Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)
1935-06-05 / 128. szám
XVIII, évfolyam 128. szém Ara 10 fillér 1935. juniuo 5. Szerda, Főzendő Gos*o«V' LaM'6 P jalac5iny 54 Felelős szerkesztőt Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, izéchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengő, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerin Nagy sikerrel zárult a zalai tanítók keszthelyi szemináriuma. Viíéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő már évekkel ezelőtt megszervezte a zalai tanítói sze- minárumi napokat, amelyek mindannyiszor igen értékes eredménye két hoztak a tanítói továbbképzés és a zalai népnevelés terén. A kir. tanfelügyelő most Keszthelyen újabb szemináriumi napokat szervezett, amelyek azért is nevezetesek voltak, mert jubileummal estek össze : a második nap volt az ötvenedek pedagógiai nap. A háromnapos szemináriumot az Urániában tartották, amely mindannyiszor megtelt a tanítókkal és érdeklődőkkel. A tanítói szemináriumot vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő nyitotta meg Keszthely előkelőségeinek jelenlétében. Nagyhatású beszédben emlékezett meg az elhunyt Klebels- berg kultuszminiszterről, mint akinek nevéhez a magyar közoktatásügy újjászervezése fűződik. A megnyitó után a nyolcosztályos elemiiskola kérdésével foglalkoztak. Bődy József keszthelyi tanító ügyes mintatanitást mutatott be a hetedik osztállyal, majd Hofbauer László dr. s. tanfelügyelő értekezett a VII.—VIII. osztály fejlődéséről. Mik Károly kisszentgróti igazgató Imre Sándor „Neveléstan“ cimü müvét ismertette. Délután Oldal Anna budapesti tanítónő reformirásait ismertette vetített képek kíséretével. Háros Antal budapesti szemináriumi igazgató pedig a fogalmazás tanításáról tartott értékes előadást. A második nap volt az ötvenedik szemináriumi nap, melyet Zala megyében rendeztek. Erre a napra megérkezett Keszthelyre vitéz Tabódy Tibor főispán és Bődy Zoltán alispán, akiket a tanítóság melegen, nagy ünnepléssel fogadott. Vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő üdvözölte közvetlen szavakkal a főispánt, alispánt és a vendégeket és nagyhatású beszédben mutatott rá, hogy a ma- gyarságnah erős lélekre, fegyelmezett akaratra, vállvetett munkára van szüksége. A zalai tanítóság ebben példát mutat a mai nappal is, hisz a szerzetes tanitónövérek mellett békésen egymás mellett ülnek és közösen dolgoznak a református tanitótestvérek. Vitéz Tabódy Tibor főispán szólalt fel ezután, akit nagy figyelemmel hallgattak. A főispán hangsúlyozta, hogy ismeri a tanítói munka értékét, ismeri a tanítóság bajait, küzdelmeit, felhívta a tanítókat, hogy ügyes-bajos dolgaikban bármikor forduljanak hozzá és ő szívesen nyújt támogatást. A tetszéssel fogadott beszéd után Tóth Lajos, a BIB főtitkára szólt érdekesen a Balatonról, az üdülést, szórakozási és sportolási lehetőségekről, majd rámutatott, hogy miképen propagálhatja a Balatont a tanító. Gárdonyi Lajos dr. keszthelyi h. biró Hévízről és Keszthelyről beszélt. Stolmár László dr. székesfővárosi szakfelügyelő szintén a Balatonról tartott előadást. Lillik Béla magasszinvonalu előadás keretében mutatta be a népművelési bizottság által kiadott diapozitív sorozatot a balatoni téli halászatról. Az előadás hoz hozzászólt vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő, aki hangsúlyozta a népművelés fontosságát, majd hálával emlékezett meg Bődy Zoltán alispánról, aki olyan szeretettel karolja fel a népművelés ügyét. A második nap utolsó előadását Békefi József dr. kir. s. tanfelügyelő tartotta „A Balaton költészetünkben“ cimmel.5Érdekesen, nagy hozzáértéssel fejtette ki tárgyát. Az előadásban közreműködtek a keszthelyi dalárda és Horváth József cigányzenekara, továbbá Berta Vince zalahalápi és Léránt Árpád nagylengyeli kántortanítók. Az előadás és a kisérő számok nagy tetszést arattak. Délután a tanítók megtekintették a Balatoni halászatot majd este halászvacsora volt. Vasárnap délelőtt az akadémia dísztermében volt a tanítók találkozója. Itt Stolp Ödön akadémiai igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd nagyszabású előadásban ismertette a mezőgazdasági piac és konjukturakutatás jelentőségét. Náray Andor a tejtermelésről beszélt, Hajós Gyula kertészeti főintéző pedig a gyümölcstermelésről tartott értékes előadást. Utána a tanítók megtekintették az akadémiát és annak majorját. Az előadásokért és a kalauzolásért vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelő mondott meleghangú köszönetét az akadémiának, igazgatónak és a tanári karnak. A szakkörök és a vendégek azzal a meggyőződéssel távoztak Keszthelyről, hogy a három szemináriumi nap igen értékes és Sikeres volt. Bizonyos, hogy a zalai iskolai és iskolánkivüli népnevelés a három nap hatása alatt újabb lendületet vesz. A kereszténypárt szerezte meg a legtöbb mandátumot a fővárosban. Budapest, junius. 4. A fővárosi törvényhatósági választások eredményét ma hirdették ki. A leadott 217 ezer szavazatból a keresztény községi párt 58 ezer, a kormánypárt 54 ezer, a szociáldemokrata párt 48 ezer, az egyesült polgári ellenzék 42 ezer, a keresztény ellenzék 6 ezer, a szabadság front 3 ezer, a Ripka párt 2 ezer szavazatot kapott. A legtöbb mandátumot a keresz- ténz községi párt szerezte meg. A mandátumok megoszlása a következő : kereszténypárt 33, NÉP 29, szociáldemokraták 22, egyesült ellenzék 18, keresztény ellenzék 3, Ripka párt 2, szabadság front 1. A közgyűlésben tehát a jobboldali pártok vannak többségben. Zala megye útügyi bajait tárta a kaposvári kongresszus elé Bődy Zoltán alispán. Röviden beszámoltunk arról, hogy vasárnap Kaposvárott útügyi kongresszus volt, amelyen Zala megye képviseletében a főispán, alispán és az államépité szeti hivatal főnöke vettek részt. A kongresszuson nagyobb be szédet mondott Bődy Zoltán alispán, aki megdöbbentő adatokat tárt fel arról, hogy mennyi útépítés vár még megoldásra Zala megyében annak ellenére, hogy a háború óta rengeteg útépítés történt. Rámutatott arra, hogy Zala megyében az nehezíti meg a helyzetet, hogy más megyékkel szemben óriási úthálózatát, a bekötő utakkal együtt mintegy négyezer kilométert kell fentartani. Természetes, hogy ezt az óriási feladatot a vármegye maga nem oldhatja meg, hanem szükséges az állam fokozott támogatása, hogy a sok zalai község bekötő úthoz jusson. Még a közelmúltban 400 zalai község volt bekötő utak nélkül. Azóta fele megkapta a bekötő utat, de még mindig 2C0 községen kell segíteni. Ezek a községek télen, s általában rossz idő esetén el vannak zárva a külvilágtól, terményeiket nem értéhesithetik. Rámutatott az alispán arra is, hogy az útépítés terén a közmunka igazságtalan közteher, mert 80 százalékban a gazdákat terheli. Szükséges, hogy az uj úttörvényt mielibb megalkossák és ebben gondoskodjanak a terhek igazságos elosztásáról is. A kongresszuson elhangzott felszólalásokra Bornemissza kereskedelmi miniszter válaszolt, aki Ígéretet tett, hogy lehetőleg 2 millió pengőt biztosit a bekötő utak építésére. Ha a miszter kijelentése valósággá lesz, akkor Zala megyében a közeljövőben ismét számos község kaphatja meg bekötő útját. Nyaraljunk itthon! Ez az intelem hangzik már évek óta a magyar közönség körében, de még mindig kevesebb eredménnyel, mint azt várni lehetne. Sok oka van ennek. A legfőbb okot azonban abban találjuk, hogy a magyar közönség nem ismeri alaposan saját hazáját, nem tudja, hol lehet kellemesen, kényelmesen és olcsón nyaralni. Vannak még, hála Istennek, akik meg tudják fizetni a hírneves nyaraló- és fürdőhelyeket; ámde sokkal nagyobb a száma azoknak, akik szerény keretek között nyaralhatnának, csak azt nem tudják, hol. Az Országos Weekend Egyesület vállalta azt a föladatot, hogy fölkutatja az országnak mindazokat a pontjait, ahol a kevésbé tehetős emberek is kellemesen tölthetnek el a nyáti időben néhány napot, esetleg néhány hetet. Munkájának eredménye az a nagy gonddal összeállított, csinos kiállítású, 700 oldalas könyv, amit most adott ki „Az u'as könyve“ címmel. 650 kép és két térkép disziti a könyvet, amely a magyar városok, gyógy- és üdülőhelyek és nyaralásra alkalmas községek névjegyzékét tartalmazza. Minden egyes helyet részletesen ismertet. De nemcsak egyszerű leírást ad a helyekről, hanem azoknak közlekedési, lakás és ellátási viszonyait, fürdőzési és sportlehetőségeit, valamint a kirándulási helyeket és alkalmatosságokat is számbaveszi. Aki tehát egy-egy hely iránt érdeklődik, abban a könyvben teljesen pontos és kimerítő adatokat találhat számításokat tehet és igy minden körülménynek tudatában határozhatja el magát nyaraló helyének kiválasztása tekintetében. Ebből a könyvből tudhatjuk meg, hogy ezer meg ezer idilli szépségű magyar falu házai alusszák át az ismeretlenség homályában a nyaral. Boldogan adnának ezek a falvak az újságokban olvasóit árak harmadáért, negyedéért lakóhelyet, élelmezést, de szervezettség hijján a kiaknázatlan készség kárbavész. Kereső és kínáló nem találják meg egymást. De, ha jön a fürge és serény szervezés, amely egymáshoz vezeti őket, akkor forog a pénz, olcsón és jól nyaral a vendég, szerényen és tisztességesen keres a vendéglátó.
