Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-06-29 / 147. szám
1935 jianius 29 Z^iannecyei Újság gának Különben az élő emberek — véleményünk szerint — elmaradhattak volna a műből. Akárhány akadt köztük, akiknek munkája, meglátása mellett sok pénzügyi ballépést elkerültünk volna megfelelő elhivatottság esetén. Kresznerics Ferenc pl. az alsósági plébánia ablakából látott olyasmit, amit mások nem láttak magasabbról sem. Végrendeletében hagyatékáról úgy intézkedett, hogy tegyék előbb ezüstbe, azután kamatoztassák. Mindenkor maradjon ezüstben, mivel „az időnként előforduló scalák által minden tőkepénz úgy megromlik, hogy végre csak elmúlik, mint a nitzki szűr“ (228. 1.) A „nitzki szür“-ben 150 éven át nem volt hiány, de kevesen készültek fel rá. Zala is megteremtette a maga papjait. Amily kevés volt plébániáinak a száma, elég jelentős számú papot küldött értük. Zalaegerszegnek is jelentősek voltak a ‘plébánosai : Ethényi (Szily unokaöccse) Königmayer Károly, a zárkózott Horváth Károly. Püspököt (Isván Vilmos), nagyprépostot (Puli György) és szombathelyi plébánost (Gaál S. dr.) adott az egyházmegyének. Szép számmal vannak Zalának olyan községei, amelyek papot neveltek: Zalaegerszeg, Óla, Andráshida, Böde, Apátfa, Boncodfölde, Alsó- bagod, Felsőbagod, Zalaboldogfa, Zalaszentgyörgy, Salomvár, Zala- mindszent, Zalaháshágy, Keménfa, Zalalövő stb. Helytörténeti szempontból értékes a munka. Az egyes kisebb- nagyobb egyéniségek körül ki- sebb-nagyobb vidékek élete, múltja tárul fel. Amióta a helytörténet fontosságát megállapították, az ilyen részlet-munkák nőnek értékükben. A munkát csak hangyaszorgalom teremthette meg, amely a mű minden megirt életrajzán meglátszik. Éveken át annyi helyen csak odaadó nemes szenvedéllyel lehet igy dolgozni. Elcsodálkozik az ember ennyi munka láttán. A középkori kolostorok ölén folyt ennyi nemes szenvedélyességgel az irodalom szolgálata. A mű kiállítása egyszerű, de ízléses, gondos. Megjelent a Mar- tineumnál. A három kötet értéke lesz a könyvtárak történelmi csoportjának. Pehm József. ZALAEGERSZEGI KÖLCSŐNK Ö N Y YT AR Lord Rothermere-u 4. Újdonságok. Aszlányi: Aludni is tilos, Sárközi: Viola, Kodolányi: Fekete viz, Molnár : A császár dajkája, Mohácsi: Lidércke, Vaszary: Ő Tamás: Lányok az éjszakába Falusi levélhordó fia a francia miniszterelnök. Pierre Láváiról, a francia miniszterelnökről életrajz jelent meg, amiből kiderül: Laval, apja olyan falusi kisgazda volt, aki földjéből még a mindennapi kenyeret sem tudta előteremteni. Szerencsére a falutól elég messze esett a vasúti pályaudvar, tehát Laval apja mellékfoglalkozás gyanánt vállalta a levélhordói tisztet. Kétszer naponta kihajtott a pályaudvarra, behozta a leveleket s aztán végigjárta a falusi házakat a levelek kihordása végett. A falusi levélhordóállást nem nagyon jól dotálják Franciaországban, tehát az öreg Laval alig tudott áldozatot hozni fiának neveléséért, annál kevésbbé, mert több gyermekről kellett gondoskodnia. Laval bizonnyára tudna nyelveket is, ha idejekorán, össztöndij- hoz jut és igy szerzi meg ügyvédi diplomáját. De elmaradt az ösztöndíj. Talán azért, mert az élet iránt már akkor több volt az érzéke, élesebb volt a szeme, mint a könyvek iránt. így aztán tiz-tizenkét éves korától fogva az ügyvédi diplomáig gondoskodnia kellett a mindennapi kenyeréről. Megkeresni ezt a kenyeret és pontos időre letenni a vizsgákat: ez már elég nagy erőfeszítés. Magánszorgalomból. A középiskolát Lyonban végezte el Laval, itt latinra és görögre egy, később híressé vált középiskolai tanár tanította, valaki, akivel később többször is szolgált egy kormányban: Herriot- Aki pedig a párisi egyetemen examitálta őt a második alapvizsgán nemzetgazdaságtanból, pénzügytanból, az később pénzügy- minisztere lett: Germain Martin. Végül elérte célját Laval: Megnyithatta szegényes kis ügyvédi irodáját. Ezután megtette azt, amit kis ügyvéd tehet, ha érvényesülni akar. Elszegődött a legszélsőbb baloldalra, mivel máshol nem nagy előzékenység fogadta volna őt. És még egy ötlete támadt: Megszervezni a lakókat a háziurak ellen. Ez mindig népszerű mozgalom és igy még klienseket is lehet szerezni. Irodája később nagyon fellendült. Nem politikai szereplése miatt, de azért, mert minden pőrét jól láttad: Alaposan,józanul, okosan. És ez lett később politikai érvényesülésének alapja is. Nem tartott egyetlen fényes beszédet sem, soha nem volt frappáns sikere, viszont minden, neki jutott feladatát jól látta el. És közben jól intézte magánügyeit is. A választási harc a képviselői mandátumért nem volt kenyere. Nem szeretett, nem is nagyon tudott színes beszédeket mondani, nem szeretett könnyelmű ígéreteket tenni és kissé rideg is volt az emberekkel való érintkezésben. Célja volt most már minél hamarabb átköltözni a szenátusba, ahol többé nem kell a választók kegyét MODERN LAKBERENDEZÉS otthonos ízléses és nem drága, kedvező feltételekkel is kapható KOPSTEIN bútoráruházban Kérjen árajánlatot keresni és ahol hét esztendőre szól a mandátuma. Néhány hónappal lépte át a negyvenedik évét, amikor 1927-ben szenátorrá lett. A francia felsőház tagjainak a korhatára a 40 év. Ekkor már többszörié miniszterviselt politikus volt Először akkor került a kormány tagjai közé, amikor Briand vette őt maga mellé miniszterelnökségi államtitkárnak, Briand csupa könnyed csillogás volt és Laval csupa nehézkes józanság. De azért'jól megfértek. Negyvenéves korára lett miniszterelnök. Briand közvetlen utódaként lett először külügyminiszter és már akkor meglepetést keltett új külpolitikai módszerével. Úgy igazította el a nagyhatalmak között felmerült ellentéteket, mint ahogy a falusi biró tesz igazat két kisgazda között. Mindig abból indult ki: érdekpolitika és zsebkérdés vezeti az egyik nagyhatalmat, csakúgy mint a másik nagyhatalmat. Nem sokat törődött a nagy elvi kérdésekkel, hanem mindig rátér a tárgyra, arra, amiről voltaképen szó volt. Ez a száraz módszer bevált. Így lett másodszor is külügyminiszter Barthou tragikus halála után. Laval alig néhány hónap alatt elérte azt a két célt, amelyért hiába fáradt és dolgozott Barthou. Rómában kiépítette a francia-olasz megegyezést és Londonban megkötötte Angliával a szoros katonai konvenciót a légi- háború esetére. Barthou még igy tárgyalt: — Mivel Önök is, Páris is a békét akarja, mivel az emberiség közös nagy érdekei vezetnek bennünket és semmi más... — Innen nehéz volt eljutni reális kérdésekhez. Laval igy tárgyal: — Én adom neked ezt, ha te nekem adod azt... — És hol vagyon írva, hogy nem az ilyen leegyszerűsített tárgyalási módszer vezet a jó békebiztositékokig? Mert a presztízs-háborúkat nem is a kis falusi levélhordók mezítlábas fiai szokták megindítani. Laval egyszer elmesélte: — Nem volt baj, ha apám elaludt a postakocsi bakján, mert többnyire mellette ültem és ismertem minden követ, minden göröngyöt az utón... — Ez a legfőbb kvalitása. A nagy szempontok, a széles prespektivák iránt bizalmatlan. De ismer minden követ, göröngyöt az út mentén. Ismeri az összes akadályokat és nehézségeket, tehát tud óvatosan hajtani egy postakocsit, úgyhogy az soha ne ütközzék valamelyik kőbe. Nem tűz ki maga elé merész célokat, csak a pályaudvartól akar simán eljutni a faluig. De az ilyen utat aztán mindig simán, zökkenő nélkül teszi meg. Majd meglátjuk, hogy mint miniszter- elnök, meddig jut el — simán ? Nyáry László. Kereskedő ifjak nyári táncmulatsága julius 7-én Bozsokon.
