Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-04-21 / 92. szám

1935 április 21. Zaiamegyei Újság 7 A magyar búza pályafutása 144 esztendő alatt. A világesemények és az áralakulás összefüggése. — Hogyan szolgálhatja a közönség a Göcseji Hét si­kerét. A nyárvégi Göcseji Hét alkalmával, mint ismeretes, ipari kiállítást is rendeznek. A kiállí­tás sikerét a közönség is elő­mozdíthatja azzal, ha a kiállító zalaegerszegi iparosoknál már most megrendeli nyári vagy őszi szükségletét, s ezeket a kiállítás alkalmával átengedi a kiállító iparosnak, mint mintadarabot. Ezáltal a közönség is jól jár, mert rendes árért a legkiválóbb mestermunkát kapja. Természe­tes ugyanis, hogy az iparos min­den tehetségét és tudását ráfor­dítja arra a munkára, amely egy­úttal kiállítási mintadarab lesz. Másrészt a közönség támogatja a kiállításon való részvételben az iparosokat, mert azoknak nem kell kockázatos munkát végez­niük, hanem már elhelyezett mun­kákkal vehetnek részt a kiállitá son. Felhívjuk erre az ügyre a zalaegerszegi közönség figyelmét a kiállítás sikere és saját érde­kükben is. — Villamosítják a sopron- megyei községeket. Ez év ju niusában a Győri Ipartelepek R. T. nagyszabású villamosítási mun­kát kezd meg Sopron megyében. Összesen 54 községet, látnak el villanyvilágítással 2 év alatt. A munka olyan nagyszabású, hogy a két év tartama alatt nem igen lesz munkanélküli Sopron me­gyében. A villamosítási munka 3 és fél millió pengőbe kerül. A legszebb kivitelű és köz­ismert jóminőségü húsvéti áruit gyári áron ajánlja a Papp cukrászda. — Adóhátralék miatt az iparengedélyt nem lehet visz- szavonni. Egyik iparha’óság az iparos iparengedélyéi visszavonta azért, mert adójával hosszabb idő óla háiralékban van. Erre az ügyre vonatkozóan az Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara olyan szakvéleményt adott, hogy az új ipartörvény vonatkozó szakasza tényleg módot ad iparengedély elvonására abban az esetben, ha az iparüző megbízhatatlan, azon­ban az a körülmény, hogy az iparüző köztartozással hátralékban van, a megbízhatóságot nem érinti és igy semmiképen sem lehet adóhátralék miatt az ipar- engedélyt megbízhatóság hiánya címén visszavonni. — Pécs is követi Zalaeger­szeg példáját. A pécsi kereske­delmi testület elnöke részletes javaslatot dolgozott ki a pécsi kirakodóvásárok országos jellegé­nek megszüntetése érdekében. A javaslat annak a kimondását kéri — Zalaegerszeg példájára, — hogy az iparcikkek árusítását lebonyo­lító kirakóvásárokon eladóként csak is helybeli kereskedők és iparosok jelenhessenek meg. Legalább egyévi próbaidőre ja­vasolja ennek a reformnak beve­zetését. A polgármester a városi törvényhatósági bizottság legkö­zelebbi közgyűlésének napirend­jére fö'veszi a javaslatot. — Sertéspestis. Zalaegerszeg m. városban a sertésfalkajáró ser­tések között is megállapittatott a sertéspestis s ezért a polgármes­ter a sertésfalka kihajtását további intézkedésig megtiltotta. A Magyar Slalisztikai Szemlé­ben Szőnyi Gyula dr. tollából rendkívül érdekes cikk jeleni meg, amely a magyar gabonanemüek áralakulását vizsgálja az 1791-től 1934 ig terjedő 144 esztendő alatt. A cikkíró métermázsánkénti mennyiségét véve a mai pengő- értékre számította át a gabonának a 144 év egyes időszakaiban ki­alakult árát és igy állította össze érdekes táblázatait és grafikonjait. Ezekből kitűnik, hogy a búza pályafutása igen változatos volt és mindenkor alkalmazkodott az áralakulás a világpolitikai esemé­nyekhez. Az az időpont, amelytől kezdve a szerző az áralakulást vizsgálja, a francia forradalom ideje volt. A XVIII. század utolsó évtizede ami­lyen viharos volt politikai szem­pontból, olyan viharos voit a btna áraialuUásáüüJt - "’«rnponljá- ból is. A külpolitika és a hHdi helyzet rohanó eseményei követ­keztében állandó volt az áringa­dozás egészen Napóleon császár­ságáig. A napóleoni háborúk és a velük járó infláció következté­ben azután a búza ára egyre in­kább felfelé szökött: 20—30—40 pengőre, sől az infláció tetőpont­ján, 1811 és 1812-ben 105 és 145 pengőre emelkedett. A Napoleon waterlói bukásával egyidőben be­következő pénzdevalváció termé­szetesen az árakat erősen csök­kentette, de az újabb infláció 1815 és 1816 ban ismét felemelte a búzaárakat 67 és 82 pengőre. Ha a pénz akkori tényleges vá­sárló értékét tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az 1811 —12. évi infláció alatt a búza ára tulajdon- képen meglehetősen alacsony volt. Ugyanaz a körülmény ez, amit a világháború utáni infláció alatt sokszoros mértékben tapasztal­tunk, hogy az árak alkalmazko­dása a pénzérték változásaihoz lasabban történik, mint amilyen irányú a valuta értékének csök­kenése. Az 1816. évi inflációnál viszont a helyzet fordított volt és stabil értékmérőre átszámítva is az 1816. év mutatja a legmaga­sabb gabonaárakat. Az áraknak rohamos emelkedését ekkor bizo­nyára az első devalvációnak éiénk emlékezete idézte elő, melynek esetleg súlyosabb formában való megismétlődésétől rettegtek az emberek és siettek az árakat fel­verni. A napóleoni háborúkat követő gazdasági válság idején érle el a búza eddig észlelt legalacsonyabb árszínvonalát: 5’93 pengőt 1826- ban. Ettől kezdve a búza árszín­vonala meglehetősen alacsony 1847-ig, bár hullámzások közben is voltak. Az 1830. évi júliusi forradalom leverte az árakat, s hasonló jelenség követle a pesti árvizet. 1847 ben a szárazság és a rossz termés következtében az árak hirtelen 25 pengőn felül ug­rottak, a szabadságharc idején némileg visszaestek., utána a krimi háború időszaka hoz rend­kívül magas árakat és 1854/55- ben a búza ára 30 pengőnél magasabb. Az időleges ok elmúl­tával azonban az árak hirtelen visszaesnek, de 1860-tól kezdve a 80 as évek közepéig ismét elég magas árak (20—30 pengő) ala­kulnak ki, párhuzamosan az olasz háború, a porosz háború, a ki­egyezés, a porosz francia háború, a bécsi krach és a boszniai ok- kupáció eseményeivel. Á nyolcvanas évek második felétől kezdve jelentkezik a ten­gerentúli verseny egyre erőtelje­sebb nyomása, amely végül 1895 táján előidézte réglátott alacsony színvonalával az akkori mezőgaz­dasági válságot. A bura ára ekkor l5-90 pengő volt. Az 1900-as évek politikai zavarai az átmtneli emelkedés után újabb ársüly dést eredményezlek. A Balkán-háború nem befolyásolta különösebben a búza áralakulását. Annál inkább a világháború és a kommun, ami­kor látszólag jó árak alakultak ki, tulajdonképen azonban a termelő a maximálás miatt keveset kapó t. A gazda tulajdonképen csak 1924 —28 között kapóit jó árakat (27—32 pengő) a búzáért. Azu­tán jött a jól ismert világválság és vele ä Ótnaár zuhanása. Ha végigtekintünk á közel mé fél évszázadnyi időközben és f szehasonlitjuk az urolsó évek gazdasági válságának árait a múlt áraival, azonnal észlelhetjük, hogy a mostani válság valóban rend­kívül alacsony árszínvonalat ho zott létre. 1844-ig keli visszamenni, amig az 1933. évi árnál alacso nyabbat találunk. Viszont az ennél korábbi években már sokszor jó­val olcsóbb árakat jegyezlek. A többi gabonanemü áralaku­lása nagyjában egyezelt a bu áé val a 144 év folyamán. A rozs­nál is l844.ig kell visszamennünk, míg az 1933. évi 5'66 pengős átlagárnál alacsonyabbat találunk. A rozs legolcsóbb szintén 1826- ban volt, amikor pengőre és mé termázsira átszámítva 2 68 pen­gőbe került. Általában az 1850 előtti árak alacsonyabbak az 1850 utáni évek árainál. Ennek magyarázata, hogy 1850-ben megszűnt a Magyarországra oly hátrányos vámrendszer,, s életbe­lépett a közös vámterület. Külpolitikai okokból polgári kormány alakult Bulgáriában. Szófia, április 20. Cankov és Georgiev volt miniszterelnökök latartóztatása miatt megbukott a Zlatev kormány. Mindenki Radev tábornok megbízatását várta, de Radev kijelentette, hogy külpoli­tikai okokból nem kívánatos, hogy katona álljon a kormány élén, s ezt az aggályát a király is osztotta. Ezekután a király Tosév volt belgrádi követet bizta meg, aki részben polgári szemé­lyekből, részben katonákból ala­kította meg kormányát. Zlatev eddigi miniszterelnök a hadügyi tárcát kapta. Nyilt tér.* Esztergom-Vízivárosi Irgal­mas Nővérek Érseki Leány- nevelő Intézete. Az intézetben — internálussal egybekötött — következő iskolák vannak: tanító- nőképző, leánygimnázium, (szep­temberben nyílik meg a VI. o.) polgári leányiskola, elemi iskola. Az érdeklődőknek készséggel küld tájékoztatót az intézet Főnöknője, Esztergom. — Epekő , vesekő- és hő- lyagkőbetegek, valamint azok, akik hugysavas sók tulszaporo- dásában és köszvényben szenved­nek, a természetes „Ferenc Jó­zsef“ keserüviz használata által áliapo’uk javulását érhe ik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló szaktekintélye hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József viz biztosan és rendkívül kellemesen ható has­hajtó s ezért prostata- és végbél- bajoknál, valamint vakbélműtétek után is ajánlják. — A csendőrség elfogott egy szélhámos dömeföldei le­gényt A csendőrség őrizetbe vette és a zalaegerszegi ügyész­ségre kisérte Göncz Rudolf 35 éves dömeföldei lakost. Gönc a pusztaedericsi Belsőhegyen be­hatolt három-négy pincébe és bort lopott. Majd beállított Doma János pusztaedericsi gazdához. Kijelentette, hogy ő a gazda uno­kaöccsének a fia. Elmondotta, hogy édesapja meghalt, s kérte a „rokont“, adjon el neki bort a temetési torra. Doma adott is bort, s azért Göncz két régi husz- koronással fizetett. A lopások és a csalisok kiderültek, s Göncz csendőrkézfe került. Kész selyemingek' ka­lapok TOTH-nál — Tánciskola Farkasovszky Teri az „Arany Bárány“ nagyter­mében folyó hó 25-én délután fél 6 órakor gyermekeknek, este fél 9 órakor pedig felnőttek ré­szére tánctanfolyamot kezd. Eladó. Két drb törzskönyve­zett, igazo.ványos tenyészbika. Hazai pirosiarka és simentáli. Érdeklődni leáe : Horváth Ferenc tulajdonosnál Temető utca 4 sz. Plébánia mijor. — Csendes a borpiac. A zalai borpiac csendes. Tapolcai és badacsonyi jelentések szerint nagyobb kereslet nem mutatkozik, de jelentékeny kínálat sincs. A gazdák tartózkodnak az eladástól, a jóminőségü borokat 50—60 filléres áron nem akarják eladni. — Modern lakásberendezést bizalommal vásárolhatunk az ország legnagyobb és legré­gibb cégénél: K O P S T E I N bútoráruházak, Nagykanizsa. — Teherautó forgalom Za­laegerszeg - Nagykanizsa kö­zölt. A MATEOSz képviselői megegyeztek a nagykanizsai ér­dekeltségekkel, hogy a MATEOSz teherautójáratokat indít Zalaeger­szeg és Nagykanizsa között Letenyén, Bánokszentgyörgyön és Bakon keresztül. A járatok előre­láthatóan két hét múlva már megindulnak. Később személy­szállító járatokat is állítanak be. Ugyancsak megindul a teherautó­forgalom Nagykanizsa—Marcali között, esetleg Keszthely bekap­csolásával. Dús választék háromnegye­des kabátokra alkalmas gyap­jú és selyem kelmékben. Schütz Áruház. * ■ ■ ■■■■ HÖLGYEK: Szép és tartós frizurát VERA5ZTÓ hőlgyfodrász készít Wlassics és Petőfi utca sarok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom