Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-04-18 / 88. szám, (90. szám)

2 Zaiamegyeí Ujsa« IQ35 április 18. Csoportokban továbbítják a vidáki városokba a nemzetközi vásár külföldi vendégeit. A Nemzetközi Vásár idegenforgalmi akciója a magyar városok forgalmának fokozására. — Április 23-án kezdődik a Nemzet­közi Vásár 50 százalékos utazási kedvezménye. téssel a kanizsai dolgozik, azután lényegesen kevesebbel a zala­egerszegi, keszthelyi és tapolcai. A legkevesebb bevétele a sümegi testületnek volt (777 pengő). Legtöbb tanoncszerzödést kö­töttek Nagykanizsán (219), azután Zalaegerszegen (133), Tapolcán (101) és Keszthelyen (94). Viszont Zalaapátiban mindössze 3 szer ződtelés történt. Érdekes, hogy amíg Nagykanizsán és Tapalcán a segédek száma több az inaso­kénál, addig Zalaegerszegen és Keszthelyen tanoncokból van több. Az arány legjobb Tapolcán, ahol A soproni kamara most közzé tett évnegyedes jelentése közel négy oldalon keresztül foglalko­zik azzal a hullámzással, melyet Zalaegerszeg város vásárreformja idézett elő a megyében, sőt azon­túl is. Az egyes községek és ipar- testülelek egymásután foglaltak állást a kérdésben. A zalaszentgróii ipartestület vásározó iparosainak kiszorítását látta a zalaegerszegi intézkedés­ben és ezért panasszal fordult az alispánhoz. Az alispán véleményt kért a kamarától, amely válaszá­ban megállapította, hogy a havi vásárok csak állatfelhajtás szem­pontjából korlátlanok, de kirako­dóvásári szempontból heti jelle­gűek, tehát a havi vásárok kirakó részét joggal lehet fentartani a helyi ipar és kereskedelem ré­szére. A Lenti és Vidéke — nyilván­valóan Zalaegerszeg ellenes cél­zattal — azt kérdezte a kamará­tól, hogy két vagy három járás községei köthetnek-e olyan meg­állapodást, hogy vásáraikon csak a megállapodásban részes járások kereskedői és iparosai árusíthat­nak ? A kamara tagadó választ adott, amiből kitűnik, hogy az egerszegi vásározókat nem lehet kitiliam más vásárokról azért, mert Zalaegerszeg a havi vásáro kát vezette be. Lenti iparosai és kereskedői azt is kívánták, hogy az országos vásárok intézményét töröljék el és helyette járási vá sárokat rendszeresitssnek az illető járás vásározói számára, A kama­ra azt válaszolta, hogy ez tulkorai kívánság s különben gyakoria.ilag súlyos károsodását jelentene szá­mos vásártartó községnek, mert csak a járási székhelyeken lehet­nének vásárok. háromszor annyi segéd van, mint inas. Az iparosok, sígédek és tanoncok számában a megye te­rületén némi apadás mutatkozik az előző évhez viszonyítva. Emel­kedés csak egyes helyeken van. Ingatlan vagyona csak 7 zalai testtilrtnek van, könyvtára pedig csak kellőnek, mert a többinél az iparoskör a könyvtártulajdo­nos, A legvagyonosabb testület a kanizsai (69 ezer pengő érték), utána következik a keszthelyi 22 ezer pengővel és a zalaegerszegi 17 ezer pengővel. A vagyonokban egy év alatt apadás mutatkozik. A kisksmáremi ipartestület is azt akarja, hogy területén a vá­sárokat csak a testület tagjai lá­togathassák. De ez sem vihető keresztül. A vahmegyei Jánosháza ipar - testületé attól tart, hogy más vá­rosok is követik Zalaegerszeg példáját és akkor a vásározó ipa­rosok tínkreu ennek. Azért azt kívánja, hogy a zalaegerszegi in­tézkedést is hatálytalanítsák. A kamara igyekezett megnyugtatni a testületet azzal, hogy a zala­egerszegi példa nagyobbszámu követése egyelőre nem valószínű. A pacsai ipartastület azt kívánja, hogy a vásáraikat átszervező községeket kötelezzék, hogy leg­alább vásáraiknak egy részét hagyják meg országos jellegűnek. Közli a kamara jelentése, hogy a zalaegerszegi példának nem­csak ellenzői, de követői is van­nak. Ilyenek Nagykanizsa és Keszthely, amelyek hasonló hatá­rozatot hoztak. • A kamara jelentése igy végző­dik : Kamaránk a vásárügyi reform vázolt irányú fejlődésének véle­ménynyilvánításaiban maga is szószólója, mire a vásárjogtulaj­donos vásárosok ét községek ipari és kereskedelmi szervezetei­nek szinte egyértelmű állásfogla­lása és a városok és községek képviselőtestületeinek ama kész­sége bírja, amellyel a vásárügy terén a helyi ipar és kereskede­lem terén a helyi ipar és keres­kedelem támogatására sietnek. A vásárok átalakulásának folyamata íehá' megindult, de csak a jövő fo^ja megmutatni, hogy az ered­mény kielégítő lesz-e. A fővárosi sajtó minapi beje­lentéséből Budapest közönsége örömmel vette tudomásul, hogy a magyar vidék nagy városai ez évben komoly méretű propagan­dára készülnek a május 3-án megnyíló Nemzetközi Vásáron. A tudósítás szerint a városok ez­úttal közös akcióra szánták el magukat. A vásár főbejárata mel­lett, vagyis a legforga' masabb helyen, hatalmas pavillont állita nak a különböző idegenforgalmi érdekeltségek és vállalatok bemu­tatására E pavilion keretében a pavilion bejáratával szemben eső falon a magyar városok mozgó képszalagot helyeznek el, mely hatalmas méretű, egyre váltakozó képekben mutatja be a magyar vidék minden, nemzet­közi viszonylatban is bámulatba ejtő szépségét. A magyar városoknak ez, a modern propaganda legjobb esz­közeit igénybevevő felvonulása a vásár vezetőségét an a késztette, hogy ez évben a vidék idegen- forgalmának fejlesztése érdekében különleges erőfeszítést fejtsen ki. A Nemzetközi Vásár vezetősége a magyar városok forgalmának fejlesztése érdekében hármas ak­ciót tett folyamatba. Az egyik a vásár külföldi vendégei számára Budapestről három vidéki utazást biztosit 33% os kedvezmény mel­lett. A vásár vezetősége és 55 magyar város polgármestere ugyanezt a kedvezményt kérte megadni a vidéki magyar- láto­gatók számára is legalább egy utazásra abból a célból, hogy a vidéki magyar közönség a vásár alkalmából az ország egy más részében fekvő várost is felke­reshessen. Ez a most említett akció a MÁV vezetőségénél még tárgyalás alatt áll, de úgy a vá­rosok, mint a Vásár vezetőség« reméli, hogy a belső vándorfor­galom fejlesztése érdekében a kereskedelmi miniszter ehhez az engedményt meg fogja adni. A harmadik akció a vásárnak az a törekvése, hogy a Nemzetközi Vásárra Budapestre érkezett kül­földieket és belföldieket csopor­tokba tömörítse ama vidéki vá­rosok meglátogatása céljából, amelyekben u. n. „idegenforgalmi napokat“ is rendeznek a vásár tartama alatt. A vásár mindezeket a lehető­ségeket már hetekkel a vásár megnyitása előtt erőteljes propa­gandával hirdeti 26 kü földi államban, ahol a Vásár közhírré teszi az egyes városok által szer­vezett idegenforgalmi na-J^ pok propagandáját is. A magyar vidék népszerűsítését célzó munkába belekapcsolták a belföldi és a Vásár idegenforgal­mát külföldön szervező, négy kontinensre kiterjedő képviseleti hálózatát, valamint a nagy nem­zetközi menetjegyirodákat is Jog­gal számolhatunk tehát azzal, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár május 3 kával kez­dődő 11 napja a magyar városok idegenforgalmá­nak is ünnepsorozata lesz. Csak természetes, hogy Buda­pest is kiemelkedő idegenforgal- -mi eredményt vár a jubiláris vásártól. Hiszen a Budapestre érkező tömegek nagyságától függ a többi magyar városba indítható utasok száma is. A Vásár azért minden eddigi méretet meghaladó külföldi propagandáján felül, kü­lönleges utazási kedvezményeket is nyújt, amelyek ezúttal már 26 állam területére terjednek. Belföldiek Budapestre áp­rilis 23 tói május 13-ának déli >2 órajáig, vagyis teljes 20 napig utazhatnak a vásár 50 százalékos uta­zási kedvezményével. Két egyszobás lakás mellékhelyiségekkel, május 1-ére kiadó. Bozót u. 2. , Emökabat Balonkabát Barberi raglánok TÓTH-szabónil Fényképészeti cikkek és fényképfelvételek kidolgozásának sz a küzlete BÁNFAI BELÄ I á t s z e p é sz ZALAEGERSZEG Zalaegerszeg vásárreformja egyre nagyobb hullámokat ver. Nagyon ölesén husvétra csak a Fehérképi Csemegeházban vásáraikat. Csokoládé s t a n i o I o s nyulak, tajásak, bá^ánykák már 5 fillértől Koestlin, stümmer boon gyártmányok,mlvészi kivitelben minden igényt kielégítő óriási választékban fehérképi csemege áruházában

Next

/
Oldalképek
Tartalom