Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-06-29 / 147. szám

XVIII. évfolyam 147. számi Ara 10 fillér 1935. junius 29, Szombat, mm W­Felelős szerkesztői Herboly Ferenc. Sserkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchehyi-tér 4. ------------. Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengő, negyed, évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin A balkáni barbárság a maga kegyetlen durvaságában jelentkezett Űrnapján a Székely­föld egyik magyar községében, ahol vallásgyalázással párosult magyarüldözést, vagy magyar­üldözéssel párosult vallásgyalá- zást követtek el az oláh zsandá- rok. Az okot erre könnyen meg­találták : a katolikusok ünnepén a leánykák piros és fehér rózsát meg szekfüt hintettek az Oltári- szentség előtt. Felbőszült a pra­voszlávizmus, mert a katolikusok nyíltan merlek ünnepelni és fel­lázadt az oláh nemzeti érzés, mi­velhogy a szekfü és a rózsa pi­rosat és fehéret nyílik, a száruk meg — zöld. A kisántánt tehát még nem tudta a rablott területe­ken a katolikusokkal kiirtani, sem a virágoknak megtiltani, hogy pirosat és fehéret nyíljanak akkor, amikor a száruk és levelük zöld. Az erdélyi magyar katolikusok megtették a lépéseket ebben a szomorú ügyben, de kérdés, mi lesz a válasz, milyenek lesznek a következmények ? Úgy látszatra talán megbüntetik a csendőrőr- mestert, aki az Oltáriszentséget vivő pappal szemben is igazi fél­vad törzsre jellemző viselkedést tanúsított, — áthelyezik majd jobb helyre és azután szabadon megismétlődhetnek az ilyen ese­tek akár naponként is. Kiváncsiak vagyunk azonban arra, tudomást szereznek-e erről a franciák, akik­nek hathatós pártfogása alatt lett a kis oláh királyságból Nagy Románia s akiknek inkább szi­vükön fekszik az, hogy a bocs- koros oláhok erősödjenek, sem­mint a művelt, vitéz magyarok nyerjék vissza azokat a területe­ket, amelyek ezeréven át uralmuk alatt állott s amelyeken virágzó kultúrát teremtettek. A Páris-kör- nyéki szerződések és a most föi- lendütt szovjet-szeietct teljesen Európára szabadították a szláv- ságot és a pravoszlávizmust. A szlávság Csehországban és Ju­goszláviában nyomul előre, Nyu­gatra, Franciaország felé, az or­todoxiát meg viszik az oláhok és szerbek, tehát Nyugatot két ol­dalról fenyegeti veszedelem. De a szlávságnak orosz kommandóra történő előrenyomulása magával viszi a bolsevizmust is, amely — amint az oroszországi helyzet igazolja, — a pravoszlávizmus­nak is megássa a sírját. Ezekkel a fenyegető veszedelmekkel szem­ben csak az erős Németország és az erős Magyarország tudna szembeszállani; ámde a franciák ennek a két országnak meg- gitésére törekszenek. Nem ólnak arra, hogy a szlávság nem határ az Alpok s nem Rajna, ha esetleg odáig A régi monarkia és a émetország erősebb mint a francia erődítmények és azt a gátat olyan könnyelműen lerombolták ! Mire várnak hát a franciák ? Németországnak és Magyarországnak teljes megdön­tésére ? Hát miféle hasznuk volt eddig a szlávságnak megerősité- séből és mit remélnek további erősödésétől ? Ebből jót remélni nem lehet, ebből csak rossz szár- mazhatik egész Európára és Eu­rópa elöntése után az egész vi­lágra. És az a politika, amelyet a németektől való rettegés miatt a franciák követnek és aminek ijesztően kimagasló eredménye a szovjettel kötött szoros barátság, nem vezethet jóra. A németektől való rettegés juttatta szóhoz az európai politikában és a genfi tanácsteremben a szovjetet, amely a neki aranytálcán kínált barátsá­got kellőképen ki is aknázza ám. Állásokat létesít és erősít a kis­ántánt három országában, odato­lakodik minden helyre, ahol Eu­rópa politikáját intézik és nyilt ellenségévé szegődött hatalmas francia barátsága kedvéért a reví­ziónak. Valamikor még keserű könnyeket hullatnak a franciák azért a meggondolatlan lépésü­kért, amit a szovjet barátságának megszerzése céljából tettek. Meg­tanulták az ördögöt felidéző igé­ket, de azokat nem, amelyekkel a sátán vissza is kergethető. Majd visszavonul az akkor, amikor neki tetszik, de magával viszi azt is, aki könnyelműen felidézte . . . Páris, junius 28. A Matin fog­lalkozik Éden lord második pá­risi látogatásával és megállapítja, hogy a tárgyalások, lényegében eredménytelenül végződtek. Fran­ciaország mégis hajlandó tárgya­lásokba bocsátkozni, mert úgy látszik, Anglia nem enged merev magatartásából. Anglia azt kívánja, hogy Németország és a többi hatalmak között közeledés jöjjön létre. Ezt a francia külpolitika nem ellenzi, de szigorú feltételek­hez köti, nehogy Németország tulnagy és veszedelmes szabad­sághoz jusson. A többi lapok is megállapilják, hogy Eden második párisi láto­gatása nem hozott eredményt és Anglia, valamint Franciaország együttműködésének módozatait nem sikerült tisztázni. így a fe­Ostromállapot és ágyutüz Pekingben­London, junius 28. A Wang Fu Lin tábornok vezetése alatt álló kínai hadtest megtagadta azt a japán követelést, hogy Peking- től elvonuljon dél felé és be akart nyomulni a fővárosba. A japán csapatok és a karhatalom visszaverték őket, mire a kínaiak Pekingtől délre megvetették lábu­kat és elfoglalták a pályaudvaro­kat és vasúti vonalakat. A japán csapatok megütköztek a kínaiak­kal és Peking környékén erős ágyutüz hallatszik. A kinai csa­patok magatartása miatt a japán hadvezetőség elrendelte az ost­romállapotot Pekingben. A vá­rosban nagy a rémület. Szerdán indulnak leánykongreganistáink Németországba. A zalaegerszegi Leánykongre­gációból összetoborzódott kis csapat szerdán délelőtt ne­gyed 12-kor indul el messze Né­metországba. Az ut első állomása Győr lesz, ahol az országos le- ányifjusági mozgalom vezetői kongresszusra jönnek össze. A győri kongresszus egyik legjelen­tősebb tételének előadója a zala­egerszegi kongregáció prefektája: Horváth Irén tanítónő lesz. Tur- csányi Sipos Marica pedig a ki­rándulás alatt a torna, játék és tánc vezetője lesz. Győrből autó­buszkirándulást tesznek a kon­gresszusra összegyűltek Pannon­halmára, máj majd 7-én este ha­jón indulás Bécs—Linz—Passau felé. Passauban a német katolikus leánymozgalomnak (Grál—moz­galom) vezetőivel találkoznak a magyar ifjúsági vezetők; kirán­dulásokat tesznek a bajor he­gyekbe és a niederburgi zárda­templomban ünnepélyes tisztelgés lesz Gizella királyné hamvai előtt. A nagyközöség Passauból visz- sza tér, közben Bécset megtekin­tik. Zalaegerszegi kezdeménye­zésre azonban egy kis csapat to­vább megy, be a klasszikus Né­metországba Nürnberg, Würzbu/g, Frankfurt a/Main, Köln, Mainz, Worms, Stuttgart, Augsburg, München lesznek a főbb állomás­helyek. Végigélvezik Németország legszebb részét, a gyönyörű Rajna-völgyet, a legklasszikusabb városokat, a legszebb dómokai. Szerdán az elindulás elölt köz­vetlen negyed 11-kor a kórház- kápolnában búcsúzó szentmise lesz. Ott lesznek már utrakészen a boldog indulók, a bucszuztatő kongreganista testvérek, hozzá­tartozók, ismerősök. Ottó királyt doktorrá avatták. A lőweni egyetemen Ottó királyt az állam- és társadalomtu­dományok doktorává avatták. Oltó három tételt dolgozott ki és pedig: 1. A dunai államok autar- chikus berendezkedési politikája idézte elő a gazdasági válságot, ezért az egész Duna völgyet át­fogó megoldást kell keresni. 2. A rendi eszme az osztrák kor­mány elképzelésében nem össze­egyeztethetetlen a demokratikus fejlődés lehetőségeivel. 3. A ma­gyar Alföld fásítása gazdasági szükség, amely csupán tervgazda­sággal hajtható végre. Eckhardt Tibor a kor­mányzónál. Budapest, junius 28. Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő ma délelőtt kihallgatáson volt a kor­mányzónál. Tisztviselők öröme. Budapest, junius 28. Julius el­sejével közel ezer tisztviselői ki­nevezés történik meg. Eredmény nélkül érkezett vissza Eden Londonba. szüllség tovább tart. London, junius 28. Eden lord tegnap este érkezett vissza Pá­riából és az újságírók érdeklő­désére a következő kijelentést tette : — Bárcsak valami jó hirt kö­zölhettem volna önökkel. Arra a kérdésre, hogy vissza­tér-e még Párisba, így felelt: Nem tudom. Minden az istenek térdén nyugszik. Eden kételkedő hangja rányomta bélyegét a londoni sajtóra. Meg­állapítják, hogy a biztonság meg­oldásának lehetősége valószínűen összeomlott. Rámutatnak arra, hogy az abesszin kérdésben való angol közvetítő kísérlet is kudar­cot vallott Rómában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom