, hogy az ínségesek munka eJJ&oáÉÉEL.keresethez jus­sanak. Köszönetét mondott az alispának, hogy az útépítéssel kapcsolatosan állást foglalt Ka­posvárott a megye érdekei mel­lett. Tarányi Ferenc dr. né­zete szerint a közterhek nem álla­nak arányban a vármegye gazda­sági helyzetével. Szólott arról, hogy a községi póadók magas­sága tekintetében vármegyénk a harmadik helyet foglalja el az or­szágban. Lehetőséget kell nyúj­tani arra, hogy a mi munkásainkat magunk tarthatunk el. Farkas Tibor dr. nemcsak megfelelő se­gítséget kér, hanem fontosnak tartja a segélyezés kivitelét is. Minden vidék a maga Ínségeseit foglalkoztassa. A meglevő utak ; javítására is gondolni kell. Inkább a bekötő utaknál nyerhetnek fog­lalkozást a munkanélküliek, mert a javítási munkálatoknál, ahol hengerezések vannak, nem sok munkásnak jut kereset. Súlyosak az egyházi és iskoiai adók is. A folyó évi terményértékesités körül teljes bizonytalanság uralkodik. V á r k o n y Rezső pénzügy­igazgató a felszólalásokra a követ­kezőkben válaszolt: Fagykár esetén nincs adóelen­gedésnek helye, ha ez az elemi csapás a szántóföldet olyan idő­ben éri, amikor az még abban az évben újabb veteményezés ál­tal jövedelmezővé tehető. Nem bírt tehát a múltban fontossággal az a körülmény, vájjon a gazda a fagykárt szenvedett termési ki­szánija-e, vagy se, mert az adó- elengedés engedélyezésénél a pénzügyi hatóság csak azt vizs­gálja, vájjon milyen időben érte a szántóföldet a fagy. S ha a ká­rosodás olyan időben történt, amikor a földterületet újra lehe­tett vetni, adó elengedésére tör­vényes lehetőség nem volt. A pénzügyminisztérium a folyó évre más álláspontot foglalt el. Junius 7-én kelt rendeletével ki­mondotta, hogy amennyiben a károsult vetést a gazdák nem szántották ki és legalább egyhar- mad károsodás megállapítható, adóelengedésnek van helye. Hogy már evvel a nagy jelentőségű kedvezménnyel minden károsult élhessen, a fagykárok bejelenté­sének határidejét folyó évi julius 15-ig meghosszabbította. Malatinszky Ferenc, Far­kas Tibor és a pénzügyigazgató ismételt fölszólalása után Figura György gazd. felügyelő jelentette, hogy május elsején a megye te­rületén 5312 volt elhelyezetlen mezőgazdasági munkások száma. Bődy Zoltán alispán bejelen­tene, hogy a bekötő utakra se­gélyt kért a kormánytól; fontos volna az egységes kulturadó be­vezetése, amit azok az egykés vidékek is fizetnének, ahol tud­valévőén legkevesebb az iskolás­gyermek. Szóbakerüitek még az erdei fagykárok is, amelyekről szintén jelentést tesznek a kormánynak. A közegészségügyi állapotok a vármegyében kielégítők Thassy Gábor dr. tisztifőorvos jelentése szerint. Ezzel kapcsolatosan Far­kas Tibor dr. kérdést intézett a főorvoshoz a zalaegerszegi tifusz- megbetegedések ügyében és fölhívta a figyelmet arra, hogy Zalaegerszeg ivóvíz ellátásának kérdésével is foglalkozni kell, mert különösen a város régebben lakott részeiben sok helyen rossz a viz. A bajokon lehetne talán néhány artézi kút fúrásával segí­teni. Brand Sándor dr. főjegy­ző erre fölemlitette, hogy a vá­rosnak van kész vízvezetéki ter­ve, amely azonban ma kivihe­tetlen. Thassy Gábor dr. főorvos válaszolt a kérdésre. Három év­vel ezelőtt a Kisfaludy utca egyik kútjának megromlott a vize, tí­fuszt okozott, azért be is temet­ték. Azóta ott a környéken ve­szedelmes a helyzet. A közel­múltban megbetegedettek közül négyet otthon ápolnak, a többit a kórház barakjában. Zalaegerszeg­nek föltétlenül kell járványkór­házat létesítenie; erre különben ígéretet kapott most a polgármes- ter’ől. A járványkórház fölállítá­sát egy hőnapi időn belül ígérte a polgármester. Az artézi kút flirását helyesnek tartja, mert a vízvezetéket ma megépíteni lehe­tetlenség, de ott is lehetséges a fertőzés. Példa erre Keszthely. A bizottság a vizellálás ügyében 's felír a kormányhoz. Ugyancsak Farkas Tibor tette szóvá azt is, hogy úgy a városban, mint a vi­déken sok a golyvás ember, ami­re a főorvos azzal válaszolt, hogy ennek valószínű oka a nem ás­ványi sók használata. Egyéb­ként a körorvosok évenként meg­vizsgálják az iskolásgyermekeket s a golyvásokat ingyen kezelik. A főispán elismerése a tanítóságnak. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a kultuszminiszter Gebauer Paula letenyei r. k. tanítónőt szeptem­ber 1-től nyugdíjazta, Szánthóné Kovács Zsuzsanna sümegi áll. s. óvónőt a pestújhelyi áll. Óvodá­hoz, Megla Teréz szegvári áll, tanítónőt, Hegedűs Ferenc eger- aracsai áll. igazgatótanitót a nagy- kanizsai, Öveges Gyula petriveu- tei áll. tanítót a balatonboglári, Fehér Ilona tömörkényi-felvégi áll. tanítónőt f. évi augusztus 1-ével az egyedutai áll. iskolához áthelyezte, a sümegi áll. óvodá­hoz Deli Jolán oki. óvónőt he­lyettesi minőségben alkalmazta, Gőgös Árpád taliándörögdi ág. * h. ev. tanítót aug. 1-ével állásá­ban megerősitelte. A lenti-i ipa­rostanonciskola 400 P államse­gélyben részesült Jelentést tett még a tanfelügyelő az iskolák bezárásáról, iskolalátogatásairól és a tanítói szemináriumi napok­ról. A jelentés tudomásulvétele után a főispán megjegyezte, hogy részt vett a szemináriumi napo­kon és megállapíthatta, hogy a a megye tanítósága körében szép szellem uralkodik. Ezért elisme­rését fejezi ki a tanítóság iránt és kéri a tanfelügyelőt hogy ezt hozza a tanítóság tudomására. Adóhátralék. Várkony Rezső pénzügyigazgató jelentette, hogy a ténylegesen ese­dékessé vált adóhátralék 5.334.400 pengő, ami 113 százaléknak felel meg. Tudomásulvették még a gazd. felügyelőnek, az áliamépilészeti hivatal főnökének és az ügyész­ségi elnöknek jelentését is és ez­zel az ülés befejeződött. Rövid táviratok. Az olasz-abesszin viszály új­ból kiéleződött, s valószínűen há­borúra vezet. Az üggyel kapcso­latban Olaszország és Anglia kö­zött is ellentét merült fel. Olasz­ország a Népszövetségből is kilép, ha az beavatkozik az abesszin ügybe. Mussolini újabb korosz­tályokat hívóit be. — Ausztria a magyar idegenforgalom ellenében hajlandó nagyobb mennyiségű ga­bonát átvenni. — Zsidóellenes zavargások voltak pünkösdkor A törvényhatósági kisgyülés , ma délelőtt rendes ülést tartott vitéz Tabódy Tibor tőispán el­nökletével. A főispán a Hiszek­egy elmondása után sajnálattal emlékezett meg arról, hogy Pehm József apátplébános, aki ismét rendes tagja a kisgyülésnek, más- irányu elfoglaltsága miatt az ülé­sen nem jelenhetett meg. A leg­közelebbi ülésen fogják őt meleg szeretettel, nagyrabecsüléssel kö­szönteni. Ez után Brand Sándor dr. fő­jegyző a Mura áradásával kap­csolatosan tett intézkedéseket is­mertette. Bejelentette,’ hogy Tót- szerdahely és Molnári községek­től hétfőn érkezett jelentés a ká­rokról. A kisgyülés 1000 pengőt bocsát az alispán rendelkezésére a károsultak segélyezése céljából. A gazdasági felügyelő egyébként most tart szemlét az árvizsújlotla vidéken és holnap tesz részletes A főispán elismerése a megye tanítósága iránt. A közigazgatási bizottságban szóba került a fagy­károk bejelentése, Zalaegerszeg vízellátása és a járványkórház ügye« — 113 százalékos az adó­hátraléka megyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom