Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-06-20 / 140. szám
XVIfl évfolyam 140. nán Ara 80 fillér 1935. juniua SO. Csütörtök, Főtisztelendő Gosztonyi László plébános urnák 54 Zalacsány Felelős szerkesztős Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. :: ■ Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. A pesti íróasztal és az élet. Néhány nappal ezelőtt a belügyminiszter a képviselőházban nagy beszédben ostorozta azt a közigazgatási rendszert, amely aktákat csinál az életből ahelyett, hogy az életet vinné bele az aktákon keresztül a közigazgatásba. Mintha az ellenzéki padokból hangzott volna el ez a beszéd. A bürokrácia letörésére, a közigazgatás ellenőrzésére hivatott belügyminiszter ugyanis maró szatírával mutatott rá a közigazgatás fonákságaira abban a biztos tudatban, hogy ez a hang ad kölcsönöz különös érdekességet beszédének. Valóban nagy eredmény, hogy a belügyminiszter maga beszél a bürokrácia tulten- géséről és hibáiról, még pedig — ellenzéki szellemben. Idáig tehát csak eljutottunk volna. Azonban itt megállni nem lehet, nem szabad. Most már csak az hiányzik, hogy a miniszter levonja a saját megállapításainak a következményeit és megtegye intézkedéseit a bürokrácia letörésére. Az adatoknak és példáknak bő halmazával szolgált a miniszter, feltűnő eseteket mondott el arról, hogyan teszi nehézzé az amúgy is nehéz élc et a bürokrácia okoskodása, fontoskodása. Jól ismeri a helyzetet a miniszter és a visszásságok megszüntetésére azt tervezi, hogy a budapesti íróasztalok mellől gyakorlati időre a vidékre rendeli a minisztériumi tisztviselőket. Hát erre bizony nagy szükségünk van, mert hiszen állandó panaszunk, sérelmünk, sőt kárunk is, hogy a vidéket budapesti íróasztalok mellől próbálják kormányozni olyanok, akik az íróasztalok mellől csak a szomszédos bérkaszárnya komor épületét látják, de nem látják a vidéki életet, Itt van most is két ilyen íróasztal rendelet, amelyek megnehezítik életünket. Az egyik azt mondja, hogy vetömagsegélyt csak húsz holdon aluli birtokosok kaphatnak. Aki ezt a rendeletet kitervelte, nem ismeri az életet. A huszholdas birtok nem olyan elhatároló vonal, amelyen túl le kellene vennie a kormánynak a kezét a károsultak megsegítéséről. A huszonegy holdas, vagy hetvenhárom holdas gazda helyzete semmivel sem könnyebb, ha kár érte, mint a tizenkilenc holdasé. A másik íróasztal rendelet csak a három holdnál kisebb szőlőbirtokosoknak juttat kedvezményeket. Ez ismét elhibázott dolog és súlyos következményekkel járhat á magyar gazdasági életre. Ezen is épen úgy változtatni kell, mint az előzőn. De ezeken kivül végig lehet menni a magyar életnek sok utján és mindenütt találhatunk intézkedéseket, amelyek magukon viselik a pesti Íróasztaloknak a gyakorlati élettel nem számoló bélyegét. Hány sürgős elintézésre váró ügy rekedt meg a bürokrácia túlién- gése miatt és mire elintézést nyert addig már gyakran kárvallott volt egyik vagy másik fél, akinek pedig hasznára dőlt el végeredményben az az ügy. Olyan hosz- 8zu sora van a bürokrácia ellen hangzó panaszoknak, hogy azokat leírni, vagy elmondani lehetetlenség. Amióta csak emlékezünk, mindig sok súlyos panaszt hallottunk a bürokrácia ellen. Ha sikerül a bürokráciát letörni, az kétségtelenül eredmény lesz; csakhogy megszoktuk már, hogy az ígéretek rendszerint beváltatlanok Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szarta maradnak és így a miniszter által is kigunyolt, lebecsült bürokrácia továbbra is uralkodik majd a magyar éleiben. A határozott kijelentéseket, a legkomolyabb formában tett Ígéreteket nyomon tetteknek kell követnük, hogy lássa a közönség, hogy érdekében történik valami, no, meg hogy a minisz- lert az egyik esetleges siker ebben az irányban további lépésekre ösztönözze. Életrevaló intézkedéseknek megtételére csak azok képesek, akik maguk is ismerik az életet. Várjuk tehát az íróasztal-rendeletek további gyártásának beszüntetését és az eddigieknek alkalmasabbakkal való kicserélését. A revízió és a restauráció összefüggéséről beszélt Szontagh Jenő a felsőházban. Budapest, junius 19. A felsőház mai költségvetési vitájában Szontagh Jenő sokalta a 75 milliós deficitet. A fényt, pompát jelentő kiadásokat még csökkenteni lehetett volna Nem helyesli a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy sokalja a választási kérdések megvitatására fordított egy órát és kifogásolta, hogy a miniszterelnök ellenzéki atrocitásokról beszélt. Majd a Szent Korona totalitásának gondolatáról beszélt és rámutatott arra, hogy a revízió és a restauráció között szoros összefüggés van. Állói tart egyébként, hogy a revíziónak kormány- programmá való tétele megszállott területi testvéreidnek ártott és még inkább összekovácsolta a kisantaniot. A revízió érdekében cselekedni kell, de nem szabad túlsókat beszélni arról. Balogh Jenő azt fejtegette, hogy mint protestáns ember, nagy tisztelettel viseltetik a Szent Korona iránt. Majd sürgette az egyke és az ifjúság elhelyezkedésének megoldását. A községi alkalmazottak készpénzjárandóságai. Kiknek utalványoz julius l-től az illetméayhivatal ? Miniszteri rendelet értelmében a jövőben, julius 1 tői a községi alkalmazottak kézpénzilletményeit a m. kir. központi illetményhivatal utalványozza. Vonatkozik ez a rendelet: a nagy- és kisközségeknél tényleges szolgálatban álló, vagy rendelkezési állományba helyezett községi, kör- és segédjegyzőkre, községi és körállatorvosokra, községi mérnököKre, a községeknél rendszeresített álláson alkalmazott és tisztviselői teendőket végző egyéb községi közigazgatási alkalmazottakra, a dijno- kokra és a közoktatási oktató és nevelőszemélyzet tagjaira. Ugyancsak ezen rendelet alá tartoznak azok a tanítók is, akiknek rendszeres illetményei vagy nyugdijjárulékaí egészben vagy részben a községet terhelik. A rendelet kimondja, hogy az illetmények fedezéséről az érvényes jogszabályok szerint a költség- vetésben köteles gondoskodni a a község. Hozzanak a hivatásos és amatőr fényképészek minél több göcseji fölvételt a Göcseji Hétre. Minden idegenforgalmi propagandánál, igy a Göcseji Hét alkalmával is nagy szerepet játszanak a szép kivitelű fényképek. Az idegenek ugyanis nem látogathatnak el az egyes vidékek: ek minden, megtekiniésre érdemes pontjára, szükséges tehát, hogy megfelelő fényképek álljanak rendelkezésükre, amelyek az illető, nálunk a Göcsejvidéknek — szebb pontjait mutatják be. Városunkban és vidékén nagy számban vannak armlő;fényképészek, akik a Göcseji Hé re igen szép gyűjteményt hozhatnak össze .és úgyszólván az egész Göcsejt bemutathatják fényképekben. A bizottság azért fölkéri az amatőröket, hogy minél több képet juttassanak majd el a közeli napokban a megadandó címre göcseji Iájakról és lehelően olyanokat, amelyek a lakósságnak foglalkozását, szokásait, ruházkodását stb. örö- kiiik meg. Természetesen a hivatásos fényképészeket is fölkérik a gyűjtemény gyarapítására, hiszen ók a leghivafottabbak arra, hogy ebben a propagandában résztvegyenek. Díjazásról — egyelőre — még nem lehet sző, de valószínű, hogy erre is sor kerül. A képek legalább 13x18 nagyságban készüljenek, mert ennél kisebbek kiállításra nem alkalmasak. Az amatőrök igy a hivatásos fényképészekkel együtt a legnagyobb szolgálatot tehetik idegenforgalmunk fOllenditése érdekében. Reméljük, hogy a Göcseji Hét fényképgyüjteménye is a vendégeknek nagy érdeklődését vonja magára. Engelhardt Ferenc veszprémi kanonok. A pápa Őszentsége Engelhardt Ferenc, tapolcai esperes-plébánost a veszprémi székeskáptalanba mesterkanonokká nevezte ki. Az uj kanonok beiktatása julius 1-én lesz Veszprémben. Engelhardt Ferenc 57 éves korában érte el a magas papi méltóságot. 1900-ban történt felszentelése után Ugodon és Murake- reszturon káplánkodott, majd 1904- ben a veszprémi kisszeminárium tanulmányi felügyelője lett, 1907- ben pedig a tanítóképző igazgatója. 1910-ben tagja lett a középiskolai hittanárvizsgáló bizottságnap, 1918-ban zsinati vizsgálóvá nevezték ki. 1919-ben nyerte el a tapolcai plébániát és ugyanakkor consultor-plébánossá nevezték ki. Később esperese lett a tapolcai kerületnek. Az új kanonok a veszprémi egyházmegyének egyik legnagyobb képzettségű és legtevékenyebb papja. Tudományos felkészültsége révén kapott korábban a veszprémi egyházmegye tanügyi igazgatásában, s ezen a réven nevezték ki zsinati vizsgálóvá és consultor- plébánossá. Tapolcai működését is a sok munka jellemezte. Lelkes irányitója volt a katolikus megmozdulásoknak, fejlesztője a katolikus intézményeknek, s ezenkívül közéleti téren is szerepet játszott. Közismert volt jószivéről, jótékonyságáról. A szegényeken mindig segített és mint a tapolcai kórházi bizottság elnöke is kivette részét a szociális munkából. A magas kitüntetés zala- és Veszprém megyei tisztelői körében egyaránt örömöt keltett.
