Zalamegyei Ujság, 1935. április-június (18. évfolyam, 77-147. szám)

1935-04-09 / 82. szám

2 Zalamegyei Újság i 935 április 9. Letenyén egyik utbiztos maga köré gyűjtött 70—80 embert és azt mondotta, hogy ha nem szavaznak a kormánypárti jelöltre, akkor nem kapnak mun­kát az útépítésnél. Ezek a dolgok hosszú időre megingatták a közigazgatási tisztviselők tekintélyét. Ezek a dolgok nem le­hetnek kellemesek egy vezető tisztviselőnek, sem az alispánnak, sem a főispánnak, azért kéri a vizsgálatot, hogy azután végre helyre állhason a rend és a béke. Malatinszky Ferenc azt fejtegette, hogy a tisztviselő­ket illetően nem szabad általáno­sítani, mert Zala megye tisztvi­selői mindig a törvénytisztelet alapján állottak. Ha egyesek kö­vettek el valamit, meg kell to­rolni. Bődy Zoltán alispán válaszában javasolta, hogy küldjék ki Barc?a László dr.-t és Brand Sándor dr. főjegyzőt, akik az összes panaszokat kivizsgálják és az eredményt a bizottság elé ter­jesztik. Ami panaszt vele a vá­lasztás folyamán közöltek, azok­ban intézkedett. Mikor értesült, hogy a lefogottak között betegek is vannak, nyomban orvossal megvizsgáltatta őket és a betege­ket el is bocsátották. A főbírói intézkedést nem látja fegyelmi vétségnek, legfeljebb a jogszabá­lyok helytelen alkalmazásának. A tisztviselőket egyébként nem befolyásolták. Például a megyei tisztikar nagy­részt Farkas Tiborra sza­vazott, mert megyei em bér, s ebben a főispánnal meg is állapodtak Farkas Tibor dr. köszönetét mondott az alispánnak a választások alatt tanúsított ma­gatartásáért. Az a véleménye, hogy ha a főbiró az internálás ügyében félre is magyarázta a törvényt, az még lehet (egyalmi vétség. Ha azt ál­lítják, hogy izgatások folytak, ak­kor kéri igazolni, hány embert ítéltek el izgatásért és emelkedett - e az utóbbi időben a vagyon el­leni cselekmények száma? Általános állításért, hogy izgatás folyik, közigaz­gatási utón nem lehet elfogni embereket. A lázitásnak ét izgatásnak meg van a fóruma: a bíróság és ügyészség. Nem fogadja el azt a megálla­pítás!, hogy kilengések mindig vannak. Ki'engéseknek nem szabad lenni Minden törvényte­lenséget és brutalitást elité!, bír kivel történik is az, mert az em­beri szabadságot tiszteletben ke!) tartania mindenkinek. Ma’atinszkynak azt válaszolja, hogy ő nem általánosított, hanem egyesekről beszélt. Sajnos, a nép nem tud megkülönböztetéseket tenni és egyesek hibája miatt ál­talánosít. A hatóságok számára kell a tekintély, de ezen a ható, Ságoknak is kell munkálkodniok. Ő a lörvénytelenségeket mindig szó­vá fogja tenni, mert azért küld­ték be a bizottságba, hogy a tör­vényt védje. Vitéz Tabódy Tibor főispán újabb f lszólalásában kijelentette, hogy mindig a nyíltság embere volt és mindig a törvényt igye­kezett a legszigorúbban betartani. Épen ezért nyíltan megmondja, hogy Skublics főszolgabírót ő utasította az internálásra azért, mert a kerület hangulatát nyug­talannak látta. Azt akarta elérni, hogy a választás rendben, izgatás nélkül, szabályszerűen folyjék le. Az is vezette, hogy egy mozgási képességében korlátozott, rokkant ember volt az egyik je ölt két egészséges, könnyen mozgó je­lölttel szemben. Tehát az egyenlő esélyeket is akarta biztosítani. Vállalja a felelősséget ezért, mint ahogy mindig vál alta minden cselekedetéért. Kötelessége, hogy a vármegye rendjére ügyeljen és kötelessége, hogy minden erejé­vel a vármegye egyetemes érde­keit szolgálja. Úgy véli, hogy ma, amikor az ország nehéz helyzet­ben van, ki kell kapcsolni az egyéni sérelmeket és a kritizálást. Ma, amikor Rákóczi jubi leumát ünnepeljük, kéri Istent, hogy Rákóczi szel­leme és jelleme hassa át az embereket. Ha szakadatlanul egyéni sérel mekkei és kritizálássa! jövünk, akkor szomorú sorsa lesz a ma­gyar nemzetnek. Kéri Farkas Ti bort, akit már a parlanreríibea i? aagyrabecsült és nagy értéknek tart, hogy tegye félr# a sérelme­ket és szolgaija velük együtt e vármegye jólétét, egyetemes ér dekeit. Farkas Tibor dr. válaszában kijelentette: eddigi múltja elég garancia arra, hogy senkinek sincs szüksége, hogy akár több hazafiságat, akár a j köielességteljesitésben még foko­zottabb munkát várjon tőle. Azok után, hogy a főispán ur elismerte, hagy ö adta ki az in- ternálási rendeletet, a magam részére a főispán ur működésé­ről véleményemet megalkottam. Ez a főispáni cselekedet ellen­tétben áll azzal a szellemmel, ami Zala megyében eddig meg­nyilvánult. Meg fogom kísérelni, hogy a fegyelmi felelősséget a főispán urra vonatkozóan is meg­állapítanám. Meg kell monda­nom, hogy van törvényes, van politikai és van erkölcsi felelős­ség is. A közigazgatási bizottság ezu­tán kimondotta a vizsgáló bizott­ság kikü dését. Majd az aiispáni jelentés kap­csán Malatinszky Ferenc kifogá­solta, hogy a múlt ülésen táma­dás hangzott el a bankok ellen. Az interpellációk után az egyes előadók terjesztették elő jelentései­ket. A tisztifőorvos jelentette, hogy az influenza járvány csökkenőben van. Eddig a vármegyének 9 já­rására terjedt ki. Néhány helyen még szükséges az iskolák bezá­rása. A pénzügyigazgató jelentése szerint a ténylegesen esedékessé váll adóhátralék 4,742 326 pengő, ami 101 százaléknak felel meg. A kir tanfelügyelő jelentésében szól a személyi változásokról. Dr. Ha­lászná Vaszary Gabriella nagyka­nizsai áll. tanítónő állásáról le­mondott, Palló Lajos sejtöri r. k. ás Gőgös Árpád taliándőrögdi ev. iskolai segédtanítókat véglege­sítették. A bizottság a jelentéseket a többi jelentéssel együtt hozzá­szólás nélkül tudomásul vette. Megemlékezés II. Rákóczi Ferencről a kisgyülésben. A törvényhatósági kisgyülés ma délelőtt az ünnepélyes szent­mise után vitéz Tabódy Tibor főispán elnöklete melleit havi rendes ülést tartott, amelyen a tagek majdnem teljes számban jelentek meg. * A Hiszekegy elmondása uíán vitéz Tabódy Tibor főispán üd­vözölte az egybegyűlteket, majd rátért a napirendre, melynek első pontja volt: Megemlékezés II. Rákóczi Ferencről elhalálozásának 200 éves évfordulóján. fiHFfllBÉLfl Sátszerész és fényképészeti szaküzlete Fára József dr. vármegyei fő­levéltáros szólott a Nagy Fejede­lemről s előadásában a követke­zőket mondotta: — A mai napon, talán ép eb­ben az órában irta meg jó Mikes Kelemen ezt a levelét: „Rodostó 8-ik ápril 1735. Az Isién árva­ságra téve bennünket és kivevő ma közülünk a mi édes urunkat és Atyánkat. Hullassuk bőséggel könnyünket, mert a keserűségnek ködje valóságosan reánk szállott, mi magunkat sirassuk, kik nagy sivárságra jutottunk“. — Ma kétszáz éve annak, hogy e sorok íródtak, kétszáz éve, hogy a Marmara tenger partján a Nagy­ságos vezérlőfejedelem, a bujdo­só II. Rákóczi Ferenc, megszűnt hallgatni a tenger mormogását, futószél zúgását. Kétszáz éve, 1735. április 8-án — amely nap ép nagypéntek napja volt, — haj­nali 3 órakor a nagy bujdosó lelke örök hazára talált, a hon­talan hontalansága megszűnt és beteljesedett e napon a magyar történelem legnagyobb tragédiája. A bujdosó harcosok kisded csa­pata e napon fektette koporsóba II. Rákóczi Ferencet, akinél tra- gikusabb sorsú hőse nem volt ennek a szegény nemzetnek. Ma, a rá való emlékezés eme órájá­ban, ha végigtekintjük éietét a bölcsőtől, — mely a borsi kas­tély fényes termében ringott, a koporsóig, amelyet idegen föld hantjai takartak, — látjuk, hogy ezt az ötvenkilenc évnyi időközt a legnagyobb emberi és nemzeti tragédiák egyike tölti be. Ezután megkapó vonásokban élénk színekkel ecsetelte a nagy Rákóczi életét, küzdelmeit, szám- kivetését, majd a következőkkel fejezte be előaadását: — S a sors, amely könyörte­len volt Rákóczi iránt életében, halálában is könyörtelenül üdöz- te tovább. A nagy bujdosó alig­hogy 200 év után visszatér ha­zájába, újból hontalanná lesz. Kassa ellenséges kézre került, kriptája körül idegen ajkak be­széde hangzik. És ma, amikor a rávaló emlékezés napjaiban ezren és ezren elzarándokolnának sír­jához, nem tehetjük meg, csak gondolatban kereshetjük föl azt. Szálljunk is el a lélek szárnyain szegény jó Urunk, Vezérlő feje­delmünk sírjához. Gondolataink suhanjanak tova, arra észak felé, a zöldelő hegyek felé, Kassa dómjának kriptájába. Á’ljunk oda a Vezérlő fejedelem ónagysága színe elé és jelentsük : e percben minden érzelmünk, minden gon­dolatunk, nem ismerve megszál­lást, nem ismerve trianoni határt, oda száll a kassai dóm méltósá- gos falai közé és kriptája hideg kövére hullatja a megemlékezés forró könnyeit. — E napon lepje el, árassza el a megemlékező magyar lelkek millióinak a hálaérzete Kassa te­reit, utcáit, töltsék be annak min­den zegét-zugát, hogy Kassa a mai napon újra a miénk, újra Nagyon olcsón husvótra csak a Fehérképi Csemegeházban vásárolhat. Csokoládé s t a n i a i • s nyulak, tojások, báránykák már 5 fillértől Koestlin, stümmer boon gyártmányok,művészi kivitelben minden igényt kielégítő óriási választékban fehérképi csemege áruháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom