Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-05-24 / 119. szám
XVIII, évfolyam 119, szám. ipa 10 fillér Felelős szerkesztőt Herboly Ferenc. 1935. május 24. Péntek. es kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ^cnenyi-tér 4. Telefonszátn 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak > egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Emléktáblával jelölik meg Pápán azt a házat, melyben diákkorában Deák Ferenc lakott. A pápai Jókai Kör emléktáblával jelöli meg azt a pápai házat, amelyben annak idején Zalamegye nagy szülötte, mint a pápai ben cés gimnázim tanulója, lakott. Az emléktáblát junius 2 án délelőtt fél 12 órakor ünnepélyes keretek között leplezik le. Az ünnepi beszédet Lázár Andor igazságügyminiszter mondja. Az ünnepélyre a Jókai Kör meghívta Zala vármegye alispánját is. Az ünnepélyen az alispánt Brand Sándor dr. főjegyző képviseli. A belügyminiszter* újabb rendeleté az inkormányzati tisztviselők nyugdíjazásáról* A belügyminiszter a törvény- hatóságokhoz leiratot intézett, amelyben most már ismételten felhívta a törvényhatóságok figyelmét arra, hogy a törvény módot ad mindazoknak az ön kormányzati alkalmazottaknak hivatalból való nyugalomba helyezésére, akik a teljes nyugdíjra jogosító harmincöt, illetve negyven év szolgálati idejüket betöltötték, vagy az egyes jogszabályokban megszabott életkort elérték. Ezzel kapcsolatban az állástalan fiatalok elhelyezkedéséhez fűződő közérdekből a belügyminiszter mindenképen indokoltnak tartja, hogy ezeknek az alkalmazottaknak hivatalból nyugalomba- helyezése érdekében a törvényhatóságok saját önkormányzati hatáskörükben a szükséges intézkedéseket úgy, amint a állami alkalmazottaknál már eddig is történt, haladék'alanul tegyék meg és ezzel a kormánynak ily- irányu célkitűzését is megvalósításhoz segítsék. Meg kell alakítani Zalaegerszegen is a városszépitő egyesületet. Zalaegerszeg város az utóbbi évek folyamán in égmunkák keretében végei tette a városrendezési, városszépi ési munkálatokat. Amint a polgármester mondo'ta: a város a nyomorúságot a maga részére kamatoztatta. Az inségjá- rulékokat kellett fizetni, a munka- nélkülieket kellett foglalkoztatni: foglalkoztatták tehát őket a város- rendezési munkálatoknál. A városrendezés pedig már halaszthatatlan volt, mert abban az állapotban, amilyenben a város azelőtt sínylődött, csakugyan nem maradhatott. Annyi pénzt azonban, amennyibe ezeknek a munkálatoknak elvégzése kerül, a város — erre a célra — még tiz húsz év alatt sem adhatott volna, úgy mondhatjuk tehát, hogy — kapóra jöttek az inségmunkák. Sajnos, ez igy van. Amikor azonban megállapítjuk, hogy az inségmunkák során a városnak külső képe előnyösen megváltozott, mindenki csak úgy gondolkodik, hogy inkább késtek volna ezek a munkák, csak ne sújtott volna bennünket ez a szörnyű gazdasági válság. És mindenki csak azt óhajtja, hogy minél előbb szűnjenek meg az in- ségmunkák. Most azután egy másik kérdés tolakodik előtérbe. Még pedig az, hogy, ha az inségmunkák meg-‘ szűnnek, képesek leszünk-e a városnak ezt a rendezettségét megóvni? A ligeteknek, útszegélyeknek karbantartására honnan szerez majd pénzt a város? Ma kirendelik az inségmunkásokat. De kiket rendelnek ki majd akkor, amikor külön napszámot kell fizetni? Egypár száz pengő nem lesz elég a gondozásra. Itt tehát új alapot kell teremteni, amiből futja a parkosításra. Egyedüli le hetőség volna erre a városszépitő egyesületnek megalakítása. Ez az egyesület részint tagsági dijakból, részint előadások, mulatságok bevételeiből talán előteremthetné a szükséges összeget s amellett a háztulajdonosoknak is kellene külön áldozniok pénz és munka formájában. Évekkel ezelőtt próbálkoztak a városszépitő egyesület megalaki tásával, de sikertelenül. Nem volt helyes a kiindulás, nem is vezet- hetet tehát eredményre a mozga lom. Ennek az egyesületnek egyesítenie kellene magában a város egész társadalmát a ma még sajnálatosan uralkodó társadalmi elkülönülés megszüntetésével. Mert közös érdekekért csak együttes, vállvelelt munkával lehet eredményesen dolgozni. Most, amikor már van mit védeni és továbbfejleszteni, talán sikerrel is járna a próbálkozás. Kezdjék meg hát újra a munkát. Megalakulhat az az egyesület még az inségmunkák idején. Legalább a várvavári helyzeijavulásig is gyűjt valamit. Föltéve természetesen, hogy nem esünk megint abba a hibába, amely megakadályozta a legutóbb is a városszépitő egyesület megalakulását. üittjfasovszky főigazgató elfogott gyilkosa tiltakozik az előre megfontoltság ellen. Budapest, máj. 23.Mattyasovszky Kasszián bencés főigazgató gyilkosát tegnap este Nyíregyházán elfogták. Lesti Andor inast a vonaton a kalauz ismerte fel. Mikor a vonat megérkezett Nyíregyházára, a kalauz rendőrért ment, de mire visszaérkezett vele, az inas eltűnt. A rendőrség körülzárta a várost, razziái rendezett és egy pincérlány lakásán este 9 órakor meg is találta Lesti Andort. A gyilkos beismerte tettét, de tiltakozott az elten, mintha előre megfontolt szándékkal ölte volna meg a főigazgatót. Azt állította, hogy a hőmérő miatt szemrehányásokat kapóit és felindulásában ölte meg négy baltacsapással a főigazgatót. Pénzt nem vitt el. Ennek azonban ellentmond az, hogy Lesti zsebében megtalálták a bencés rendház pénztárának kulcsát. Lesti azt is beismerte, hogy az első csapást hátulról mérte a főigazgató fejére. Ma Budapeslre szállítják a gyilkost és folytatják kihallgatását. Megállapította a rendőrség, ‘hogy napokkal ezelőtt Lesti Andor mint névtelen telefonáló megfenyegette a főigazgatót, hogy szétveri a fejét. A főigazgató szóhoz sem iudott jutni, mert a telefonáló letette a kagylót. A központ sem tudta megmondani, hogy ki volt a telefonáló. Budapest, május 23. A nyíregyházai rendőrségen ma reggel ismét kihallgatták Lesti Andort. Megbánás nélkül, helyenként mosolyogva mondta el teltét, csak arra vigyázott, hogy elhárítsa az előre megfontoltság gyanúját. Arra a kérdésre, hogy miért gyilkolt, igy felelt: — Szekált, nem lehetett máskép. Tagadta, hogy kirabolta volna a pénztárt. Elmondotta, hogy Budapesten Kisújszállásig váltott jegyet, majd a kalauznál Karcagig, de ott sem mert leszállni, igy utazott tovább Nyíregyházáig. Lestit, aki az éjszaka nem aludt, ma délelőtt a 10 órás gyorssal indították el Budapest felé. Mattyasovszky Kasszián holttestét Esztergomba szállítják és ott temetik pénteken. A temetésre különvonat megy. Az űj erdőtörvény törvényhatóságonkint egy-egy erdőfelügyelőség szervezését írja elő. Az uj szegedi erd&igezgatóságnál 10—12 fiatal erdömérnök jut álláshoz. Augusztus elsején léptetik életbe a nagy jelentőségű uj erdőtörvényt. Darányi Kálmán földmivelés- ügyi miniszter már alá is irta a szegedi erdőigazgatóság megszervezésére vonatkozó rendeletet, ami az első lépés az 1935. évi ÍV. törvénycikk, vagyis az erdőkről és természetvédelemről szóló törvény végrehajtása felé. A törvény a maga egészében csak az általános végrehajtási rendelet kiadása után fog életbe lépni. A most említett miniszteri rendelkezés tulajdonképen belső ügyviíeli rendszabálynál "nem egyéb és csupán egyik előfeltételét teremti meg a törvény tényleges életbeléptetésének. Az erdészeti törvény az országot hét erdőigazgatósági kerületre osztja fel, viszont vármegyei törvényhatóságonkint egy-egy erdőfelügyelőség szervezését írja elő. Az erdőigazgatásnak ez az egyszerűsítése nagy haladás a múlttal szemben. Az erdőigazgatás rendszere az érdekeltek által alig volt áttekinthető és — ami a főnehézség volt — nem esett egybe a vármegyék területével. Az általános közigazgatás és az erdőigazda'lás között nem volt meg tehát a szükséges összhang. A hét erdőigazgatóság kÖ2ül ötöt a meglévő erdészeti hatóságokból szervez át a földművelésügyi miniszter, a hatodikat — a szegedi erdőigazgatóságot — mostani rendeletével állította fel Darányi miniszter augusztus 1-i hatállyal, viszont a hetedik erdőigazgatóság megszervezése takarékossági okokból későbbi időre marad. Komoly közgazdasági okai vannak annak, hogy épen Szegeden új erdőigazgaíóságot N
