Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-06-08 / 131. szám

«Dilti, évfolyam I3f »zám 1935. június 8. Szombat, afc tallér 7v . a!S oosxV° ^ Ve\e^dö 6* i ^-ssiKBssassESsoBar^i-a Sí -.aség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, tzéchenvi-tér 4. ===== Telefonszám 128 Felelős szerkesztő t Her boly Ferenc. STBitare mm** zMHBnrmr m i'inni'i i POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. BSÖfizstésí árak: évre 6 pengő. — egy hónapra 2 pengf, negyed» Hirdetések díjszabás szerin Közel százezer pengő a hiány Zalaegerszeg 1934. évi zárszámadásában. Ebből 10 ezer pengő a múltévi deficit. — Sú­lyos teherként nehezedik a villanytelepre a beruházási kölcsön. — Zalaegerszeg közgyűlése. Zalaegerszeg város képviselő­testülete csütörtökön déiután C?o- bor Mátyás polgármester elnök­letével közgyűlését tartott, amelyen a tagok közepes számmal jelentek meg, habár néhány fontos ügy voit a tárgysorozaton. A gyűlés mngnyitása után Czobor polgármester örömmel emlékezett meg ártó',hogy Mikes János gróf szombathelyi megyés- püspök hosszú betegsége után most már a teljes gyógyulás ut­ján van. Indítványára a közgyű­lés elhatározta, hogy a főpásztort felgyógy ulása alkalmából üdvözli és kéri Istent, hogy a megyés­püspök továbbra is gyakorolhassa kormányzatát az egyház és a haza javára. Majd elismeréssel emlékezett meg a polgármester a képviselő- testületnek Keszthelyre távozott tagjáról, Schmidt Viktorról, végül meleg szavakkal parentálía el Somossy Nándor dr. képviselő- testületi tagot. Napirend előtt Horváth István szólalt fel, aki rá­mutatott, hogz az utóbbi időben alig látható a városban építkezés és ez súlyosan érinti azt a 44 iparágat, amelyet az építkezés foglalkoztat. Az eilanyhulás egyik okát abban látja, hogy nincs na­gyobb mértékű építkezési adó- mentesség. Kérte a polgármestert, járjon közbe, hogy Zalaegersze­gen 35 éves adómentességei le­hessen építkezni. — Ezután a tekintélytisztelet kapcsán szóvátette Horváth István, hogy a pótválasz­táskor támadás érte őt Mikula Szig­frid dr. városi főjegyző részéről. A főjegyző t. i. azt a kijelentést tette, hogy ő mondjon te az ipartestü­leti elnöki tisztségről, ha nem akar szavazni. Az a véleménye, hogy a főjegyzőnek nincs joga beavatkozni az ő politikai néze­teibe. Czobor Mátyás polgármester válaszában megállapította, hogy a pénzügyminiszter a város egyes utcáiban történő építkezésekre az ő előterjesztése alapján adott 20 és 25 éves adómentességet, ha az építkezések 1935-ben befeje­ződnek. Nagyobb kedvezményt a kormány nem fog adni. Mikula Szigfrid főjegyző vála­szolt ezután Horváth Istvánnak. Kijelentette, hogy nem mint vá­rosi tisztviselő, hanem mint ma­gánember fejezte ki azt a magán- véleményét Horváth István előtt, hogy neki, mint ipartestületi el­nöknek le keilett volna szavaznia a kormánypárti jelöltre az iparos­ság érdekében. A városi háztartás záró- számadása. A napirend során először a a város 1934. évi zárszámadását tárgyalták, melyet vitéz Szécsi Ferenc számvevő ismerte ett. Ki­fejtette, hogy a város fizetőképes­ségében az elmúlt év folyamán nagyobb zavar nem volt, de ezt csak nagy erőfeszítéssel sikerült elérni, mert a nagy küntlevőségek behajtása céljából radikális eszkö­zöket nem vehettek igénybe. A kiadásokat a lehetőségig megszo­rították, igy a kiadási oldalon az előirányzattal szemben 1.016 pengő megtakarítás mutatkozik. Sajnos, a bevételi oldalon nagy csökkenések voltak az előirányzatai szemben. A fo­gyasztási, kereseti adóknál ez 49 ezer pengőt tesz ki. Magánéi a kereseti adónál 15 ezer pengő a csökkenés. Még a sírhelyek és ravatalozás tételénél is 2.507 pengő csökkenés van, mert sok a szegény haiott. Végeredmény­ben a zárszámadás 342.89094 pengő bevételi hátralékot (künt- levőséget) és 451.836 50 pengő kiadási hátralékot (a várossal szemben fennálló követelések) mutat fel. így a pénztárkészlet levonása után a zárszámadási hiány 99.484'34 pengő. A hiánytól csak 10.964 pengő esik az 1 9 3 4. költségvetési évre mint bevételi csökkenés, a hiány többi részét a 42.608 pen­gő 1933. évi áthozott hiány és a múlt évben történt 45.828 pen­gős adótörlés alkotja. A 99 ezer pengős hiány egy részét a pénz­ügyminisztérium oly módon fede­zi, hogy megfelelő összeget állít be fedezetül a város 1935. évi költségvetésébe. A többire az a javaslat, hogy osszák el 10 évre és az összeget mindenkor állítsák be az évi költségvetésekbe. A kórházalap zárószámadása azt mutatja, hogy a kórháznak a múlt évben 577.004.05 pengő bevétele volt. A pénztári maradvány 34 ezer pengő, a zárószámadási marad­vány 288 ezer pengő. A kórház­alap a múlt év folyamán kölcsönadott a városi ház­tartásnak 105 ezer pengőt, amely az idei év első felében to­vábbi 55 ezer pengővel emel­kedett. Á r v a y László dr. felszólalá­sában rámutatott, hogy a zárszá­madások szerint a város adóssá­ga tulajdonképen emelkedett, ha figyelembe vesszük a zárszáma­dási hiányt, a kórház idei köl­csönnyújtását és azt a 100 ezer pengőt, ami a villanytelepet ter­heli, mint a kölcsön után még be nem fizetett annuitás. A közgyűlés a polgármester hozzászólása után elfogadta a városi háztartás, a kórház és a kisebb alapok számadásait az előterjesztett fedezeti javaslattal együtt. A villamos üzem számadása került ezután sorra. Ebből kitű­nik, hogy a szerelési és a keres­kedési ágazatnál 123 ezer pengő, az áramfogyasztásnál pedig 72 ezer pengő küntlevőség van. Az utóbbi tételben szerepel a decem­beri áramfogyasztás is (32 ezer pengő), ami januárban nagyrészt befolyt. Viszont túlfizetés van a városi hozzájárulásnál 23 ezer pengő. A trösztnek 97 ezer pen­gő törlesztéséé részlettel tartozik az üzem. Az áramveszteség 20 4 százalékos. A múlt évben az eladott árammenyiség emelkedett. A jelentés rámutat arra, hogy a villamosüzem helyzetén segiteni kell. El kell érni a beruházási kölcsön feltételeinek enyhítését és még erősebben kell szorgalmazni a küntlevőségek behajtását. Java­solta a számvevőség, hogy há­rom hónapnál hosszabb áramdij- tartozás esetén az áramszolgálta­tást mindenkinél kapcsolják ki. Rámutat a jelentés arra is, hogy az üzem a múlt évben vesz'esé- ges volt. Vassermann Frigyes mű­szaki tanácsos felszólalásában utalt arra, hogy az áramfogyasz­tásnál némi emelkedés van a háztartási áramtarifa bevezetése révén. Az áramveszteség csökke­nése normális, de igyekeznek ezt tovább csökkenteni. Az árammé­rőket állandóan vizsgálják a visz- szaélések megakadályozása céljá­ból. A villamos üzem a nagy kölcsönterhet nem bírja ki, s ezért állandóan folynak a tár­gyalások. Tárgyalnak arról, hogy a kölcsön enyhítése érdekében a sümeg—zalabéri távvezetéket át­adják a trösztnek, de megegyezés még nincs. Hangsúlyozta, hogy a mai nehéz viszonyok mellett jobb üzemi eredményt elérni nem lehet. Udvardy Jenődr. tiszti­főügyész arról tett jelentést, hogy a küntlevőségek behajtására bírói utón mindent megtesz, jelenleg is 200 ügy van a kezében. Sajnos, ma a peres utón váló behajtás is nehéz. R i g 1 e ! Mihály a nyugdijjá- rulékok és a küntlevőségek kér­déséhez szólt. A felvilágosításokat a polgármester, a főügyész és a műszaki tanácsos adták meg. László József elismeréssel szolt a számvevőség jelentéséről. Czobor Mátyás polgármes­ter mutatott rá ezután arra, hogy a villamos üzem helyzetén min­den módon segiteni akarnak. Legfontosabb a kölcsönteher mér­séklése. Ebben az ügyben állan­dóan tárgyalnak a kereskedelmi minisztériumban, de eredmény még n'ncs. Az OTI-tól is próbál­tak kölcsönt szerezni a konverzió céljára, de nincs rá lehetőség. Könnyíteni igyekeznek az üzem helyzetén bizonyos reformokkal. Junius 15- ikével az üzem kereskedési része megszűnik. Az üzemi bizottság javaslata alap­ján a személyzetből mindössze 3 tisztviselőt tartanak meg. A közgyűlés ezután elfogadta az üzem számadását, majd mó­dosította a köztisztasági és a nyugdijszabályrendeleíet. A kórház ügye. Elhatározta a közgyűlés, hogy tárgyalást kezd a vármegyével, hogy a városi kórházat vegye át megyei kezelésbe. A tárgyalások lefolytatására nyolctagú bizodsá- gott küldtek ki, amely a várme­gyei közegészségügyi bizottsággal tanácskozik. Kimondották, hogy a járványkórház építését addig nem rendelik el, amíg a kórház­átadás kérdése megoldást nem nyer. Utcanyitások. Élénk vita ulán elhatározták, hogy egészen a lerzsenyi-utcáig megnyitják az Erzsébet királyné­utcát, továbbá megnyitják végig a Pázmány utcát, valamint két keresztutcát az Erzsébet királyné- és F'ázmány-utcák között, feltéve, hogy a telektulajdonosok ingyen átengedik az utcateröletet és egy éven belül megépítik a kerítéseket. Az Erzsébet királyné utcában - a Berzsenyi-utca közvetlen környékét kivéve • csak előkerttel szabad építkezni. A közgyűlést ma délután foly­tatják. Rövid táviratok. Kápolnán egyhangúan Soltész János kisgazdapárti jelöltet vá­lasztották meg, mert Budaváry László pártonkivüli visszalépett. — Kardpárbaj volt ma reggel Eckha'rdt Tibor és Szalay László képviselők között. Szalay könnyeb­ben megsérült. — Lovagiasügy keletkezett Bethlen és Gömbös miniszterelnök között. — Kényé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom