Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-04-26 / 95. szám

XVlil. évfolyam 95. szám. íps ISI fillér 1935. április 26. Péntek. f élendő Gosztonyi László plébános urnák 54 Zalacsány Felelés szerkesztés Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. * : Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni Órákban, Előfizetési árak i egy hónapra 2 peng', negyed» évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin teni. Hogy csak egy példát em­lítsünk : a cukor nem luxuscikk, hanem a gyermek fejlődésének egyik legszükségesebb anyaga. 59 pengős mázsánkénti cukor­fogyasztási adót nem képes elvi­selni a meggyengült gazdasági erejű ország. Az ipar védelme szükséges, mert védjük vele a munkás ke­nyerét. Az iparvédelemnek termé­szetesen nem a túlzott hasznot kell védenie, hanem csak az üze­mek tisztességes hasznát és az alkalmazott munkás jogos kere­setét. Az iparosság pusztulását régóta nézzük elborult szemekkel. Az 0T1 és MABI járulékok mai rendszerét meg kell változtatni. Régi követelésünk a családvé­delem, amelynek erkölcsi, gaz­dasági és szociális vonatkozásait már gyakran ismertettük s amely­ről most igen sok szó esik. Belső kölcsönre van szükség, amely a telepítésre, tisztviselő és munkáslakások építésére megte­remd a pénzügyi fedezetet. A föld- és házbirtokot meg kell védeni a túladóztatástól és a ------------------------------------- — ~ ­mozgó tő ke mértéktelen nyerész­kedésétől. A legális kereskedelmet támogatni, védeni kelt és elő kell segíteni a magyar nép egészséges föídhözjuttatását. Az ország régi határaiért ké­szeknek kell lennünk minden áldozatra. A belső béke és jólét megteremtésével fokozható csak föl a nemzeti erő, hogy azt latba vetve, a jog és igazság értelmé­ben egyezményes utón tudjuk elismertetni igényünket minden taipalattnyi helyhez, amelyet a magyar vér és verejték tett ma­gyarrá. Ilyen irányú reformok megte­remek az új Magyarországot. A keresztény és nemzeti politika szociális érzéstől álhatva és tör­ténelmi tradícióktól vezetve min­den bizonnyal megoldja a ma és holnap feladatait. Az embert fogja a középpontba állítani és nem a tőkét, nem a gép, nem a gyár, nem a föld lesz az, amiért van minden hatalom, minden jog, minden törvény és védelem, ha­nem az ember. Az ember, akiért van az állam, van a törvény, van a aend. Reformokrél beszélnek az emberek mindenfelé. Reformokat igér mindenki, akinek csak egy szava legyen is akárhol. A reformok beigérésével pedig reményekei fakasztanak, hogy most már mindenkinek lesz ke­resete, lesz a terményeknek ára, öröm és boldogság lesz az élet... De egyről megfeledkeznek I Ar­ról, hogy sem a kormány, sem senki más nem fog reformokat csinálni, amig a jel«* kartelek megmaradnak, amig a hatalom a bankok, a karíelek, a nagyvagyo- nok érdekeinek kiszolgálását végzi. Minden reformigérgelés csak por­hintés, amig a régi bilincsekből a hatalom meg nem szabadul. Gaz­dasági reformokat nem lehet úgy csinálni, hogy az senkinek ne fájjon. Aki ilyent igér, az a „ne­sze semmi, fogd meg jól“ rég ismert politikai állásponton van, vagy az »Ígérd meg, ne add meg, nem szégyenit az meg“ jel­szót követi. Nem bíráljuk, nem is taglaljuk a beigért reformokat és nem bon­coljuk azoknak jelentőségét, ha­nem csak rámutatunk arra, ame­lyek világnézetünkben, keresztény és nemzeti fölfogásukban élnek, mint követelmények és, amelyek­nek megvalósításával ki is me­rülhetne a reform-program. Az ezeréves magyar alkotmány­nak nem a leépítése, hanem a kiépítése a mi követelésünk. Pa­rancsnak engedelmeskedő, ritkán ülésező, harminchármas és egyéb bizottságokkal megcsonkított par­lament helyett követeljük a nép- képviseleti rendszernek megfelelő hatalmú és munkásságu parla­mentet. Egyben az autonómiának a községekben, városokban és a megyén oly kiépítésé», hogy a dolgozó és adózó milliók akarata kijátszás, megfélemlítés és mes­terséges korlátozás nélkül tényleg érvényre jusson. Meg kell csinálni mindenki számára a titkosan gyakorolható szavazati jogot a parlamenti és községi választásoknál egyaránt. Ennek a törvénynek az elkészí­tése nem okozhat évekig tartó fejtörést, mert csak az esetben nehéz megcsinálni, ha a törvény maga a jelszót, hogy általános és titkos, meg akarja hiúsítani. A munkanélküliség az ország­nak legnagyobb baja. De meg­szüntetésére nem a mai fizetése­ket kell csökkenteni, nem a dol­gozó szűkös kenyérből kell el­venni azok számára, akiknek sem­mi sincs, hanem a tőke túlzott hasznából és a spekuláció illeték­telen keresetéből. A fogyasztást fokozni kell, még pedig az árak csökkentésével. A fogyasztási adórendszer a leg­igazságtalanabb és legantiszociá- lisabb valami. Legalább a tömeg­fogyasztási cikkeknél ie keil épi­Moszkva, április 25. A szak- szervezeti központ utasította az egész világ kommunista szakszer­vezeteit, hogy minden eszközzel próbáljanak együttműködni a szó ciáldemokratákkal, különösen a május elsejei ünnepségek és tün­tetések rendezésében. A kom­munisták már meg is egyeztek a svájci, svéd, cseh, francia és amerikai szociáldemokratákkal, akikkel közösen rendezik meg a május elsejei ünnepségeket. Páris, április 25. A Havas moszkvai jelentése szerint a nép­biztosok tanácsa ma dönt a fran­cia-szovjet egyezmény ügyében. A hangulat a népbiztosok köré­ben nem nagyon bizakodó. Moszkva, április 25. Kievben lebontották az ősi Szent Mihály kolostort, mely az első szerzes- ház volt Oroszországban. Helyére bérpalota épül. Balaton, mint a bel- és külföldi vendégforgalom főtényezője. Nevelős Gyula dr. miniszteri tanácsos: A Balatonnak, mint tájkulturának jelentősége nép­művelési szempontból; a bala­toni népművelők feladatai. Lukcsics József dr. Eötvös- kollégiumi tanár: A Balaton-vi- dék szerepe a történelemben, a Balatonvidék monográfiája. Fodor Ferenc dr. egyetemi rk. tanár: A Balaton és környékének gazdaságföldrajza. Weissenbach Iván báró, So­mogy vármegye főjegyzője : A Balaton mint megélhetési forrás és a Balaton közgazdasági jelen­tősége. Czakó István dr. miniszteri titkár: A balatonmenti lakosság műveltségének különleges ténye­zői. Fára József dr. megyei főlevél­táros : A balatoni téli halászat. Göcsej. Vetitettképes előadás. Antal Dezső egyetemi magán­tanár : A balatonmenti faluszépi- tés és községrendezés jelentősége. Duzár József dr. egyetemi ta­nár : A balatonvidéki anya- és csecsemővédelem különleges fel­adatai. Schmidt Ferenc dr. egyetemi magántanár: A Balaton mint gyógytényező és általános egész­ségügyi vonatkozásai. Tóth Lajos, a BIB titkára: A balatoni fürdőélet és fürdőtelep, a Balaton mint sportolási és szórakozási tényező. Márkus László dr., az Opera­ház főrendezője: A balatonmel- léki színház, hangversenyek, mozik kérdései. Genthon István dr. egyetemi magántanár : A Balatonpart mű­emlékei. Bisztray Gyula dr. tanügyi s. titkár : A Balaton a magyar szép- irodalom és zene világában. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő: A Balaton. Vetitett­képes előadás. Visky Károly dr. nemzeti mú­zeumi őr: A Balatonvidék nép­rajzi és népművészeti jelentősége. Később kijelölendő előadók még előadásokat tartanak a balatoni propagandáról, közlekedési szük­ségletekről, a balatonmenti köz­ségek, fürdőhelyek háztartási, gyü­mölcstermelési, konyhakertészeti, tejgazdasági, baromfitenyésztési gondozására vonatkozó ismeretek­ről, a magyar konyháról, a táp­lálkozás és dietika fő irányelvei­ről. A tanfolyam igazgatójának és helyettes igazgatójának vezetésé­vel több kirándulás lesz a jelen ­tősebb fürdőhelyekre. Zala vármegye iskolánkivüli népművelési bizottsága a minisz­teri rendelet irányelveinek megfe­lelően már megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a tanfolyam a lehető legeredményesebb legyen. Junius elején lesz Balatonfüre- den a balatoni elüadóképző tanfolyam. A kultuszminiszter balatoni elő­adóképző tanfolyam tartását ren­delte el abból a célból, hogy az évről-évre fejlődő balatoni vendégforgalomnak a balatoni vármegyék érdekében annyira fontos jótékony hatását előmoz­dítsa. A miniszter a Balatoni Intéző Bizottsággal karöltve a tanfolyam helyéül Balatonfüredet jelölte ki, s a tanfolyam rende­zésével Zala vármegye iskolán­kivüli népművelési bizottságát bizta meg azzal, hogy Somogy és Veszprém vármegyék bizott­ságaival együttműködve biztosítsa a tanfolyam sikerét, továbbá gondoskodjék a költségekről. A tanfolyamot junius elején négy napon keresztül tartják meg napi 5-6 órában. A miniszter a tan­folyam igazgatójává vitéz Barna­bás István dr. zalaegerszegi kir. tanfelügyelőt, helyettesévé Lillik Béla zalamegyei népművelési titkárt nevezte ki. A tanfolyam hallgatói elsősorban a három érdekelt balatoni vármegye balatonmenti községei­nek népművelési előadóiból (papok, tanítók, jegyzők, orvosok, tanfolyamvezetők, gondnokok) ke­rülnek ki, de résztvehetnek más jelentkezők is. A tanfolyam tárgy- és óra­tervezetét már összeállították. A tanfolyamot Bődy Zoltán zalai alispán nyitja meg, majd az egyes napokon a következők tartanak előadásokat: Tormay Géza dr. kereskedelmi államtitkár, a BIB elnöke: A Együttműködés jött létre számos állam szociáldemo­kratái és kommunistái között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom